Ez többek között azzal a veszéllyel jár, hogy az üzleti érdekeltség miatt jellemzően több gyógyszert írnak fel a doktorok. Egyre nagyobb számban jelennek meg a gyógyszertárak tulajdonosai között az orvosok - hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a patikaliberalizációs törvény hatásait összegezve. - Ennek hosszú távon nem kis veszélye van, mert torzítja az orvosi érdekeltséget, háttérbe szoríthatja az orvosszakmai szempontokat a gyógyszerrendelési döntések során - áll a jegyzékben, amelyet a szervezet az Országgyűlés egészségügyi bizottságának felkérésére készített. A Molnár Lajos(SZDSZ) minisztersége alatt megalkotott patikaliberalizációs törvény egyik hatása mindez, amely a GVH szerint több szempontból is aggodalomra adhat okot. A nemrégiben elkészült tanulmányban kifejtik: az orvosok tulajdonosi vagy egyéb anyagi érdekeltségi jellegű szerepvállalása, ösztönzöttségének torzulása nem csupán a gyógyszertárak, de más, az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacok - orvostechnikai eszközök, laboratóriumi és más diagnosztikai szolgáltatások - esetén is kimutatható veszélyekkel jár. Felhívják a figyelmet: azokban az államokban, ahol nincsenek szigorú összeférhetetlenségi szabályok, sérül az orvosi integritás, vagyis torzítja a döntéseket az ilyen jellegű érdekeltség. Példaként megemlítik: Japánban, ahol az orvosok egyben gyógyszertár-tulajdonosok is, jellemzően több gyógyszert írnak fel, mint a szigorúbb összeférhetetlenséget alkalmazó államok esetén.
- Az anyagi érdekeltségi szerepvállalás, illetve az ösztönzöttség létrejön azokban a konstrukciókban is, amikor az orvos nem tulajdonos az egészségügyi szolgáltató intézményben, hanem bérlő vagy alkalmazott - nyilatkozta lapunknak a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás hozzátette: veszélyes helyzetet teremt, ha azonos érdek irányítása alá kerül a gyógyszer rendelése és kiszolgáltatása. Mint mondta, ez a kockázat fennáll akkor is, amikor az önkormányzat utasítja orvosait, hogy a betegeket, illetve vényeiket irányítsák az önkormányzat által működtetett kórház gyógyszertárába. Rámutatott: az úgynevezett egészségházak esetében - amelyek létrehozását úgy vállalja a befektető, hogy saját patikát működtethet az intézményben - a tulajdonos érdeke szerint történhet a terápiában használt gyógyszer kiválasztása, rendelése és kiadása. Álláspontja szerint ugyanez az érdek generálhat indokolatlan gyógyszerfogyasztást is, és ez a gyógyszerkiadások növekedését okozza az egészségbiztosítónál és a betegnél is. - Ha nincs olyan hatékony állami kontroll, szakmai önszabályozás és etikai-fegyelmi rendszer, amely a társadalmi érdeknek alárendeli a profitérdeket, akkor a előáll a GVH által felvetett veszély - szögezte le. Felkerestük az egészségügyi tárcát is az ügyben, ám elzárkóztak a nyilatkozattól.