Évek óta visszatérő indokként hallom, amikor a gyógyszertárak működésének gazdasági feltételeiről kezdődik bármiféle egyeztetés, hogy a gyógyszerkassza már eleve az „egekben van” és dinamikusan nőnek a költségvetés gyógyszertámogatásra fordított kiadásai. Ráadásul nehéz a gazdasági helyzet, így hát takarékoskodni kell, a gyógyszertáraknak nincs lehetőség többletforrást biztosítani, és ez nem is szükséges.

Mivel az utóbbi időben a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak és ezen belül különösen a fiókgyógyszertárak jövője megkérdőjeleződött, érdemes lehet egy olyan szempontot is figyelembe venni, amelyet a szakmai nyilvánosságban eddig nem kezeltünk a súlyának megfelelően: mennyibe kerül a költségvetésnek a 3000 magyarországi gyógyszertár működése?

1. A NEAK által közzétett 2023-as adatok szerint a lakossági gyógyszerellátásban a támogatott gyógyszerek fogyasztói áras forgalma 661,2 MrdFt volt (kerekítve).
2. Ebből a társadalombiztosítási támogatás összértéke (kerekítve) 501 mrdFt-ot tett ki, ami 75,7%-os támogatási hányadot jelent. (Összehasonlításképpen, 2018-ban ez az összeg 355 MrdFt- volt.)
3. A NEAK által közzétett adatok szerint 2023-ban a gyógyszertárak támogatott gyógyszerek forgalmazásából adódó árréstömege 54,3 MrdFt volt. (Összehasonlításképpen: 2010-ben a támogatott gyógyszerek gyógyszertári értékesítésének össz-árréstömege 51,7 mrdFt, 2018-ban 49,9 mrdFt volt!).
4. A 75,7%-os támogatási hányadot figyelembe véve a 2023-as árréstömegből a társadalombiztosítás kiadása 41,1 MrdFt volt.
5. A gyógyszertári vállalkozások 2023-as adatai (értelemszerűen) még nem állnak rendelkezésünkre, ezért a 2022-es KSH adatokkal számolunk tovább. A KSH adatai alapján a gyógyszertári vállalkozások bérjárulék, valamint a TÁSA és KIVA szerinti adóbefizetéseinek együttes értéke 10,7 MrdFt-ot tett ki.
6. A 41,1 MrdFt és a 10,7 MrdFt különbözete 30,4 MrdFt. Ha ehhez hozzáadjuk a szolgáltatási díjat és a generikus ösztönzőt, valamint a vissza nem térítendő működési célú támogatást (melyek együttes értéke 9,7 MrdFt), a költségvetés gyógyszertárak működtetésére szánt összes kiadása 2023-ban 40,1 MrdFt volt.
7. A 3000 gyógyszertár működése éves szinten a költségvetésnek összesen 40 milliárd Ft-jába kerül, feltéve, ha nem vesszük figyelembe
• a gyógyszertárakban foglalkoztatottak után befizetett SZJA-t, ami 2022-ben 10,3 MrdFt volt,
• a 2022-es 53 MrdFt-os árréstömegből számítható 2,65 MrdFt-os ÁFA különbözetet és
• a nem közfinanszírozott gyógyszer- és egyéb termék forgalomból adódó – ennél nagyságrenddel nagyobb (!) – ÁFA különbözetet,
• ami a gyógyszertárak tevékenységéből származó közvetlen bevételt jelent a költségvetésnek.
8. A közfinanszírozott gyógyszerek értékesítéséből (és a hozzájuk illeszkedő kognitív szolgáltatások központi díjazásából) származó bevételek a gyógyszertári ágazat működési költségeinek csupán a töredékét (ágazati szinten 40%-ánál kevesebbet) fedezik. A gyógyszertári hálózatokhoz és nagykereskedői érdekkörbe tartozó nagyforgalmú városi gyógyszertárak részben a „visszatérítésekből”, részben a nem támogatott gyógyszerek és „egyéb” termékek szabad árképzéséből származó bevételekből biztosítják a működőképességüket. A kistelepülések gyógyszertárai (beleértve a fiókgyógyszertárakat is) a nagykereskedői visszatérítésekből nem (vagy alig) részesülnek, az „egyéb” termékek forgalmazásából pedig (részben a vidéki lakosság eltérő igényei, részben a fizetőképes kereslet hiánya miatt) esélyük sincs megfelelő mértékű kompenzáló bevételekhez jutni. Ezért működésük alapvető gazdasági feltételei hiányoznak.
9. A vidéki kistelepülések gyógyszertárainak – beleértve a fiókgyógyszertárakat is – a folyamatos működéséhez szükséges többletforrások ahhoz képest, amely összeget nemhogy a gyógyszertámogatásra, hanem a gyógyszerkassza évenkénti bővítésére fordít a költségvetés (lásd a 2. pontot!), tervezési hibahatáron belüli. Ráadásul ezeknek a forrásoknak a többsége az ágazatban meg is termelődik, csak (egy politikus kifejezésével élve) olyan pénzszivattyúk működnek, amelyek létezésére és működésére a Kamara évek óta hiába hívja fel a figyelmet.

Ha az elmúlt 5-6 évben a fenti szempontokat vagy a Kamara javaslatait legalább egyszer megfontolták volna, ma nem arról kellene vitázni, hogy lehet-e a fiókgyógyszertárakat gyógyszerész jelenléte nélkül működtetni.

A gyógyszertár gyógyszerész nélkül nem gyógyszertár!

Budapest, 2024. február 20.

Dr. Hankó Zoltán, dr. Sohajda Attila