Emlékeztetünk arra, hogy az új gyógyszertárak nem ott létesültek, ahola törvényalkotó eredetileg tervezte. A többletszolgáltatások nem javÃtottak érdemben a gyógyszerellátás idÅ‘beli egyenetlenségein, a gyógyszertáron kÃvüli gyógyszerforgalmazás eddigi adatai pedig azt igazolják, hogy hamis volt az az érvelés, miszerint több tÃzezer vállalkozás és a magyar lakosság tömegei követelik gyógyszerek gyógyszertáron kÃvüli forgalmazását.
A gyógyszertárak tulajdonosai között növekvÅ‘ mértékben jelennek meg külföldi befektetÅ‘k, off shore cégek és olyan nagyvállalkozók, akik az általuk létrehozott gyógyszertárláncokat és a felvásárolt gyógyszertárakat elsÅ‘dlegesen profit- és piacszerzési céllal működtetik. Ebben a gyógyszerellátó struktúrában másodlagossá válik a betegek jogos érdeke. Másrészt a gyógyszerellátó rendszerbÅ‘l folyamatosan szorulnak ki a gyógyszerészek és családi vállalkozások által működtetett, szakmai és nemzeti kézben lévÅ‘ gyógyszertárak. A kialakulóban lévÅ‘ torz tulajdonosi struktúra negatÃv gyógyszer-szakmai, finanszÃrozási és társadalompolitikai következményeivel egyre inkább számolni kell, és ezért az elsÅ‘dleges felelÅ‘sség a kormányt terheli.
A liberalizáció a gyógyszerészi szakmai kompetenciák megnyÃrbálását, az állam szabályozó szerepének leépÃtését, az állam és a
gyógyszerész közötti feladat- és felelősségmegosztás korábban kialakult rendjének megbontását jelentette. Felrúgta a gyógyszerforgalmazás szakmai és etikai szabályait, és olyan változásokat generált, amelyek a gyógyszerbiztonság és az ellátásbiztonság elvének csorbulását, az etikai normák fellazulását okozzák, valamint súlyosan veszélyeztetik a szakma szabályainak érvényesülését és a minőségi gyógyszerellátást.
A liberalizációval egyidejűleg végrehajtott forráskivonás a gyógyszerellátás valamennyi szereplőjének súlyos károkat okozott, és a
betegek terheit is jelentősen megnövelte. A betegterhek növekedése a gyógyszerfogyasztás olyan mértékű csökkenését okozta, melynek orvos- és gyógyszerész-szakmai indoka nincs és hátterében a fizetőképes kereslet drámai csökkenése húzódik meg.
Mindezek miatt a Magyar Gyógyszerészi Kamara hónapokkal ezelÅ‘tt hivatalosan kezdeményezte a gyógyszer-gazdaságossági és a kamarai törvény módosÃtását, de ezekrÅ‘l eddig részletekbe menÅ‘ érdemi egyeztetés nem történt, bár az új egészségügyi vezetés eddig több Ãzben nyilvánÃtotta ki a szakmával kialakÃtandó konszenzus iránti elkötelezettségét.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara továbbá felhÃvja a figyelmet arra, hogy a kormány a márciusi népszavazást követÅ‘en visszakozott az egészségügy neoliberális átalakÃtásától, azonban a gyógyszerpiac ezen elvek szerint kikényszerÃtett átalakÃtásáról a liberális párt kormányból való kilépését követÅ‘en sem változtatta meg az álláspontját.
Magyar Gyógyszerészi Kamara