Úgy gondoltuk, hogy PharmaNet olvasóit első kézből tájékoztatjuk ezekről a felmerésekről. Az MGYK alelnöke a kamara közgazdasági szakértőjéhez irányított. Dr. Torma Árpád közgazdasági szakértő készséggel állt a rendelkezésemre.
- Milyen 2008-as "tényadatokkal" rendelkezik a Kamara?
- Az MGYK több év óta igyekszik különféle csatornákon hivatalos adatokat beszerezni és értékelni. Ennek a munkának az eredményeként sikerült megszereznünk a főtevékenységük szerint gyógyszer-kiskereskedelemmel foglalkozó bt-k, Kft-k és egyéni vállalkozások összevont, egyedi azonosításra nem alkalmas 2008. évi pénzügyi adatait. Az adatokat a KSH bocsátotta a rendelkezésünkre. A pénzügyi adatok alatt a számviteli és adózási jogszabályokhoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek (mérleg, eredmény kimutatás, stb.) teljesítéseinek dokumentumaiból készített KSH összesítéseket kell érteni.
Az összeállításban 2171 vállalkozás aggregált adatait juttatta el a kamarának a KSH. A 2171 vállalkozás mintegy 2280-2300 gyógyszertárat jelent. Vizsgáltuk a gyógyszertári vállalkozások értékesítési árbevétel szerinti kategóriáit és nyolc meghatározott árbevételi sávban értékeltük, illetve értékeljük még most is a vállalkozások pénzügyi – működési paramétereit.
- Milyen szempontból vizsgálták a patikákat?
- Szeretném a kérdést pontosítani. Nem gyógyszertárakat, hanem gyógyszertára(ka)t működtető vállalkozásokat vizsgáltunk, mivel megalapozott pénzügyi értékelés csak ilyen megközelítésben lehetséges. Teljes felsorolás helyett, csak példaszerűen jelzek néhányat a vizsgálati szempontok közül. Ilyen a realizált árrés-tömeg értéke, a 2008. évi zárókészlet értéke, a szállítókkal szembeni kötelezettségek összege, a statisztikai állományi létszám és bérköltség, az adózott eredmény értéke (nyereség ill. veszteség), valamint a veszteséges vállalkozások száma és fontosabb pénzügyi paramétereik.
- Milyen eredményre jutottak? Hány patika volt kénytelen bezárni 2008-ban?
- Szeretnék ismét pontosítani. A "bezárt gyógyszertár" kifejezés a társalgási szóhasználat formájában nem kifogásolható, de a gazdasági értékelés "műfajában" nagyon keveset mond. Hiszen jövedelmező működés esetén is dönthet úgy a tulajdonos, hogy megszünteti a vállalkozását. Az pedig a gazdálkodó szervezetek életében is elég gyakori, hogy 1-2 veszteséges üzleti év után is tovább működnek, pl. a korábbi évek eredménye egy részéből tartalékolt források felhasználásával. De az is lehetséges, hogy pl. a tulajdonos pótolja a veszteséget, vagy külső forrást vesznek igénybe. A nem kellően gazdaságos vállalkozások tovább-működtetése egyébként az olyan egzisztencia-vállalkozásoknál, mint amilyenek a családi vállalkozásban működtetett gyógyszertárak is, szintén gyakoribb. A 2007. január óta véglegesen "bezárt" közforgalmú gyógyszertárak száma tudomásom szerint 50-60 között van, de a közforgalmú gyógyszertárból fiókgyógyszertárra visszaminősített egységek tovább differenciálják a helyzetet. És nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az eseteket sem, amikor egy veszteségessé váló gyógyszertári vállalkozást új tulajdonos működtet tovább. Szakmai álláspontom szerint tehát a gyógyszertárak pénzügyi–gazdasági helyzete romlásának több releváns és szabatos indikátora van, de ezek rangsorában nincs az első három között a "bezárt" egységek száma.
