TĂ­z orvosbĂłl nĂŠgy olvassa rendszeresen a gyĂłgyszerhirdetĂŠseket

A hazai orvosok kis része tölt időt azzal, hogy elolvassa a szakmai lapokban megjelenő hirdetések tartalmát, és konkrét gyógyszerhirdetést is csak kevesen tudnak felidézni - derül ki a WEBBeteg és a Szinapszis Kft. legfrissebb felméréséből.

A kutatĂĄsrĂłl

A Szinapszis Kft. minden ĂŠvben vizsgĂĄlja a hazai orvosok szaklapolvasĂĄsi ĂŠs internet-hasznĂĄlati szokĂĄsait orszĂĄgosan reprezentatĂ­v mintĂĄn. A legfrissebb kutatĂĄs 2008 szeptemberĂŠben kĂŠszĂźlt, 1400 orvos (kĂśztĂźk hĂĄziorvosok ĂŠs 20 szakorvoscsoport) megkĂŠrdezĂŠsĂŠvel.

A megkérdezett doktorok 38 százaléka olvassa el rendszeresen a szakmai anyagokban megjelenő gyógyszerreklámokat, minden második orvos pedig csak átfutja azok tartalmát. 7 százalékuk észreveszi ugyan őket, de nem tölt időt tanulmányozásukkal, míg 5 százalékuk azonnal átlapozza az ilyen újságoldalakat.

Élen a gyermekorvosok

Orvosi szakok szerint bontás alapján a hirdetések olvasottságában a gyermekorvosok vezetnek, esetükben közel 60 százalék a rendszeres olvasók tábora. Hasonlóan magas (50 százalék feletti) ez az arány a bőrgyógyászok és reumatológusok körében is, míg legkevésbé a radiológusok és urológusok foglalkoznak a promóciós anyagokkal. Az alapellátásban dolgozó háziorvosok értékei az átlag körül alakultak.

Életkor alapján jelentős különbségek nincsenek, az azonban jól látható, hogy a kor emelkedésével fokozatosan nő a szaklapok hirdetésit olvasók aránya. Nem meglepő módon összefüggés mutatkozik a reklámok olvasottsága és a szaklapolvasásra fordított idő között is: az utóbbi emelkedésével nő a gyógyszerreklámokat rendszeresen olvasók tábora.

Egyre kevesebben olvassĂĄk a hirdetĂŠseket

A korábbi évek eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a hirdetések olvasottsága évről évre csökken. Míg a rendszeres olvasók aránya 2006-ban 48 százaléka volt, addig két évvel később ez az arány több mint 10 százalékkal alacsonyabb értéket mutat.

KonkrĂŠt hirdetĂŠsre az orvosok 62 szĂĄzalĂŠka egyĂĄltalĂĄn nem emlĂŠkezett, ĂŠs ez az arĂĄny 2007-ben is hasonlĂł volt (64 szĂĄzalĂŠk).

Arra a kérdésre, hogy "Ön melyik konkrét készítmény hirdetésére emlékszik?", összesen 293 gyógyszer neve hangzott el, ebből azonban csak 13 olyan készítmény volt, amelyek említési aránya 1 százaléknál magasabb, és a legtöbbek által említett termék említési aránya is mindössze 3 százalék.

Az internet okolhatĂł

A fenti kĂŠrdĂŠst a kutatĂĄs vizsgĂĄlta abban a tekintetben is, hogy milyen az orvosok gyĂłgyszerhirdetĂŠsek olvasĂĄsĂĄval kapcsolatos beĂĄllĂ­tĂłdĂĄsa. Ebben a tekintetben megĂĄllapĂ­thatĂł, hogy bĂĄr a reklĂĄmok rendszeres olvasĂłi kĂśrĂŠben nĂŠmileg alacsonyabb, 54 szĂĄzalĂŠk a kĂŠszĂ­tmĂŠnyt emlĂ­teni nem tudĂłk arĂĄnya, ez az ĂŠrtĂŠk ĂśnmagĂĄban vĂŠve nagyon magas, ha azt vesszĂźk, hogy a hirdetĂŠsek lelkes olvasĂłirĂłl beszĂŠlĂźnk.

A szakmai lapokban megjelenő hirdetések ilyen alacsony mértékű és folyamatosan csökkenő olvasottsága a piackutató cég szerint elsősorban az orvosi szaklapokra szánt idő csökkenésével és az internet térnyerésével magyarázható.