JÁMBOR GYULA Mint a kiskereskedelemben: a multinacionális láncok előre törnek - Erősen romlott a gyógyszertárak helyzete
A hagyományos, patikus által üzemeltetett gyógyszertárakat rövid úton
kiszoríthatják a külföldi kézben lévő patikaláncok. A kiskereskedelemben már
lezajlott folyamat sokkal gyorsabban söpörhet végig az ágazaton, ennek jele,
hogy tavaly húsz százalékkal romlott a patikák gazdasági helyzete. Ahogy a
rendszerváltás utáni években megjelentek, majd egyre nagyobb teret nyertek
hazánkban a multinacionális cégek áruházláncai az élelmiszerek, illetve a
napi cikkek kereskedelmében, úgy a magyar patikahálózaton is átsöpörhet egy
jelentős átrendeződés - állítja a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Hankó
Zoltán szerint ráadásul ez az átalakulás sokkal gyorsabban mehet végbe, mint
a hipermarketláncok esetében. Erre utal, hogy tavaly a hazánkban működő
mintegy 2000-ből több mint 600 gyógyszertár - vagyis a patikák csaknem 30
százaléka üzemgazdasági értelemben veszteséges volt. A hazai piacról az
elmúlt évben 600, harminc négyzetméternél kisebb élelmiszerbolt tűnt el. Az
élelmiszer- és a gyógyszerkiskereskedelem persze nemcsak hasonlóságokat
mutat, közöttük jelentős eltérések is megállapíthatók - mondta Hankó Zoltán.
A gyógyszer egészségügyi termék, amelyet ugyan kereskedelmi körülmények
között forgalmaznak, ám a gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatás. A
gyógyszerekhez való hozzájutás biztosítása gyakran élet-halál kérdése,
vagyis nem lehet tisztán piaci ügy, az államnak kontrollt kell gyakorolnia
fölötte. Ráadásul a gyógyszerek egy részét állami támogatással kínálják, így
a gyógyszer forgalmazása során járulékbevételek is megjelennek a
gyógyszertárakban. Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés akkor, ha
külföldi tulajdonban vannak a forgalmazó cégek, amelyek érdekérvényesítő
képessége a nemzeti kormányokkal szemben köztudottan kiemelkedő. De miért
baj az, ha profi multinacionális láncok árulják a gyógyszert a lakosságnak a
családi vállalkozásban működtetett patikák helyett? - teszik fel a kérdést a
liberalizálás hívei, akiknek az érdekérvényesítő ereje egyébként uniószerte
egyre nagyobb. A 2006 végén életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény
következtében megkezdődött patikaliberalizáció első teljes évében mintegy
200 új patikát létesítettek. Túlnyomó többségüket nagyvárosban nyitották,
5000 főnél kevesebb lakót számláló településre alig jutott néhány.
Budapesten máig több mint hatvan gyógyszertári engedélyt adtak ki, a
fővárosban és a megyeszékhelyeken nyílt meg az új gyógyszertárak több mint
fele. Miért gond ez? Mert a jól ellátott nagyvárosokban az új patikák csak a
konkurenciát növelik, ezzel rövid távon árversenyt generálnak, amelyet a
multinacionális háttér segítségével finanszíroznak, majd a versenytársak
kivonulása után maguk diktálják az árakat és a feltételeket. Senki nem
emelne kifogást az új patikák megjelenése ellen, ha azok tényleges
többletszolgáltatást kínálnának - mondta Hankó Zoltán. Például éjjel-nappal
nyitva tartanának, vagy olyan kistelepülésre vinnék a szolgáltatásukat, ahol
eddig nem volt gyógyszertár. A megnyíló patikák ráadásul többnyire egy már
régebben létrehozott vagy új gyógyszertárlánchoz tartoznak. Profiljuk és
belső kialakításuk kereskedelemcentrikus, a klasszikus gyógyszerészszakmai
szempontok háttérbe szorulnak. Tulajdonosaik között növekvő számban vannak
külföldiek, gyakran off-shore cégekkel a háttérben, s fellelhetők a politika
gazdasági holdudvarának képviselői is. A tulajdonosok között találni
osztrák, német, holland, ciprusi, amerikai és izlandi vállalkozókat. Az
egyik lánc tulajdonosi hátterében feltűnt az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bank (EBRD), amely tulajdonos a HospInvest kórházakat működtető
vállalkozásban is. Hankó különösen veszélyesnek nevezte azt a konstrukciót,
amikor a gyógyszert felíró orvos és a patika mögött ugyanaz a tulajdonos
áll, mint ahogy azt is, ha az EBRD trójai falóként egy nagy multi számára
nyitja meg a magyar piacot. A külföldi tulajdonos a gyógyszerellátásunkkal
kapcsolatos döntéseit külföldön hozza meg, és hidegen hagyja őt a betegeink
sorsa. A nemzetközi patikaláncok megjelenésével és térnyerésével
párhuzamosan megkezdődött a szakmai és nemzeti kézben lévő
gyógyszertárhálózat leépülése. A gyógyszerészek tulajdonában,
vállalkozásában álló patikák esetében a gyógyítás szempontjai sokkal inkább
érvényesülnek, mint a láncoknál, ahol egyértelműen a profit az első. A
családi patikák - hasonlóan a háziorvosi praxisokhoz -
egzisztenciavállalkozásokként működnek, tulajdonosaik ismertek a
környezetükben, a gyógyszerészek személyes hitelükkel garantálják
szolgáltatásaik színvonalát. A kis patikákat jobban sújtják az egész
ágazatot ért kihívások. Ezek közé tartozik, hogy tavaly drasztikusan
emelkedett a támogatott gyógyszerek térítési díja, és ennek következtében
jelentősen csökkent a gyógyszerfogyasztás. A közforgalmú gyógyszertárak
körében egy év alatt nagyjából nyolc százalékkal csökkent a bruttó
gyógyszerforgalom. A közfinanszírozott gyógyszerforgalom értéke éves szinten
mintegy 14 százalékkal csökkent, miközben a lakossági hozzájárulás
növekedése ebben a körben csaknem húszszázalékos. A forgalomcsökkenésben a
térítési díjak növelése mellett jelentős szerepet játszott a reálbér 5,6
százalékos mérséklődése, hiszen nincs pénze a betegnek a gyógyszerek
megvásárlására. A gyógyszertáraknak a forgalomcsökkenéssel megegyező mértékű
árréscsökkenésen túl a működő egységek számának gyors növekedésével is
szembe kell nézniük. A szűkülő forgalom több gyógyszertár között oszlik meg,
így a patikák ágazati összesítésben egy év alatt több mint húszszázalékos
pozícióvesztést szenvedtek el - jelentette ki Hankó Zoltán. Mindezek
fényében a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke szerint nem eltúlzott a
kijelentés, hogy az ágazatot rövid időn belül az összeomlás fenyegeti. A
kamara ezért a gyógyszer-gazdaságossági törvény érdemi felülvizsgálatát
szorgalmazza.