Magyar HÃrlap 2010. március 20.
Válságpirula a leendő kormánytól
Az eddigi neoliberális piaci szemlélet a szakembereket eladóvá, a patikát gyógyszerbolttá, a betegellátást pedig üzletté változtatta
Niczky Emőke
Ideje lenne visszatérni a gyógyszertári betegellátás korábbi szemléletéhez - vallja a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). Ehhez azonban politikai akaratra és megfelelő jogszabályokra van szüksége a szakmának, mert az utóbbi évek neoliberális kormányzati szemlélete nemcsak a gyógyszerészek érdekeit sértette, hanem veszélyeztette a biztonságos patikai ellátást is.
A betegek biztonsága érdekében fel kell mérni a valódi szükségleteket, hogy ne a vak piaci versengés döntsön arról, hol létesül vagy zár be patika.
A 2006-os patikaliberalizációs törvénynek köszönhetÅ‘en mára négyszázzal gyarapodott a gyógyszertárak száma. Ez önmagában örvendetes lenne, ha a liberalizáció paradox módon nem okozott volna óriási különbségeket a vidéki és a nagyvárosi betegellátás között. A jellemzÅ‘en láncokban nyÃló gyógyszertárak egyrészt magukba olvasztották a kisebb patikákat, másrészt versenyelÅ‘nyüknél fogva lehetetlen helyzetbe hozták fÅ‘ként a kistelepülési, hagyományosan családi vállalkozásokat.
Utóbbiak sorra mentek-mennek tönkre, éppen azokon a helyeken - például Borsodban, Szabolcsban, Baranyában -, ahol történetesen a legrosszabb az emberek egészségi állapota a felmérések szerint. Egyebek mellett ezt állapÃtották meg azon a minapi találkozón, amelyen a gyógyszerészek köztestülete átadta "kÃvánságlistáját" Soltész Miklósnak, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetvezetÅ‘jének.
A "Mit kÃván a magyar gyógyszerész?" elnevezésű, a gyógyszerészek februári gyűlésének alapján megfogalmazott dokumentum néhány alapvetÅ‘ kérdésre fókuszál: a gyógyszertári betegellátásért a politika is felelÅ‘sséggel tartozik, ami azért fontos, mert az emlÃtett jogszabály felelÅ‘tlen életbe léptetése ellen az elsÅ‘ perctÅ‘l tiltakozott - és életben tartása ellen azóta is ezt teszi - az ellenzék és a gyógyszerészi kamara, de aggodalmaikra Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter csak legyintett.
A 2006 óta regnáló kormányok szakpolitikájának kritikájában működÅ‘képes hatóságok létrehozásának, megfelelÅ‘ jogi háttér kialakÃtásának az igénye is fölmerül. A betegek biztonsága érdekében föl kell mérni a valódi szükségleteket, hogy ne a vak piaci versengés döntsön arról, hol létesül vagy zár be egy-egy patika. (Ez az elképzelés egyébként megegyezik a mára ugyancsak kaotikussá vált orvosi ellátás ésszerű újraszervezésének igényével, ami a vidék tisztességes ellátását is garantálná.) A gyógyszerészek rendeznék a szakmai kompetenciákat is - utalt Hankó Zoltán kamarai alelnök februári gyűlésükre -, mert a jogszabályváltozással a patikák szakmai működtetése ugyancsak a pénzügyi befektetÅ‘k kezébe csúszott át. A patikába betérÅ‘ betegek ezért fÅ‘képp nem gyógyszerészekkel, hanem szakasszisztensekkel találkoznak, akik bármennyire is fölkészültek, nem helyettesÃthetik az egyetemi végzettségű szakembereket olyan területeken, mint amilyen például a gondozás, a beteg gyógyszerszedési együttműködésének kialakÃtása vagy az orvosságok sokszor káros együtthatásának kiküszöbölése.
Ezek mind olyan szolgáltatások, amelyek javÃtanak a megromlott egészségi állapoton, de az eddigi piaci szemlélet a szakembereket eladóvá, a patikát gyógyszerbolttá, a betegellátást pedig üzletté tette. NehezÃti a betegellátást az is, hogy az egyetemek a szükségesnél kevesebb gyógyszerészt képeznek. Mivel tavaly mindössze kétszáz hallgató végzett, s közülük többen gyógyszergyártóknál, illetve külföldön helyezkedtek el, a többiek nem tudják ellensúlyozni az idÅ‘sebb generáció természetes lemorzsolódását. Mindezeket tetézi a kötelezÅ‘ kamarai tagság ugyancsak Molnár Lajos nevéhez fűzÅ‘dÅ‘ eltörlése, amely azóta nehezÃti az etikai Ãtélkezést, tovább gyengÃtve a gyógyszerészek szakmai illetékességét, közvetve pedig a betegek biztonságát. Az MGYK azt reméli, hogy a gyógyszerellátás újraszabályozásával konszenzus teremthetÅ‘ a betegek, a politika és a szakma érdekei között, és lezárulhat az a válságos korszak, amikor a szereplÅ‘k egymás kárára akarták a saját érdekeiket érvényesÃteni.
"Mivel az alapelvekben nézetazonosság van a Fidesz-KDNP szakpolitikája és a gyógyszerészkamara elképzelései között, hiszek abban, hogy ez a közös érdek a gyakorlatban is megjelenik majd" - mondta Hankó Zoltán.