A mai, sok esetben egyre fokozottabb teljesÃtményt igénylÅ‘ világunkban szemünk is túlzott megerÅ‘ltetésnek lehet kitéve: a gyakran éjszakába nyúló, számÃtógép elÅ‘tt töltök órák száma - több más tényezÅ‘ mellett - könnyen a szem fáradásához, késÅ‘bb pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében? Cikkünkben áttekintjük a szemfáradtság kialakulásának okait és a megelÅ‘zés lehetÅ‘ségeit, valamint a könny és a pislogás látásunkban betöltött szerepét.
A szemfáradtság további okai
A túlzott számÃtógép-használaton kÃvül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosÃtható - életmódbeli tényezÅ‘k, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelÅ‘ világÃtás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegÅ‘, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegÅ‘, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat. A szemfáradtság elkerülését célzó tanácsok ezekben az esetekben természetesen meglehetÅ‘sen egyszerűek (próbáljuk meg minél inkább elkerülni a kiváltó okokat), sajnos azonban vannak olyan tényezÅ‘k is, amelyekkel szükségszerűen együtt kell élnünk: ilyen a légszennyezettség, vagy ha a munkahelyünkön légkondicionált irodában kell dolgoznunk. A szemfáradtság a fentiektÅ‘l eltérÅ‘ okokból is kialakulhat, például ha valakinél nem termelÅ‘dik elegendÅ‘ mennyiségű könny: az instabil állapotú könnyfilm ilyenkor nem teszi elég nedvessé a szaruhártyát, ami amellett, hogy folyamatosan kellemetlen érzést okoz, átmenetileg a látás minÅ‘ségét is ronthatja. Bármely okból alakult is ki a szemfáradtság, ha hosszabb idÅ‘n át is fennállnak a panaszok, érdemes felkeresnünk háziorvosunkat vagy egy szemész szakorvost, aki javasolhatja számunkra a megfelelÅ‘ szemcseppet.
Mit tehetünk a szemfáradtság megelőzése érdekében?
Amennyiben hosszabb - egész napos, vagy akár éjszakai műszakban történÅ‘ - számÃtógépes munkavégzéssel járó szakmában dolgozunk, asztalunkon érdemes a monitort úgy elhelyezni, hogy az pont szemben legyen velünk, tÅ‘lünk nagyjából 50-70 cm távolságra (ez függ a monitor méretétÅ‘l is), és közepe az egyenes elÅ‘re nézés vonala alatt 10-20 cm-rel legyen, mert Ãgy enyhén lefelé kell nézni. Fontos a monitor tÃpusa is: a modern folyadékkristályos (lcd) képernyÅ‘k sokkal elÅ‘nyösebbek, mint a régebbi, katódsugárcsöves (crt) tÃpusok. A fényviszonyok beállÃtásánál az a legideálisabb, ha a monitor fényerejénél gyengébb általános megvilágÃtást alkalmazunk, kiegészÃtve egy asztali lámpával, ami csak a billentyűzetet és a nyomtatott anyagot világÃtja meg, a monitort és a szemet viszont nem. Törekedni kell a feleslegesen nagy külsÅ‘ és belsÅ‘ világÃtás kiküszöbölésére is, amit függöny vagy redÅ‘ny használatával, és a belsÅ‘ világÃtás lehetÅ‘ség szerinti csökkentésével lehet elérni. A legjobb, ha az ablak oldalra esik tÅ‘lünk, és nem szemben vagy háttal ülünk neki, mert a túl erÅ‘s fény fárasztja a szemet, rontja a koncentrációt, és zavaró fényvisszaverÅ‘déseket, tükrözÅ‘déseket hozhat létre. A monitort érdemes tükrözÅ‘dés elleni szűrÅ‘vel vagy ernyÅ‘vel is ellátni, és hasznos lehet a számÃtógépes szemüvegeken található ún. antireflex bevonat is.
Néhány egyszerű gyakorlat szintén sokat segÃthet a szem elfáradásának és kiszáradásának megelÅ‘zésében: a szemfáradságot rendszeres, tudatos pislogással lehet a legjobban megakadályozni. Fél óránként végezzünk 10 nagyon lassú szemlehunyást, zárt szemhéjunk mögött lassan körözzünk a szemünkkel, és a fókuszálásban közreműködÅ‘ szemizmok nyújtására egy percig nézzünk egy távoli tárgyat, vagy tÃz másodpercenként váltogassuk a közelre és a távolra nézést. Végül a legfontosabb, hogy feltétlenül tartsunk idÅ‘nként egy-egy rövidebb szünetet: álljunk fel és járkáljunk egy keveset, miközben szemünk is egy kis pihenéshez juthat.