Az előbb említett 2008-as adóbevallási adatok szerint veszteséges évet zárt 557 olyan vállalkozás, amely a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet jelölte meg fő tevékenységi körként. Ezek között 337 betéti társaság és 48 egyéni vállalkozás volt, a többi vállalkozás kft.-ként működött. Az 557 veszteséges vállalkozások veszteségének összértéke közelítette a hat milliárdot, ebből a betéti társaságok közel kétmilliárddal részesedtek. Az adatok és az összefüggések mélyebb elemzése a kamarai műhelyekben még folyik. Mihelyt befejeztük ezt a munkát, a kamara a gyógyszerészek számára fontos következtetéseket a szakmai fórumokon a kamarai tagság rendelkezésére bocsátja.
- Milyen tendenciát lát a következő évben? Növekedni fog a veszteséges patikák száma, vagy megáll a folyamat?
- A közgazdasági szakértő nem veheti át a jósnő szerepét, hiszen a gyógyszerpiac történéseit a politikai, a gazdaságpolitikai és az egészségpolitikai döntések sora befolyásolja. Ezzel együtt, az eddigi folyamatok ismeretében a következő években a lakossági gyógyszerforgalom nominálértéken vett stagnálása várható. A forgalom összetételének átrendeződése miatt, az árrés degresszív jellege következtében a gyógyszertárak működése fedezetéül szolgáló árrés-tömeg - a közfinanszírozott gyógyszerek körében - várhatóan csökkenni fog. Az árrés-tömeg csökkenése - vagy jobb esetben is a stagnálása - mellett további gyógyszertárak létesítése elkerülhetetlenül magával hozza a veszteséges tartományba sodródó vállalkozások számának növekedését, feltéve a szakmai, adózási stb. szempontból jogkövető működést. Intő jel, hogy az elmúlt években a gyógyszertári vállalkozások között folyamatosan nőtt a veszteségesek száma.
- A veszteséges működésben hogyan játszottak szerepet a humánerőforrás tényezők?
- Ha abból az aspektusból vizsgáljuk, hogy a személyi jellegű ráfordítások jóval meghaladják a gyógyszertár működési költségeinek az 50%-át, akkor megállapítható, hogy a létszám és a keresetek nagysága sok esetben szerepet játszhat a veszteséges működésben. Részletes elemzések után minden bizonnyal számszerű arányok és összefüggések is fölvázolhatók. Annyi azonban már most is látható a 2008-as adóbevallások alapján, hogy az ágazat nem az ott dolgozók bér- és kereseti lehetőségei miatt produkál egyre több veszteséges vállalkozást, sőt inkább az tűnik gyakorinak, hogy a bér- és kereseti értékek - más hasonló nemzetgazdasági ágazatok adatainak az ismeretében - inkább a veszteség minimalizálásához, vagy a vállalkozás nyereséges tartományban tartásához járulnak hozzá.
A kérdés elvileg persze arra is utalhat, hogy a szaklétszám tevékenysége, képzettsége, motívációja stb., befolyásolja-e a vállalkozások pénzügyi helyzetét. Erre a megközelítésre egy teoretikus igen a válaszom, de egy nagyon kedvezőtlen forgalmi pozíciót, ill. a forgalmi pozícióban nagy törést kiváltó fejleményt, pl. a közelben egy új gyógyszertár nyitását a humán erőforrás aligha tud döntően ellensúlyozni.
Álláspontom szerint a gyógyszer-kiskereskedelmi szakágazatban realizálható árrés-tömeg nem teszi lehetővé 2460 közforgalmú gyógyszertár rentábilis működését, ha a vállalkozások jogkövetően járnak el a szakmai előírások és a munkajogi, közteherviselési jogszabályok tekintetében. Az ellentmondás feloldását nem a humánerőforrás oldaláról, hanem a kapacitás-többlet oldaláról lenne célszerű közelíteni. De ez már nem a közgazdasági szakértő területe, hanem politikai mérlegelést és döntést igénylő kérdés.