TĂśbb mint fĂŠl ezer patika vĂĄlhat mĹąkĂśdĂŠskĂŠptelennĂŠ

Horváth Tamás kifejtette: a patikák támogatása két részből áll, az egyik a támogatási előleg - amely évről évre egyre kevesebb -, a másik a működési támogatás. Az utóbbit azok a patikák igényelhették, amelyek például egyedüliként üzemelnek a településeken, vagy nem tudják megoldani a gyógyszerész helyettesítését. A kamarai elnök emlékeztetett arra: korábban a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy ezen működési támogatásra szükség van.
A számokat említve a kamarai elnök elmondta: a finanszírozási támogatáselőleget 2001-ben vezette be a kormány, és akkor 6 milliárd forint állt e célra rendelkezésre a költségvetésből. 2007-ben viszont már csak 1,7 milliárd, 2008-ban csupán 900 millió forinton osztozott 235 patika. Erre a költségvetési évre pedig már nem is szerepelt ez a támogatási forma a büdzsében.
A vissza nem térítendő működési támogatást - amely 50 és 150 ezer forint közötti összeget jelent - 2007-ben 340, 2008-ban 619 gyógyszertár vette igénybe, míg tavaly már 750 patika igényelt ilyen támogatást a Magyarországon működő 2.400 gyógyszertárból.
Horváth Tamás szerint ha tovább csökken a gyógyszertárak állami támogatása, az a kistelepüléseken élők gyógyszerellátását veszélyeztetheti, és a növeli a lakosság gyógyszerbeszerzési költségét.
A sajtótájékoztatón ismertették a Szinapszis piackutató cég felmérését a lakosság gyógyszerköltéséről. Az elmúlt három évben 70 százalékkal többet fizettek a betegek vényköteles gyógyszerekért, a legtöbbet a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők költötték - ismertették.
Kiss Katalin vezető elemző ismertetése szerint receptköteles gyógyszerre a családok 82 százaléka fordít kisebb-nagyobb összeget, de az időseknél, a krónikus betegeknél és jellemzően az alacsony jövedelműeknél ez az arány 90 százalék. Vény nélkül kapható készítményekre a háztartások 70 százaléka költ.
A felmérésből kiderült az is, hogy a krónikus betegek 70 százaléka költ receptköteles és vény nélkül kapható készítményekre is. Egyaránt csökkent a vényköteles és vény nélkül kapható készítményekre költőknek az össznépességen belüli aránya az elmúlt években. Ennek az a legfőbb oka a kutatók szerint, hogy csökkent a fizetőképes kereslet, ami azt is jelenheti, hogy egyes gyógyszereket nem váltanak ki, vagy az emberek saját maguk csökkentik az orvos által felírt adagokat.
Egy magyar hĂĄztartĂĄs vĂŠnykĂśteles gyĂłgyszerekre havonta ĂĄtlagosan 6.600 forintot kĂślt, mĂ­g recept nĂŠlkĂźliekre 2.100 forintot. A krĂłnikus betegek ĂĄtlagosan havonta 9.300 forintot fizetnek vĂŠnnyel kivĂĄlthatĂł gyĂłgyszerĂŠrt.
Horváth Tamás kamarai elnök úgy véli, a betegterhek tovább nem növelhetők. Ezzel összefüggésben azt mondta, hogy az alacsony jövedelműek, és az esetenként egyidejűleg több gyógyszerre szorulók egyéni "technikát" dolgoznak ki. "Válogatnak" a receptek közül, és nem mindig váltják ki az orvos által előírt gyógyszert, vagy az orvos által előírt adagon változtatnak, hogy a készítmény "tovább kitartson". A köztestület elnöke szerint azonban a nem megfelelő gyógyszerszedés előbb-utóbb további terheket ró az egészségügyre.
ForrĂĄs: MTI