1. Előzmények
Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter 2007 szeptemberében az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet módosításával lehetővé tette gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező üzleteknek gyógyszer-automata üzemeltetését. A szabályozás annak ellenére született meg, hogy
- a kamarával erről egyeztetés nem volt,
- erre nem volt törvényi felhatalmazása a miniszternek,
- a jogszabály nem rögzítette, hogy
- mi tekinthető automatának és
- milyen műszaki tartalommal üzemeltethető,
- a gyógyszertáraknak nem adott lehetőséget gyógyszerautomata-üzemeltetésre.
A lehetőséggel lényegében egyetlen gyógyszerforgalmazó üzlet sem élt.
Székely Tamás egészségügyi miniszter 2009. december 30-án a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet módosításával az abszurd helyzetet nem azzal oldotta fel, hogy megszüntette azt a lehetőséget, ami senkinek sem kellett, hanem új szabályozást alkotott: lehetővé tette, hogy gyógyszertárak is üzemeltessenek automatát. Tette ezt annak ellenére, hogy
- a kamara mindvégig ellenezte az automaták üzemeltetésének lehetővé tételét,
- erre az egészségügyi miniszternek nincs törvényi felhatalmazása,
- a jogszabály nem rögzíti, hogy
- mi tekinthető automatának,
- milyen műszaki tartalommal üzemeltethető,
- ugyanebben a jogszabályban rögzíti, hogy
- a gyógyszertár teljes üzemidejében a gyógyszertárban gyógyszerésznek kell lennie,
- gyógyszer csak szakember közreműködésével vásárolható (tehát gyógyszer szabad polcról nem értékesíthető).
Így 2010. január 29-től a gyógyszertárak is üzemeltethetnek gyógyszer-automatát.
2. A jelenlegi szabályozás tehát
- törvényi felhatalmazás hiányában született meg, ezért jogellenesnek tekinthető,
- nem ad definíciót az automatára és nem rögzít semmilyen műszaki előírást vagy elvárást, illetve garanciális szabályokat. A szabályozás ilyen jellegű hiányossága felveti a jogállamiság fontos elemét képező jogbiztonság sérelmét,
- nem ad garanciát a gyógyszerek megfelelő eltartási körülményeire, valamint alkalmatlan a gyógyszer-értékesítéssel kapcsolatos életkori korlátozások betartására.
Mindezek miatt a kamara 2010. január 26-án az alkotmánybírósághoz fordult.
3. Az MGYK egészségügyi szakmai szempontból sem a gyógyszertárakon belül, sem pedig a gyógyszert forgalmazó üzletekben nem tartja indokoltnak illetve helyesnek gyógyszer-automaták üzemeltetését. A kamara álláspontja szerint ugyanis a gyógyszerészek és a betegek személyes találkozása teremti meg a lehetőségét a szakszerű és mértéktartó gyógyszer-alkalmazásnak. A gyógyszerész és a beteg közötti személyes konzultáció során a gyógyszerész képes érdemi segítséget nyújtani a beteg öndiagnózisához, s ennek figyelembe vételével alakítható ki a beteg további magatartása: orvoshoz kell-e mennie; az életmódján kell-e változtatni illetve szükséges-e gyógyszernek vagy más terméknek a használata az egészségi állapotának helyreállításához. Ennek hiányában, még az egyszerűbb esetekben is fennáll a kockázata a téves öndiagnózison alapuló inadekvát gyógyszeres kezelésnek.
A gyógyszer gazdaságossági törvény előírja, hogy gyógyszer 14 év alatti személynek nem szolgáltatható ki. A gyógyszer kiszolgáltatója életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a gyógyszert kiváltani, vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a gyógyszer kiszolgáltatását meg kell tagadni. Ez nem tartható be abban az esetben, ha a gyógyszert a beteg automatából, gyógyszerész közreműködése nélkül is elviheti.
4. A kamarának tudomása van arról, hogy egyes gyógyszer-automatát gyártó cégek felsőoktatási intézményekben is el kívánnak helyezni az automatákat, olyan termékeket kínálva, amelyeknek az automatákból való árusítását még a kereskedelem rendelete is tilt.