A gyógyszertárak természetes módon igyekeznek oda települni, ahol a vásárlói forgalom koncentrálódik, Ãgy jelentek meg a patikák a bevásárlóközpontokban, üzletházakban, szuper- és hipermarketekben. Ez a jelenség a gyógyszerellátásban még inkább hátrányba hozza a vidéken élÅ‘ket és persze a patikákat. A patika-liberalizáció néven ismert kezdeményezés az eredeti szándékokkal ellentétes hatásokkal járt – világÃt a globalizációs folyamat e szakterületet érintÅ‘ következményeire Gresó Tibor szakgyógyszerész.
– A nagy gyógyszertár láncok komoly árversenyt generálnak – fűzi hozzá –, Ãgy a patikák, a patikusok kényszerpályán mozognak, s emiatt korábban nem alkalmazott kereskedelmi fogásokkal élnek. Minden olyan újdonsággal megpróbálkoznak, amely ösztönzÅ‘leg hathat a vásárlásra: szórólapokat, újságokat terjesztenek, törzsvásárlói kártyát adnak ki, pontgyűjtÅ‘ akciókat és árkedvezményeket hirdetnek meg. A sorba illeszthetÅ‘, hogy a patikákba betérÅ‘ vÃzautomatából olthatja a szomját, különbözÅ‘ egészségügyi vizsgálatokat kérhet, mint amilyen a testsúly, a vérnyomás és a testzsÃr mérés, haj és arcdiagnosztika, s a kapott eredménynek megfelelÅ‘en kÃnálnak számára készÃtményeket.
– A patikabezárásal fenyegetÅ‘ jelenség másik oka az árképzési mechanizmusban kereshetÅ‘. A kormány folyamatosan tárgyal a gyártókkal a gyógyszerek árcsökkentésérÅ‘l, s idÅ‘nként egyes készÃtményeknél ez eredményes is, de közben az állami támogatás nagyobb mértékben csökken, s Ãgy végül a gyógyszer mégis többe kerül a vásárlóknak és a patika is veszteséggel adhatja el a készleten lévÅ‘ gyógyszereit – folytatja az elemzést Gresó Tibor.
Itt emlÃti meg azt is, hogy bizonyos esetekben hatóságilag meghatározzák egyes készÃtmények nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árát, s ha ezzel minimalizálják az árrést, akkor patikáknak nem éri meg készleten tartani. Ez elÅ‘bb-utóbb gyógyszerhiányhoz vezethet. Ha egy ilyen helyzetben a patikákkal szemben a nagykereskedÅ‘ keményebben lép fel az adósságok behajtása kapcsán, akkor a gyógyszerészi egzisztencia, és ha ez kistelepülésen történik, az ellátás biztonsága is veszélybe kerül – mondta a napokban Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész kamara elnöke.
Ezt erÅ‘sÃti a kamara megyei szervezetének elnöke, Tari János is, aki egy tavalyi adatot emlÃt:
– Az elmúlt évben végzett vizsgálat azt mutatta, hogy 2007-ben 26 olyan gyógyszertár volt a megyében, mely nem zárt nyereséggel, azaz veszteséges vagy nullszaldós volt, a helyzet pedig azóta nem javult, sőt! – mondta lapunknak Tari János, aki szerint a kétezer–kétezerötszáz lakos alatti településeken nem lehet nyereségesen működtetni a gyógyszertárakat.
– Az ottani kollégák valószÃnűleg a tartalékaikat élik fel, és mivel Å‘k fÅ‘ként az idÅ‘sebb korosztályt képviselik, félÅ‘, hogy ilyen körülmények között nem lesz utánpótlás, hiszen a fiatal gyógyszerészek nem akarnak majd olyan helyre menni, ahol szinte biztos, hogy csak veszteségesen tudnak dolgozni.
– Tavaly több, mint 500 milliárd forintot költöttek a magyarok gyógyszerre, hogy lehetnek a patikák mégis veszteségesek? – kérdeztük a kamarai vezetÅ‘t, aki elmondta: miközben a patikaliberalizáció nyomán közel négyszáz új gyógyszertár nyÃlt, az árrés-tömeg tÃz–tizenöt százalékkal csökkent, Ãgy pedig nem lehet, vagy csak nagyon nehezen egy-egy gyógyszertárat gazdaságosan működtetni. Eddig egyetlen megyei patika sem jelezte, hogy lehúzza a rolót, de Tari János szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi körülmények között ez mégis megtörténik. (mon.hu)