Ennek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elÅ‘segÃtésén túl a beteg egészségtudatos életvitele kialakÃtásának elÅ‘segÃtése, megfelelÅ‘ gyógyszerhasználatának szakmai segÃtése, együttműködÅ‘ készségének növelése, életminÅ‘ségének javÃtása, minÅ‘ségileg kontrollált körülmények között.”.
A gyógyszerészi gondozás törvényi meghatározásának is komoly elÅ‘zményei vannak. A világtendenciák figyelembe vételével a múlt század utolsó éveiben elÅ‘ször a MOSZ, majd a Kamara és az MGYT kezdett el egymástól függetlenül gyógyszerészi gondozással foglalkozó továbbképzéseket, konferenciákat szervezni. A témában doktori disszertációk születtek, modellkÃsérletek készültek, könyvek, publikációk jelentek meg.
IdÅ‘közben a 2006 Å‘szi törvénykezés a gyógyszerészi kompetenciákat sem kÃmélte: nem maradt jószerivel egy kizárólagos, piacképes és jogszabályok által elismert gyógyszerészi kompetencia sem a közforgalmú gyógyszerellátásban. SürgÅ‘ssé vált tehát olyan gyógyszerészi tevékenység jogszabályi szintű elismertetése, amely a lakossági gyógyszerellátásban önálló gyógyszerészi kompetenciaként nevesÃthetÅ‘, szakmailag megalapozott, társadalmilag indokolt és gyorsan tömegessé tehetÅ‘. Erre a kézenfekvÅ‘ lehetÅ‘séget a gyógyszerészi gondozás hordozta. Több eredménytelen államigazgatási kezdeményezést követÅ‘en áttörést jelentett az MGYK kezdeményezésére az MGYT-vel és a MOSZ-szal közös munkabizottság létrehozása 2007 augusztusában. A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága feladatként többek között a különbözÅ‘ gyógyszerészi gondozási programok összehangolását, a gondozás módszertanának kialakÃtását, az egységes és olcsó továbbképzések megszervezését, a jogszabály-alkotáshoz nélkülözhetetlen szakmai háttér biztosÃtását kapta. A bizottság a tevékenységével maximálisan visszaigazolta a kezdeményezÅ‘i elvárásokat és jelentÅ‘s mértékben járult hozzá a gondozás törvényi elismeréséhez: 2008 elsÅ‘ felében az államigazgatási egyeztetéseken való folyamatos részvételével, az év második felében pedig sikeres továbbképzési programjával is hozzájárult a gondozás törvénybeli rögzÃtéséhez. Az Egészségügyi Minisztériumban (még a dr. Szepezdi Zsuzsa által irányÃtott szakfÅ‘osztályon) a 2008 elsÅ‘ felében hetenkénti rendszerességgel tartott szakmapolitikai egyeztetéseinken a bizottság közreműködésével sikerült egyetértésre jutni a gyógyszerészi gondozás definÃciójáról (az akkor elfogadott meghatározás került be a törvény szövegébe), a tevékenység részleteirÅ‘l, engedélyezésérÅ‘l, ellenÅ‘rzésérÅ‘l, személyi és tárgyi feltételeirÅ‘l.
A törvénykezés közvetlen előtörténetéhez tartozik, hogy az Egészségügyi Minisztérium – egyébként jogos – igényének megfelelően, az egyes gondozási programokban érintett orvosszakmai szervezetek egyetértésén túl a Magyar Orvosi Kamara és a MOTESZ támogató véleményét is csatolnunk kellett. Ezeket – a megfelelő testületi döntésekre támaszkodva – dr. Éger István MOK elnök és dr. Kiss István MOTESZ elnök hivatalosan is megküldte a kamarának és az Egészségügyi Minisztériumnak.
