BevĂĄsĂĄrlĂłkĂśzpontok helyett kis telepĂźlĂŠseken legyen patika

A Magyar Hírlap március 20-ai számában „Válságpirula a leendő kormánytól” címmel jelent meg cikk arról, hogy az eddigi neoliberális piaci szemlélet a szakembereket eladóvá, a patikát gyógyszerbolttá, a betegellátást pedig üzletté változtatta. A cikkben megszólal Hankó Zoltán alelnök, aki elmondta, hogy a gyógyszerészek rendeznék a szakmai kompetenciákat is, mert a jogszabályváltozással a patikák szakmai működtetése ugyancsak a pénzügyi befektetők kezébe csúszott át. A patikába betérő betegek ezért főképp nem gyógyszerészekkel, hanem szakasszisztensekkel találkoznak, akik bármennyire is fölkészültek, nem helyettesíthetik az egyetemi végzettségű szakembereket olyan területeken, mint amilyen például a gondozás, a beteg gyógyszerszedési együttműködésének kialakítása vagy az orvosságok sokszor káros együtthatásának kiküszöbölése. „Mivel az alapelvekben nézetazonosság van a Fidesz–KDNP szakpolitikája és a gyógyszerészkamara elképzelései között, hiszek abban, hogy ez a közös érdek a gyakorlatban is megjelenik majd” – mondta Hankó Zoltán.

Szintén március 20-án jelent meg a Magyar Nemzetben, a „Ki mit vár a jövőtől?” című összeállítás, amelyben Horváth Tamás, az MGYK elnöke a következőket nyilatkozta: „Ismét a közegészségügy részeként kell kezelni a gyógyszerellátást, s nem szabad úgy tekinteni rá, mint a "szokványos" kereskedelem egy részére. Állami szabályozás alatt kell működnie, nem pedig kizárólag a versenypiac diktálta feltételek mellett. Vissza kell állítani a liberalizációs döntések előtti állapotot, azaz nemzeti és szakmai kézben kell tartani a gyógyszertárakat. Meg kell akadályozni a külföldiek és a multik térnyerését és a patikaláncok további bővülését. Ezekhez a változtatásokhoz akár átmeneti időt is biztosítani kell. Vissza kell állítani a nemrég megszüntetett kötelező kamarai tagságot, s vissza kell adni a szervezet közhatalmi funkcióit és feladatait. Sok lehetőség nem lesz arra, hogy többletforrások kerüljenek a rendszerbe, de ha az említett változtatások megtörténnek, akkor a hazai gyógyszerellátás biztonsága és a magyar patikusok helyzete javulni fog.”

Ugyanaz nap a Magyar Nemzet „Megígérték, nem csinálták meg - A vizitdíj-automatáktól a patikaliberalizációig - nyolc év az egészségügyben” címmel összegyűjtötte azokat a be nem váltott ígéreteket, amelyet a szocialisták 2006 óta hangoztattak. Egyik ilyen ígéret például: „Megteremtjük a gyógyszerészek érdekeltségét a betegek költséghatékony gyógyszerelésében.” A patikai árrésrendszerben azonban ezzel szemben nem hozták meg azokat a változtatásokat, amelyek segítették volna a generikus programot, azaz hogy a gyógyszerész érdekelt legyen az olcsóbb, szabadalmi védettséggel már nem rendelkező, "másolt", de helyettesítésre alkalmas medicina ajánlásában.

Egy újabb ígéret volt a liberalizációs intézkedések a patikapiacon. Az első nagy ütközetet a gyógyszerpiac szereplői vívták az új kormánnyal. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó módosítás a patikaalapítás korlátainak eltörlése volt, hogy a kistelepüléseken élők is lakóhelyükön juthassanak hozzá a medicinákhoz. A helyzet azonban nemigen javult, az újonnan nyílt patikák többsége ugyanis nem kistelepülésen található. Noha az újaknak pluszszolgáltatást kellett nyújtaniuk, ezek azonban olyan jelentéktelen vállalások is lehettek - mint például internetes oldal működtetése -, amelyek érdemben nem javították a hazai gyógyszerellátást. A másik érv az volt a patikaalapítás korlátainak eltörlése mellett, hogy a fiatal gyógyszerészek is vállalkozhassanak. Csakhogy nem ők nyitották az új patikákat, hanem tovább bővültek a patikaláncok, amelyek hátterében tőkeerős vállalkozások, legtöbbször gyógyszergyártók és nagykereskedők állnak. Ráadásul a kis forgalmú általában kistelepülésen lévő - patikák működéséhez nyújtott állami támogatás mára megszűnt, s helyette csak a sokkal csekélyebb összegű, úgynevezett szolidaritási díj maradt, amelyet a nagy forgalmú gyógyszertáraknak kell fizetniük. Az átlagos kiskereskedelmi árrés a 2002-es 15-16 százalékról mára 11-13 százalékra csökkent, ami több patikát is csőd közeli helyzetbe vitt. A jövedelmezőség csökkenésének egyebek között az is következménye lett, hogy a gyógyszertárak alig tartanak készleten orvosságot, ezért a vásárlóknak gyakran vissza kell menniük a medicináért. Nem oldódott meg az ügyelet problémája sem, azaz, hogy a szokásos nyitvatartási idő után is elegendő helyen és kulturált módon lehessen gyógyszert vásárolni. Ezt a célt szolgálta bizonyos, vény nélkül kapható orvosságok patikán kívüli árusításának lehetővé tétele. Óriási tiltakozás övezte kezdetben ezt az intézkedést, bár a hipermarketekhez és a benzinkutakhoz kihelyezhető medicinák forgalmának ma is csak körülbelül egy százalékát bonyolítják patikán kívül, 99 százalékát pedig továbbra is a gyógyszertárakban vásárolják meg.

