Az emberek 25 százaléka használ rendszeresen gyógyhatású készÃtményeket vagy étrend-kiegészÃtÅ‘ket, de döntÅ‘ többségük azt hiszi, hogy ezek ugyanolyan szigorúan ellenÅ‘rzött termékek, mint a gyógyszerek - mondta a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. vezetÅ‘ elemzÅ‘je.
Teljes fogalomzavar van az emberek fejében az egyes termékkategóriákat illetÅ‘en: tÃzbÅ‘l hatan úgy gondolják, hogy a gyógyhatású készÃtmények mögött ugyanolyan kutatási háttér áll, mint a gyógyszerek mögött - ismertette az InfoRádióval a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatásának eredményeit a cég vezetÅ‘ elemzÅ‘je.
A törvényi szabályozás szigorÃtását sürgeti a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás szerint a felmérés ismét felhÃvja a figyelmet arra, hogy kevés és sokszor helytelen információkhoz jutnak a betegek, Ãgy a nem ellenÅ‘rzött termékek különösen veszélyesek.
A gyógyhatású készÃtményekrÅ‘l sokan tévesen gondolják, hogy gyártóikat folyamatosan ellenÅ‘rzik, vagy hogy a jobb szereket a gyártók saját ügynökhálózattal forgalmazzák - tette hozzá Kiss Katalin.
A lakosság negyede által rendszeresen vásárolt érend-kiegészÃtÅ‘kkel kapcsolatban is hasonló fogalomzavart tapasztaltak a kutatás készÃtÅ‘i. A legnagyobb tévhit az, hogy ezeknek a szereknek a forgalomba hozatalához engedély kell.
A vény nélkül kapható készÃtményekrÅ‘l sem tudnak sokat a vásárlók: 83 százalékuk szerint a szerekhez mellékelt betegtájékoztató a biztonságos szedéshez minden információt megad. Ez viszont nem igaz - mondta Kiss Katalin -, hiszen a betegek egyéni, speciális problémáira a tájékoztatók nem adnak választ.
A vényköteles gyógyszereknél sem jobb a helyzet: tÃz emberbÅ‘l csak kilencen tudják, hogy az ilyen készÃtmények kiváltásához orvosi receptre van szükség, sokan pedig úgy gondolják, hogy ezek kifejlesztése nem feltétlenül igényel sok idÅ‘t - magyarázta a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. vezetÅ‘ elemzÅ‘je.
A gyógyÃtó, megelÅ‘zÅ‘ termékekkel kapcsolatos tájékoztatás társadalmi feladat, vagyis nem csak a gyógyszercégek vagy szakmai közösségek, hanem a gyógyhatású készÃtmények, étrend-kiegészÃtÅ‘k forgalmazásával foglalkozók felelÅ‘ssége is - hangsúlyozta Kiss Katalin.
Az elemző szerint a törvényalkotóknak is van feladatuk a kérdésben: pontosabban kellene szabályozni, milyen termékek kerülhetnek forgalomba.
Horváth Tamás: Ezeknek a termékeknek a fogalmával kapcsolatos objektÃv tájékoztatás, és általában a tájékozottság szintjének javÃtása össztársadalmi feladat. Itt ugye az előállÃtó cégeknek, gyógyszergyáraknak, szakmai közösségeknek, tulajdonképpen ha úgy vesszük, akkor a Kamarának...
Riporter: Jellemző az, hogy a betegek mernek kérdezni a patikákban? Tehát amikor mondjuk mögöttük állnak még vagy öten a sorban. Van arra idő és energia, hogy ezt elmagyarázzák mindenkinek?
Horváth Tamás: Szeretnénk, ha mernének kérdezni. Itt utalnom kell a gyógyszerészi gondozás kezdeményezésére, a gyógyszerészi gondozás folyamatára. A jelenleg hatályos, gyógyszertárakat szabályozó rendelet egy olyan helyet rendel az officÃnában, ahol a tájékoztatás diszkrét körülmények között megvalósÃtható. Ez többé-kevésbé minden gyógyszertárban mára megvan, tehát én azt tudom javasolni valakinek, amikor ilyen helyzetben kétségtelenül van ilyen, hogy többen mögötte állnak, akkor erre hÃvja fel a figyelmet, jelezze, hogy Å‘ külön kérdezni szeretne, és akkor megvan a lehetÅ‘ség.
Riporter: Ön szerint szükség van-e a szabályozás módosÃtására? Tehát valamilyen módon szigorúbban kötelezni a cégeket a felvilágosÃtásra. Vagy akár mondjuk valamilyen szűrÅ‘rendszert alkalmazni a készÃtményeknél, mielÅ‘tt bekerülnek a rendszerbe.
Horváth Tamás: Igen. Vegyük például az étrend-kiegészÃtÅ‘k kategóriáját. Ebben a termékkategóriában – egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza, hogy – aki ilyen terméket forgalomba hoz, annak ezt be kell jelentenie. És akkor itt lezárult gyakorlatilag a hivatalos része a dolognak. Mi azt a javaslatot tettük tavaly novemberben, a rendelet módosÃtására, hogy egyrészt legyen hatékony rendszere adott esetben a forgalomból kivonásnak, ugyanakkor legyen ebben a termékkörben is, az étrend-kiegészÃtÅ‘knél, hatékony szankcionálás ezeknek a hivataloknak a kezében. Ma azt kell mondani, hogy nincsen.
Riporter: Ez a javaslat azóta sem talált meghallgatásra?
Horváth Tamás: Nem módosult azóta a rendelet. Tehát ma is a 2004-es formájában hatályos. Szeretném megjegyezni, hogy ebben a felsorolásban, hogy gyógyszer, gyógyhatású készÃtmény, gyógynövénykészÃtmények, étrend-kiegészÃtÅ‘k, biotermékek – ezekben a termékkategóriákban meg kell emlÃteni külön a gyógyhatású készÃtményeket. Ezekkel az a helyzet, hogy 1987-ben született ennek a termékkörnek szabályozó rendelete. Közben volt egy olyan jogszabály módosÃtás, ami 2006-tól megszüntette volna ezt a készÃtménykategóriát. Aztán a gyógyszergazdaságossági törvény ezt 2011 június 30-ára tolta ki. De azt kell látni, hogy ebben a gyógyhatású készÃtmény kategóriában azért mégiscsak minÅ‘sÃtett gyártók és ellenÅ‘rzött termékek voltak, és mi azt javasoljuk, hogy ez a termékkör maradjon fent. Egyébként az Európai Unió is efelé halad inkább, hogy bent maradjon a gyógyhatású termékeknek a kategóriái között.