A Kamara Országos Szervezete Organogramja:
A Kamara szervezeti struktúrája
A kamara története[1]
A Magyar Gyógyszerészi Kamara 1989 nyarán alakult a gyógyszerésztársadalom önkéntes elhatározásával azért, hogy „rólunk ne nélkülünk” szülessenek döntések. Az egyesülési jogról szóló törvény alapján, az első adandó alkalommal létrehozott szakmai érdekvédelmi szervezet a gyógyszerészet szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációját tűzte ki célul és közel ötezer fős önkéntes tagságával hamarosan a magyar gyógyszerészet legnagyobb taglétszámú szervezetévé vált. A kamara részt vett a gyógyszerészet rendszerváltó törvényeinek az előkészítésében, szorgalmazta a gyógyszertárak privatizációját és etikai normákat állított a gyakorló gyógyszerészeknek.
A kamara köztestületként 1994-ben nyert elismerést, amikor az Országgyűlés törvényt alkotott a „Magyar Gyógyszerész Kamaráról” (1994. évi LI. törvény). A törvény rögzítette a kamara szervezetének és működésének legfontosabb paramétereit, nevesítette szakmai érdekvédelmi jogköreit, elismerte a gyógyszerészek jogát a szakmai önkormányzat működtetésére, felhatalmazta a kamarát a hivatásetikai szabályozás megalkotására és a szakmai/etikai normák betartatása érdekében valamennyi gyógyszerésznek előírta a kötelező kamarai tagságot. A kamara köztestületként vett részt a gyógyszertárak privatizációjának lebonyolításában, az új gyógyszertárak létesítési eljárásaiban és a személyes gyógyszertár-működtetési jog (személyi jog) adományozásban. Résztvevője volt a jogszabály-alkotásnak és kapcsolatot tartott az önkormányzatokkal a települések egészségügyi ellátásának gyógyszerellátással összefüggő kérdéseiben. Megalkotta a gyógyszerészi hivatás etikai kódexét és őrködött a gyógyszerellátás szakmai/etikai normáinak betartásáért. Figyelemmel kísérte a gyógyszerellátás gazdasági feltételrendszerének alakulását és napirenden tartotta a gyógyszertárak működőképességének biztosítását. Ebben az időben – a nyugdíjasokkal együtt – taglétszáma elérte a 8200 főt.
A gyógyszerellátás liberalizálásával párhuzamosan a szocialista-szabad demokrata többségű Országgyűlés 2006-ban – az orvosi kamaráról és egészségügyi szakdolgozói kamaráról szóló törvénnyel együtt – hatálytalanította a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. sz. törvényt és új jogszabályt alkotott az „egészségügyben működő szakmai kamarákról” (2006. évi XCVII. tv). Ez a törvény együtt szabályozza az orvosi és a szakdolgozói kamara működését a gyógyszerészi kamaráéval. Az új szabályozás kiüresítette a kamara köztestületi jogköreit. Megszüntette a kötelező kamarai tagságot, elvette a kamara hatósági jogköreit és visszavonta a kamara gyógyszertár-létesítésben és -működtetésben, valamint személyi jog adományozásban korábban betöltött feladatkörét. Párhuzamos etikai szabályozást hozott létre a nem kamarai tagok szakmai/etikai tevékenységének szabályozására és ellenőrzésére, a kamarai tagokra érvényes etikai kódex újra-alkotása során pedig a GVH előírásait kötelezően figyelembe kellett venni. Ezt követően a kamara a szakmai jogszabályok megalkotásában a véleményezési jogával rendszeresen élt, azonban az álláspontját gyakran figyelmen kívül hagyták. A kamara tudatos ellehetetlenítése és a gyógyszerpiaci liberalizáció zavartalanságának kormányzati igénye közötti összefüggést nem volt nehéz felismerni: a liberalizált rendszer az új tőketulajdonosok minél gyorsabb és olcsóbb piacra lépését szolgálta. A lakossági gyógyszerellátás liberalizációját követően néhány éven belül súlyos gazdasági, szakmai és morális válság alakult ki. Joggal fogalmazódott meg tehát újra a gyógyszerészek régi elvárása, hogy „rólunk ne nélkülünk” döntsenek, és a liberalizáció következményeinek ismeretében a kamara ismét célként fogalmazta meg a gyógyszerészek szakmai, erkölcsi és gazdasági rehabilitációjának igényét. Ennek elérésére konkrét célként a patikaliberalizáció leállítását, a gyógyszertárak gazdasági működőképességének biztosítását, a gyógyszerészi kompetenciák helyreállítását és fejlesztését, valamint a kamara köztestületiségét jelölte meg. A kamarai jogkörök megvonása, a liberalizációval járó nehézségek és a gazdasági válság ellenére a kamara önkéntes tagjainak a száma 2010 elején is elérte a 4500 főt.