A HVG március 25-én megjelent számában adatokat közöl a gyógyszertár-alapításról. Mint írja a szabad patikaalapítás engedélyezése óta 17 százalékkal nőtt a gyógyszertárak száma Magyarországon. Míg 2007 elején 2159, ez év februárjában 2620 helyen lehetett itthon gyógyszerésztől orvosságot venni – derül ki az országos főgyógyszerész által a HVG rendelkezésére bocsátott adatokból. A patikaalapítási hullám dacára a kisebb településeken romlott a helyzet. Bár az ötezernél kisebb lélekszámú helységekben 2007 óta 103 új közforgalmi, illetve fiókgyógyszertár indítását engedélyezték, ezzel egy időben 153 patikárius lehúzta a rolót. A hálózat bővüléséből a népesebb településeken profitáltak: Budapesten 67-tel, a nyolc legnagyobb megyeszékhelyen 87-tel, az 50–100 ezer lakosú városokban 53-mal több helyen lehet ma vényt beváltani, mint korábban. Ugyancsak több gyógyszertár működik – éspedig 123-mal – a 10–50 ezres középvárosokban, valamint az 5–10 ezres kisvárosokban is – ez utóbbi kategóriában 44 egységgel emelkedett a patikák száma. A hivatalos hazai címlistából az derül ki, hogy a kétezer lakosúnál nagyobb helyeken legalább fiókgyógyszertár általában működik. Akad azonban egy-két kivétel is. Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében például a 2500 lakosú Bekecsnek nincs patikája. A patikákon kívül ma már 612 helyen (például benzinkút, élelmiszerüzlet, vegyiáru-bolt, gyógyászati üzlet, drogéria) lehet medicinákat vásárolni.

Március 26-án a Magyar Nemzet olvasói levelei között jelent meg Szabó Ferenc elnök (a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége) írása „A gyógyszerpiac vitatott szabályozása” címmel. Mint írja A 2007-es hazai modellváltás során - szokásos magyar recept szerint - nem az etikus és a merkantill modell előnyei érvényesültek, hanem egy sok szempontból valóban kusza helyzet alakult ki, ami a mai napig szélsőséges véleményeket generál. „A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint - különösen az idő megszépítő messzeségével operálva mondják ezt - az etikus rendszer tökéletesen működött. Az ellenkező álláspontot képviselők szerint viszont csak drágán és a szükségesnél kevesebb helyen lehetett akkoriban hozzájutni a gyógyszerekhez. A magam részéről egyik szélsőséges állásponttal sem tudok teljes mértékben egyetérteni. A helyzet ennél jóval bonyolultabb, ám az leszögezhető: a korábbi gyógyszerészkamara és Molnár Lajos köreinek közös történelmi bűne, hogy ide jutottunk. (…) Valamit tenni kell a mostani helyzettel, ami azonban semmiképpen sem jelenthet teljes visszatérést egy olyan modellhez, amely végül már nem működött jól. Szerencsére szabad kezünk van abban, hogy a szabályozás terén mit tehetünk, hiszen az uniós bíróság is kimondta: az élet és az egészség védelmében megengedhetők bizonyos korlátozások az áru és tőke szabad áramlása terén. Ugyanakkor az Európai Bíróság ezen korlátozásokra semmiféle kötelezettséget nem ír elő, vagyis lehet hivatkozni az ítéletre, de tudni kell, hogy az EU szerint e téren lényegében minden s annak az ellenkezője is megengedett" - áll Szabó Ferenc írásában.

Március 27-én a Magyar Hírlap arról számolt be, hogy Orbán Viktor szerint a választás az egészségügyről is szól. Az egészségügy megmentését, összeomlásának megakadályozását nevezte az egyik legsürgetőbb kormányzati feladatnak Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az óbudai Szent Margit rendelőintézetben tett látogatása után. A párt miniszterelnök-jelöltje újságírók előtt úgy fogalmazott: az országgyűlési választás valójában az egészségügyről szóló népszavazás is lesz, és a Fidesz vezette kormány szeretné lezárni azt a korszakot, amely megnyomorította a magyar egészségügyet, amely miatt az orvosok és az ápolónők tömegesen, jobban fizetett állásokat keresve hagyják el az országot.

„Mit tesz a Fidesz az egészségüggyel” címmel március 29-én jelent meg a weborvos.hu-n interjú Pesti Imrével, a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagja, a Fidesz-program egészségügyi fejezetének készítőjével. Pesti elmondta, hogy a legsürgetőbb teendők között szerepel a rezidensekre vonatkozó rendelet végrehajtásának felfüggesztése, a minimumfeltételek újragondolása és a gyógyszerforgalmazási rendszer átszervezése. A párt álláspontja szerint sok pénz takarítható meg a generikus készítmények térnyerésével, illetve a gyógyszercégek még mindig irreálisan magasnak tartott (a gyógyszerárakon keresztül közvetetten közpénzből finanszírozott) marketingköltségeinek további lefaragásával. A bevásáslóközpontokba koncentrálódó gyógyszertárak helyett pedig a kis településeken még működő vagy már csődbe ment kis patikákat hoznák helyzetbe.