Az eredeti kormány-elÅ‘terjesztés szerint a fogyasztó „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. §-ának a) pontja szerinti fogyasztó”, a kereskedelmi gyakorlat „gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesÃtésének vagy fogyasztásának elÅ‘mozdÃtására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenÃtési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció”. A Kamara véleménye szerint ez a definÃció a közforgalmú gyógyszertári gyakorlat szempontjából ebben a formájában komoly értelmezési nehézségeket és szakmai kockázatokat hordozott volna. Ezért kezdeményeztük, hogy a beteg definÃciója is jelenjen meg a gyógyszer-gazdaságossági törvényben (ezt nem sikerült elérni), valamint a kereskedelmi gyakorlat fogalmából kerüljön kivételre a gyógyszer- és GYSE-expediáláshoz kapcsolódó gyógyszertári tevékenység. Mivel a kérésünket a törvény-elÅ‘készÃtés kormányzati szakaszában a szaktárca nem akceptálta, a kezdeményezésekre egyéni képviselÅ‘i módosÃtó indÃtványok formájában nyÃlt csak lehetÅ‘ség.
A Kamara megkeresésére mindkét nagy párt képviselÅ‘i lényegében azonos tartalommal és indoklással nyújtották be a módosÃtó javaslatot. A javaslat szövege az alábbi volt: „A közforgalmú gyógyszertárak esetében nem minÅ‘sül kereskedelmi gyakorlatnak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban elÅ‘Ãrt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás”.
Érdemes itt is az indoklást megismernünk (ez esetben azt, amellyel kezdeményezésünket a parlamenti képviselÅ‘k figyelmébe ajánlottuk). E szerint „A törvényjavaslat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII .törvény hatálybalépésére illetve e tekintetben a jogrendszer egészén végigvitt terminológiai egységesÃtésre hivatkozva kÃvánja bevezetni az alapvetÅ‘en eltérÅ‘ szabályozási filozófiára épülÅ‘ egészségügyi jogterületen a „kereskedelmi gyakorlat” fogalmát.
A 2008. évi XLVII. törvényhez képest egyfelÅ‘l tágabb értelemben használja a kereskedelmi gyakorlat fogalmát, tekintettel arra, hogy nem csupán a természetes személy fogyasztók és a vállalkozások viszonylatában, hanem a vállalkozások egymás közötti viszonylatában is szabályozást kÃván adni e fogalom keretein belül. MásfelÅ‘l aggályos, hogy a „kereskedelmi gyakorlat” ilyen jellegű meghatározása teljes mértékben figyelmen kÃvül hagyja a gyógyszerforgalmazás alapvetÅ‘ egészségügyi jellegét és jellemzÅ‘it. Ez a probléma hangsúlyosan jelenik meg a gyógyszertárak, mint egészségügyi szolgáltatók esetében. A hatályos jogszabályok – különös tekintettel az Eütv. és a Gyftv. – egyértelműen határozzák meg a gyógyszertárak egészségügyi feladatait, kötelezettségeit. Ebben a körben a gyógyszertár nem hagyományos értelemben vett kereskedelmi tevékenységet folytat, hanem annál sokkal szigorúbb keretek között, közegészségügyi feladatot lát el. Helytelen megoldás ezért az egészségügyi szolgáltatás gyakorlása során végzett tevékenységet teljes körűen a „kereskedelmi gyakorlat” fogalma alá utalni és az egészségügyi szolgáltatást az általános „kereskedelmi mérce” szerint minÅ‘sÃteni illetve számon kérni.
A módosÃtó javaslat egyértelművé kÃvánja tenni, hogy amikor a gyógyszertár gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor egészségügyi szolgáltatást végez, továbbá a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban elÅ‘Ãrt tájékoztatást nyújtja a beteg részére, akkor nem a „kereskedelmi gyakorlat” keretei között jár el. Hasonló okból kÃvánja kivenni a módosÃtó javaslat e körbÅ‘l a gyógyszerészi gondozást is a „kereskedelmi gyakorlat” értelmezési körébÅ‘l, tekintettel arra, hogy e tevékenység egyértelműen szolgáltatás sajátosságait mutatja.”
Az egészségügyi bizottság ülésén a kormánypárti képviselÅ‘k által benyújtott javaslatot a bizottság valamennyi(!) tagja támogatta (a kormány képviselÅ‘je azonban nem). Éppen ezért volt meglepÅ‘, hogy a következÅ‘ bizottsági ülésen kormánypárti képviselÅ‘ által benyújtott kapcsolódó módosÃtó indÃtványként mégis többségi támogatást kapott egy olyan változat, amelynek nem volt része az expediálásra vonatkozó szakasz. A parlament módosÃtó indÃtványokról határozó plenáris ülésének napjáig folyó intenzÃv egyeztetések eredményeképpen az MSZP frakció – és a kormány – egyetértését a szakmailag kedvezÅ‘bb változat támogatásához a módosÃtó indÃtványokról történt plenáris szavazás elÅ‘tt néhány órával sikerült megszerezni, melyért úgyszintén köszönet illeti dr. Schwarcz Tibort.
A gyógyszer-expediálás kivétele a kereskedelmi gyakorlat fogalmából és lényegében egészségügyi szolgáltató tevékenységként való elfogadtatása évtizedes vita eldöntéséhez járulhat hozzá. A döntés egyelÅ‘re elsÅ‘sorban elvi jelentÅ‘ségű, melynek különbözÅ‘ aspektusait a késÅ‘bbi jogalkotás során lehet majd „aprópénzre” váltani. SegÃtheti a gyógyszer-expediálás sokat vitatott minÅ‘ségi, etikai és marketing szempontjainak a tisztázását, a fogyasztóvédelmi és szakhatósági ellenÅ‘rzések hatásköri vitáinak lezárását és a gyógyszertári szabályozás nemzeti hatáskörben maradását.
E sorok Ãrója különös jelentÅ‘séget tulajdonÃt annak, hogy a fentebb részletezett három döntés (a foglalkozásdoktori cÃm megadása, a gyógyszerészi gondozás befogadása és a kereskedelmi gyakorlat fogalmából a gyógyszer-expediálás kivétele) egy irányba mutató, egymást erÅ‘sÃtÅ‘ változások, melyek a gyógyszerészi hivatás nagyobb társadalmi megbecsülését, szakmai fejlÅ‘dését és egészségügyi integrációját segÃthetik elÅ‘ és súlyos napi nehézségeink ellenére a hivatás stabilizációját szolgálhatják.
Hankó Zoltán alelnök