A dokumentumból a sajtó a felelÅ‘s minisztériumot, működÅ‘ hatóságokat, egyértelmű szabályozást, a patikaláncok korlátozását, a patikaliberalizáció leállÃtását, a gyógyszerészi hivatás kompetenciaterületeinek rendezését és a köztestületi jogosÃtványok helyreállÃtását sürgetÅ‘ pontokat emelte ki. Az MTI tudósÃtásában Horváth Tamás elnöktÅ‘l többek között azt idézte, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatályba lépése óta eltelt három évben folyamatosan próbálta a kamara a jogszabály káros hatásait kivédeni, de többszöri módosÃtásaikat, javaslataikat többségében elutasÃtotta a politika. „Az állam és a szakma közötti bizalom a nullára csökkent” - érzékeltette a helyzetet az elnök.
A sajtótájékoztatón jelenlévÅ‘ újságÃrók szinte kivétel nélkül beszámoltak Soltész Miklósnak arról a kijelentésérÅ‘l, miszerint a gyógyszerészi kamarát a párt stratégiai szövetségesnek tartja. Soltész Miklós ugyanakkor a Magyar HÃrlapnak elmondta, a Fidesz-KDNP politikáját a szocialista kormánnyal szemben eddig is az a felfogás jellemezte, hogy az egészségügyben felmerülÅ‘ problémákat a betegeknek, a szakmának és a törvényhozóknak közösen kell megoldaniuk.
A politikus a sajtótájékoztatón kiemelte: pártja programjának középpontjában a család és a kis- és közepes vállalkozások segÃtése áll, Ãgy fontosnak tartják a családi patikák működtetésének lehetÅ‘ségét, megvédve Å‘ket a nagy gyógyszertárláncokkal szemben. - Emellett a multikat is "tárt karokkal várják" tette hozzá, hiszen az egészségügyi kasszában a gyógyszerellátási és a gyógyászati segédeszközökre 390 milliárd forint jut. Ez az összeg lehetÅ‘séget ad a multicégeknek arra, hogy Magyarországra hozzák a gyártást és a kutatás-fejlesztést – nyilatkozta Soltész Miklós a Magyar Nemzetnek.
A Magyar HÃrlap a sajtóeseményrÅ‘l való tudósÃtás mellett pár nappal késÅ‘bb nagyobb terjedelemben foglalkozott a témával. Ebben a cikkben Hankó Zoltán, az MGYK elnöke elmondta, hogy 2006 óta regnáló kormányok szakpolitikájának kritikájában működÅ‘képes hatóságok létrehozásának, megfelelÅ‘ jogi háttér kialakÃtásának az igénye is fölmerül. A betegek biztonsága érdekében föl kell mérni a valódi szükségleteket, hogy ne a vak piaci versengés döntsön arról, hol létesül vagy zár be egy-egy patika. A gyógyszerészek rendeznék a szakmai kompetenciákat is - utalt Hankó Zoltán kamarai alelnök februári gyűlésükre -, mert a jogszabályváltozással a patikák szakmai működtetése ugyancsak a pénzügyi befektetÅ‘k kezébe csúszott át. A patikába betérÅ‘ betegek ezért fÅ‘képp nem gyógyszerészekkel, hanem szakasszisztensekkel találkoznak, akik bármennyire is fölkészültek, nem helyettesÃthetik az egyetemi végzettségű szakembereket olyan területeken, mint amilyen például a gondozás, a beteg gyógyszerszedési együttműködésének kialakÃtása vagy az orvosságok sokszor káros együtthatásának kiküszöbölése.
A pharmanet. hu Horváth Tamással készÃtett interjút, melyben az elnök kifejtette: a 12 pontban a kamara ismételten felhÃvja a figyelmet arra, hogy meg kell állÃtani azt a káros folyamatot, melyet a gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007. óta indÃtott el. Ennek a feladatkörnek a része, hogy a gyógyszertár-létesÃtés jelenlegi menetén változtatni kell, a tulajdonlás kérdéseit újra rendezni szükséges és a gyógyszerész szakember feladatvégzése közben gyakorolt jogait helyre kell állÃtani.