Nyitott patikakérdések


Magyar Hírlap: Uniós bírósági eljárás segíthet a magyar gyógyszerészeknek

Felemás időszakként értékelte a 2008-as évet a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, Hankó Zoltán. Szerinte a szakma jövőre is folytatja a tavasszal elkezdett lépéseket, amelytől többek között a patikalétesítés újraszabályozását várja.

Sikereket és kudarcokat is átéltek 2008-ban a gyógyszerészek. A törvénykezés szintjén egyebek mellett azt kívánták elérni, hogy az új patikák létesítésének szabályozási jogáról 2009 után se mondjon le az állam. Ezt is tartalmazta az a több mint tíz pontból álló ajánláscsomag, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara még a tavasszal fogalmazott meg, s amelyet államigazgatási, döntés-előkészítési fórumokon képviselt. Hónapokig úgy tűnt, sikerrel járnak, elképzelésük mégsem került be a nemrég megszavazott egészségügyi "salátatörvénybe". A kamara célja, hogy nemzeti és szakmai hatáskörben maradjon a gyógyszertári betegellátás Magyarországon, s ebben – a gyógyszerészeknek kedvező döntés esetén – támaszt adhat egy jelenleg folyó uniós bírósági eljárás, amely éppen egy szakmán kívüli cég szabad patikalétesítési szándékának korlátozásáról szól Olaszországban és Németországban.

Nem került be a törvénybe az az elvárás sem, hogy új patikák csak folyamatos nyitva tartással vagy ügyelet vállalásával nyílhassanak, ami a régi, családi gyógyszertárak működőképességének fenntartását biztosította volna. A törvényhozás szakbizottsága többségében leszavazta a főbb ajánlásokat, ám Hankó Zoltán testületi alelnök szerint elképzelhető, hogy a jövő tavasszal a kamara már több politikai partnert talál elképzeléseinek fölkarolásához. A szakma viszont sikerként értékeli, hogy a törvény lehetőséget ad a gyógyszerészeknek a doktori cím használatára, amitől a kamara az utánpótlás minőségi javulását és a társadalmi megbecsülés növekedését várja. Ezzel függ össze az is, hogy a törvény meghatározta a gyógyszerészi gondozás fogalmát, így a patika a betegségek előszűrőjeként, illetve a gyógyszerelés karbantartójaként, a kamara pedig remélhetőleg szakmai-etikai műhelyként is működhet a jövőben. Hankó Zoltán elmondta, hogy a gyógyszerészek elsődleges célja a biztonságos betegellátás és a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatás. Az alelnök szerint a gyógyszerészeknek szeretniük kell a betegeket, felelősséget kell vállalniuk értük, és ehhez nemzeti érdekeket szem előtt tartó, szabályozott törvényi környezetre van szükség.