Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat alakult Magyarországon: Debrecen, Szeged és Pécs városa, egyetemei, iparkamarái, valamint a Teva Gyógyszergyár, a Richter Gedeon és az MTA Szegedi Biológiai Központja fogott össze a gyógyszeripar versenyképességének javÃtásáért. Az együttműködés célja olyan kutatói bázis kialakÃtása, amelynek révén a magyar gyártók sikeresek lehetnek a nemzetközi porondon. - Az egyetemek értékes szellemi és kutatóbázisok, de az erÅ‘k koncentrálásával az eddiginél sokkal hatékonyabb lehet a munka - mondja Debreczeni Attila, a debreceni egyetem tudományos rektorhelyettese. A gyógyszeriparban egy ideje erÅ‘s a félelem, hogy a magyar szellemi tÅ‘ke, amivel leginkább versenyképesek vagyunk, egyrészt pénzügyi okokból, másrészt az oktatás szÃnvonala miatt veszélybe kerül. Bogsch Erik, a Richter Gedeon gyógyszergyár vezérigazgatója már több fórumon felhÃvta a figyelmet: mindinkább érzékelhetÅ‘k a természettudományos terület súlyos problémái. Egyre gyengébbek a diákok kémiai, fizikai, biológiai ismeretei. Az iskolákban és az egyetemeken kevés a kor szerű műszer, kÃsérleti laboratórium, vagy nem jut pénz megfelelÅ‘ kihasználásukra. A tehetséges hazai szakemberekre pedig lecsap a nemzetközi piac.
Dr. Falkay György, az orvostudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai IntézetébÅ‘l némi fenntartással kezeli az összefogástól várható elÅ‘relépést. Szerinte amÃg nem fizetik meg az itthoniakat, hiá ba bármilyen kooperáció. Amikor még az én koromban is olyan ajánlatot kapok, ami a mostani fizetésem sokszorosa, nem is lehet kérdés, milyen nagy kÃsértésnek vannak kitéve a fiatalok. Szakmai szempontból az egyetemeken jók a kutatási feltételek, de nemcsak a fizetés jelent komoly hátrányt, hanem az is, hogy az itt végzett gyógyszeripari kutatásokat nem lehet nemzetközi tudományos publikációban fölhasználni - mondja az egykori dékán. Az oktatás és képzés mellett az infrastrukturális beruházások, a tudományos és technológiai parkok létrehozása az, ami szükségessé teszi az egyetemek, a középiskolák, az önkormányzatok, a vállalatok, valamint a pénzintézetek szoros együttműködését. A klaszterszintű összefogás egyik fontos területe a munkaerÅ‘-piaci igényekkel összehangolt képzés, ami magában foglalja a középiskolai szakképzés alakÃtását, a megfelelÅ‘ felsÅ‘fokú szakemberképzés biztosÃtását, beleértve a szakképzést és a felnÅ‘ttképzést.