Â
Â
Â
Â
Â
1.     Az egészségügy kétéves szabaddemokrata irányÃtása alatt polgárjogot nyert a miniszteri szintre emelt permanens tudatos megtévesztés, a történések egyoldalú bemutatása, a különbözÅ‘ befektetÅ‘ csoportok direkt érdekeit szolgáló jogalkotás, a szakma lejáratása, az egészségügy szereplÅ‘inek egymással szembeni kijátszása, a szakmával szembeni erÅ‘szakos érdekérvényesÃtés, az elemi államigazgatási normák folyamatos figyelmen kÃvül hagyása. A szakmai problémákat politikai döntéshozatali mechanizmusokkal kezelték.
Â
2.     BÃróság mondta ki jogerÅ‘sen, továbbá alkotmánybÃrósági határozat is megerÅ‘sÃtette, hogy jogsértÅ‘ jogalkotás folyt, a kötelezÅ‘ egyeztetéseket elmulasztották, a hozzáértés hiánya miatt alacsony szÃnvonalú, a normavilágosság követelményének meg nem felelÅ‘ jogszabályok születtek.
Â
3.     A minisztériumi felső vezetés a szembeszökő jogalkotási problémákat igyekezett jogalkalmazási problémaként kezelni és ezért indokolatlanul vegzálta a hatóságokat és a szakembereket.
Â
4.     A drasztikus forráskivonás a betegek esélyegyenlőtlenségét növelte: a 2007-ben bekövetkezett gyógyszerforgalom-csökkenés a fizetőképes kereslet hiányára vezethető vissza. A patikákban mindennapos jelenség, hogy idős, krónikus betegek nem tudják kiváltani a gyógyszereiket.
Â
5.     Az új gyógyszertárak – a beharangozott szlogenekkel szemben – nem a vidék gyógyszerellátását javÃtják, hanem az eddig jól ellátott városokban növelik a versenyt, a városok forgalomelszÃvó hatása miatt a kistelepülési és a városi ellátás közötti különbségek tovább nÅ‘ttek.
Â
6.     A forráskivonás, az új gyógyszertárak megjelenése és a patikák készletátértékelési veszteségei miatt gyógyszertárak tömege került csÅ‘dközeli helyzetbe: 2007-ben mintegy 700 gyógyszertár üzemgazdasági értelemben veszteségesen működött. Ebben a helyzetben a szaktárca még arra is alkalmatlannak bizonyult, hogy az ágazat számára „gyorssegélyként” biztosÃtott részleges árréskompenzációt eljuttassa a gyógyszertárakhoz.
Â
7.     Az új gyógyszertárak tulajdonosai között növekvÅ‘ arányban vannak külföldi befektetÅ‘k, off-shore cégek, gyógyszergyártói, nagykereskedÅ‘i és orvosi érdekeltségek, továbbá jelen van a politika gazdasági holdudvara. A tisztán profitorientált vállalkozások megjelenése a betegek valós érdekeit szorÃtja háttérbe, a külföldi tulajdonosok és a gyógyszertárláncok térnyerése szabályozási és forrásallokációs problémákat fog generálni.
Â
8.     A személyi jog kiüresÃtésével háttérbe szorult a szakember szerepe és felelÅ‘ssége: a gyógyszertár szakmai tevékenységével kapcsolatos döntési pozÃciókat hozzá nem értÅ‘ befektetÅ‘k veszik át. A patikák szépülÅ‘ külcsÃnje mellett a szakmai szÃnvonal romlik: ma már gyógyszerbiztonsági és ellátásbiztonsági problémák jelentkeznek.
Â
9.     A gyógyszertáron kÃvüli gyógyszerforgalmazás jogszabályi feltételei megteremtésének és a termékeik biztonságos patikai forgalmazását szorgalmazó gyógyszergyárakkal szembeni erÅ‘szakos fellépés szükségességét a gyógyszertáron kÃvüli forgalmazás elsÅ‘ évi adatai nem igazolják.
Â
10. A forráskivonás miatt a szakgyógyszerész-képzés korábbi rendszerét felrúgták, az új rendszer viszont a hozzá nem értés miatt alkalmatlan a megfelelÅ‘ szakember-utánpótlás biztosÃtására.
Â
11. A szakmai kamarák szétverését személyes bosszú és az érdekvédelem ellehetetlenÃtésének tudatos szándéka vezérelte. Következményei beláthatatlanok, mert az etikai intézményrendszer nem működik, a szakmai önkormányzatiság nem érvényesÃthetÅ‘, a folyamatokba a kamaráknak érdemi beleszólása nincs.