A 2010-es kormányváltást követően az új kormányzat szakított elődje politikájával és – egy átmeneti patikalétesítési moratóriumot követően, a kamarával együttműködve – korrigálta a lakossági gyógyszerellátás szabályozását. Ennek eredményeként a gyógyszertárak létesítésének szabályozásában újra érvényesül a szükségleti elv, a gyógyszertárak működtetésében a személyes felelősség elve, 2017. január 1-ig pedig minden gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban többségi gyógyszerészi tulajdont kell biztosítani. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény átfogó módosításával pedig sikerült helyreállítani a kamara köztestületiségét: az új kamarai szabályozás értelmében ismét kötelező a kamarai tagság az egészségügyi szolgáltatóknál működő gyógyszerészeknek, és a kamara megkapta a felhatalmazást egy egységes szakmai-etikai szabályzat (kódex) létrehozására is. A kamarai törvény módosítása 2011. április 1-jétől hatályos.
A kamara tagjaival az Országos Hivatal közreműködésével és megyei szervezetein keresztül aktív kapcsolatot tart. Konferenciákat és továbbképzéseket szervez, az aktuális szakmapolitikai problémák feltárására és megoldására miniszimpóziumokat tart. Tagjainak 1989-től megjelenteti havi folyóiratát, a Gyógyszerészi Hírlapot, és 2009-től minden héten elektronikus Hírlevélben tájékoztatja tagjait a gyógyszerészetet érintő aktuális hírekről és a tevékenységéről. A kamara honlapot is működtet, melynek zárt részét csak tagjai számára teszi elérhetővé. A kamara működésével, szervezeteivel és testületeivel kapcsolatos információk honlapunkon elérhetők és folyamatosan frissítésre kerülnek.
A kamara a közpolitika kormányzati, hatósági és önkormányzati irányítóival szoros munkakapcsolatot ápol. Politikai pártoktól független, de valamennyi politikai erővel együttműködésre kész az egészségügy és a gyógyszerellátás zavartalan működési feltételeinek biztosításáért.
A kamara szorosan együttműködik az egészségügyben működő szakmai kamarákkal, együttműködésre törekszik valamennyi gyógyszerészi szakmai-tudományos és érdekvédelmi szervezettel és élő kapcsolatot tart fenn a gyógyszerészképző egyetemekkel. A kamara alapító tagja a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalnak. Állandó meghívottja az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanácsnak és mindhárom gyógyszerészi szakmai kollégiumnak. Részt vesz a Nemzeti Egészségügyi Tanács munkájában és tagot delegál az OEP gyógyszerbefogadásokat elbíráló bizottságába. Egyik alapítója a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságnak. A kamara széleskörű kapcsolatokat ápol nemzetközi gyógyszerészeti szervezetekkel (pl. PGEU) és a környező országok gyógyszerészkamaráival.
A kamara többségi tulajdonosa a Galenus Kft.-nek, mely – többek között – megjelenteti a Patika Magazin c. havi magazint, melyhez a patikákban a betegek – a gyógyszerészeknek köszönhetően – ingyenesen juthatnak hozzá.
A kamara a jogszabályokat, szakmai előírásokat és etikai normákat működése során betartja és ezt a tagjaitól is elvárja. Elkötelezett a biztonságos, minőségi és költséghatékony gyógyszerellátás mellett. Fontosnak tartja a betegek jogos érdekeinek érvényesülését. Fontos célunk, hogy az Európai Közösség Bíróságának gyógyszerészettel kapcsolatos 2009. május 19-i határozataiban és a 2011. január 1-én életbe lépett hazai szabályozásban megfogalmazott elvek érvényesítésére a gyógyszerellátás mindennapjaiban minél teljesebb körűen kerüljön sor. Alapvető célkitűzéseinket a kamara alapszabályának Célok és feladatok c. fejezete foglalja össze.
Álláspontunk szerint a gyógyszerellátás biztonságának, minőségének és hatékonyságának legfőbb garanciája a jól felkészült és a hivatásetikai szabályokat a munkájában érvényesítő, szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész. Ezért is fontos a gyógyszerészekkel szemben támasztott társadalmi elvárások érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése és a jogos elvárásokhoz szükséges gyógyszerészi kompetenciák garanciális érvényesítése. A kamara törekvése, hogy köztestületi jogosítványait visszakapva a gyógyszerészek önkormányzataként működhessen, szakmai érdekképviseleti munkáját a betegérdekek figyelembe vételével végezze és a gyógyszerészi tevékenység etikai őre legyen.
A kamara eddigi elnökei:
1989-1990: Prof. dr. Vincze Zoltán
1990-1998: Dr. Szabó Sándor
1998-2006: Hávelné dr. Szatmári Katalin
2006-2011: Dr. Horváth Tamás
2011- : Dr. Hankó Zoltán
(hankó)
[1] Megújítva: 2015. december 29.