A kormányzati válságkezelés vesztese az egészségügy lett. Az egészségügyi közkiadások 2006-2007-ben a konvergencia programnak megfelelÅ‘en már jelentÅ‘sen csökkentek. A betegek és az egészségügyi szereplÅ‘k komoly áldozatot hoztak azért, hogy az egészségbiztosÃtási kassza egyensúlyba kerüljön. A kormányzati Ãgéretek akkor arról szóltak, hogy a továbbiakban a stabilizálódott egészségügyi kassza minden bevételét az egészségügy kapja. Ehhez képest már 2008-ban 25 milliárd forintos maradványt vont el az egészségügytÅ‘l a kormány, 2009-ben a GYED és annak nyugdÃjjárulékára kifizetendÅ‘ 67 milliárd forinton túl újabb 30 milliárd forintot vesznek el a gyógyÃtástól.
A HealthCapital álláspontja szerint az újabb elvonás szakmailag vállalhatatlan. ÖsszehasonlÃtásképpen még a Reformszövetség szigorú, de gazdaságpolitikailag indokolt programjában is „csupán" 10 milliárd forintos egészségügyi kiadáscsökkentés szerepel a következÅ‘ öt évre vonatkozóan. A Reformszövetség programjának alkotói is abból indultak ki, hogy az egészségügyi kiadások érdemben tovább már nem csökkenthetÅ‘k. Nem fogadható el, hogy a menetrendszerű költségvetési hiánycsökkentést újra és újra az az egészségügy fedezze, amelyben az elmúlt években a nagy elosztó rendszerek közül egyedül történt változás, miközben a többi terület gyakorlatilag érintetlen maradt.
MegszorÃtás az ellátórendszerben
A most bejelentett csomag szerint az összevont szakellátási elÅ‘irányzat 524 milliárd forintjából 15 milliárdot veszÃtenek el a kórházak és a járóbeteg ellátók, azaz a tavalyi évben ténylegesen kifizetetthez képest 18 milliárddal kevesebb jut erre a területre. A finanszÃrozási változások – a TVK részleges megszüntetése, az úgynevezett lebegÅ‘pontok részleges bevezetése – ezt a csökkenést nem ellentételezik, mert a kisebb tortából garantáltan kevesebb kapnak a szolgáltatók. A válság hatása valószÃnűsÃthetÅ‘en a betegszám növekedését hozza, amely a jelenleg is meglévÅ‘ teljesÃtménykényszer mellett a keresletet is fokozza. Ez azt jelenti, hogy hiába lépheti túl egy intézmény a meghatározott teljesÃtménykorlátot, mivel a bevétel maximalizálás miatt valamennyi intézmény erre kényszerül, végeredményben a kvótán felüli ellátásokért nem fog a mainál több pénzhez jutni.
Egy konkrét példa a részleges lebegÅ‘finanszÃrozási-rendszer működésére:
Egy csÃpÅ‘protézis műtétért 930 ezer forintot fizet az egészségbiztosÃtó a tervek szerint megnövelt forintértékkel számolva. Ezt az összeget a 70 százalékon meghúzott TVK korláton belül teljes egészében megkapja az intézmény. Mihelyst ezt a 70 százalékos korlátot a kórház túllépi, akkor onnantól kezdve az összes többi kórházzal együtt osztozik az adott hónapra jutó még rendelkezésre álló pénzügyi kereten. Ebben a 70 százalék fölötti sávban csak akkor kaphatná meg a kórház a csÃpÅ‘protézis műtét teljes értékét, azaz a 930 ezer forintot, ha idén valami miatt lényegesen kevesebb ellátás történne, mint tavaly. Ez azonban elképzelhetetlen. Emlékeztetőül, a tavalyi évben a kórházak több mint 141 ezer súlyszámmal lépték túl az összesÃtett TVK-keretet. Reálisan számolva, a 70 százalékos korlát szükségszerű túllépése után a kórházak egy-egy csÃpÅ‘protézis műtétért nagyjából 650 ezer forintot kapnak.
A lebegÅ‘finanszÃrozási-rendszer azoknak a súlyponti kórházaknak kedvez, amelyeknek a betegvonzó képessége nagy, de a példa is mutatja, hogy az egészségügyi közkiadások szűkülése esetén ez számukra mindössze annyit jelent, hogy magasabb kiadások mellett (hiszen több beteget látnak el), esetleg nem csökken a bevételük. A kisebb kórházaknak ez a finanszÃrozás módszer általában hátrányos, ezen kórházak vezetÅ‘i az intézményi stratégia átgondolására kényszerülnek.
Külön problémát jelent, hogy tervezett finanszÃrozási változások nem kompatibilisek a már működÅ‘ várólista-rendszerrel, ezért annak átalakÃtása szükséges.
MegszorÃtás a gyógyszertámogatásokban
A 30 milliárd forintos megszorÃtó csomag másik fele a gyógyszerkiadásokat érinti. 2007. januárjában – amikor a támogatási kulcsok utoljára csökkentek – közel 40 milliárd forintos megtakarÃtását jelentÅ‘s támogatáscsökkenéssel ért el a tárca, ami rövidtávon a betegek által fizetett térÃtési dÃjak 50 százalékos emelkedését hozta. Ezt a térÃtésnövekedést másfél év alatt fokozatosan kiegyenlÃtette a gyártói árcsökkentés és a generikus program. Nagy arányú árcsökkenésre azonban már nincs reális esély, 300 forint körül ingadozó euró mellett a gyógyszergyártóknak nem maradt tartaléka további engedményekre. EbbÅ‘l az következik, hogy a most tervezett 15 milliárd forintos megtakarÃtás biztosan jobban növeli a betegek terheit annál a 2-2.5 százaléknál, mint amit a minisztérium prognosztizál. A HealthCapital álláspontja szerint a betegteher növekedése a 8-10 százalékot is elérheti. A támogatáscsökkentés másik valószÃnű eszköze a fixesÃtési eljárások kiterjesztése az úgynevezett kiemelt támogatási körre (régi nevén eü. 100-as kategória), amely egyes termékek esetén a jelenleg még egységes, beteg által fizetett 300 forintos térÃtési dÃj jelenetÅ‘s emelését jelenti.
HealthCapital