A gyógyszerészi gondozás elfogadott definÃciója az eredeti kormány-elÅ‘terjesztés része. Ez esetben is hasznos, ha megismerjük az elÅ‘terjesztÅ‘ hivatalos indoklását. E szerint „Új fogalomként jelenik meg az értelmezÅ‘ rendelkezések körében a gyógyszerészi gondozás definÃciója. Ennek indoka, hogy a gyógyszerészet az elmúlt években intenzÃv megújulásnak, átalakulásnak indult. ElkezdÅ‘dött egy új gyógyszerészi szemlélet, ennek egyik lényeges eleme, hogy a gyógyszerészi tevékenység a kereskedelmi jellegébÅ‘l a szolgáltatás felé halad. Ilyen szolgáltatás, pl. a gyógyszerészi gondozás. A gyógyszerészi gondozás kulcsembere: a gyógyszerész és az általa meghatározott feladatokkal megbÃzott expediáló szakasszisztens, mert Å‘k vannak olyan elÅ‘nyös helyzetben, hogy – segÃteni tudják a betegeket a megfelelÅ‘ gyógyszer kiválasztásában és annak helyes alkalmazásában, – akár napi kapcsolatban lehetnek a beteggel, illetve adott esetben a beteg hozzátartozójával. Ezért jelentÅ‘s szerepet tölthetnek be a lakosság egészségügyi felvilágosÃtásában, a gyógyszeres kezelés hatékonyabbá tételében, a gyógyszeres terápia ellenÅ‘rzésében, a nem kÃvánt mellékhatások, kölcsönhatások kiszűrésében.”
Az egészségügyi salátatörvény parlamenti vitájában valamennyi párt a gyógyszerészi gondozás bevezetése mellett érvelt és a gondozás definÃciójáról is konszenzusos álláspont alakult ki. MódosÃtó javaslat is csupán (csupán?) arra vonatkozóan született (az MDF-es dr. Csáky András részérÅ‘l), hogy a definÃcióban legyen utalás a gondozás mint egészségügyi szolgáltatás finanszÃrozására is. A kormány képviselÅ‘je ezt azzal hárÃtotta el, hogy a finanszÃrozásról a 134/1999-es kormányrendelet lesz hivatott rendelkezni.
A gyógyszerészi gondozás törvényi definiálása megnyitja az utat a részletes szabályozás kormány- illetve miniszteri rendeleti szintű megalkotásához. Mivel a fentebb már jelzett, korábbi minisztériumi egyeztetéseken a lényeges kérdések tisztázásra kerültek, nincs akadálya annak, hogy a kodifikációs munka lezárultával hamarosan megjelenjenek a szakmai részletszabályok és megszülessenek a finanszÃrozásra vonatkozó döntések.
A gyógyszerészi gondozás törvényi elismertetésével nagy lépést sikerült tennünk a gyógyszerészi kompetenciák helyreállÃtásáért. A szakma nagy lehetÅ‘séget kapott, de a felelÅ‘sségünk is megnÅ‘tt. A gyógyszerészi gondozás bevezetése ugyanis lehetÅ‘séget nyújt arra, hogy a gyógyszerészet – még a liberalizált körülmények között is – a betegért felelÅ‘sséget vállaló egészségügyi hivatásként pozÃcionálja magát. A gyógyszerészi gondozás értelmérÅ‘l korábban folytatott gyakori vitákat ezért végleg magunk mögött kell hagynunk és el kell érni, hogy a gondozás minden gyógyszertárban a napi gyakorlat részévé váljék. Az elmúlt években a szükséges szakmai hátteret ehhez biztosÃtottuk: a gyógyszerészi szervezetek által szervezett konferenciákon és a továbbképzéseken mindenki részt vehetett. A megjelentetett könyvek, a szakfolyóiratokban közölt továbbképzÅ‘ sorozatok valamennyi gyógyszerész rendelkezésére állnak. A szükséges protokollok részben már elkészültek, egy másik részük egyeztetés alatt áll és remélhetÅ‘en hónapokon belül megjelenik. A továbbiakban is garantálni kell, hogy a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága mindegyik szervezet támogatásával működhessen és a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos valamennyi aktivitás koordinálója és irányÃtója lehessen, továbbá a tevékenységéhez szükséges feltételeket is biztosÃtani kell. Új továbbképzésekre, további programok kidolgozására és menedzselésére, a gondozás szakmai és társadalmi elfogadottságának erÅ‘sÃtésére van ugyanis szükség.
A gyógyszerészi gondozás törvényi elfogadásával a magyar gyógyszerészet több európai ország gyógyszerészetének követendő példájává vált: ezzel a lépéssel (ezen a területen) a hazai gyógyszerészet Európában az elsők közé került. Közös felelősségünk, hogy ezzel a lehetőséggel megfelelően éljünk.
Hankó Zoltán alelnök