Nő a gyógyszerfogyasztás címmel április 12-én arról írt a Világgazdaság, hogy a tb-támogatás csökkenése, az erős reklám növeli a vény nélküli orvosságok piacát. Amíg az EU tagállamaiban már nyolc éve meghaladta a 25 eurót az egy dobozra jutó társadalombiztosítási támogatás összege, nálunk tavaly csupán 6 euró volt. Mivel a biztosító gyógyszerkasszája a múlt évi, 300 milliárdos szinten maradt, az idén várhatóan tovább bővül a recept nélkül vásárolható készítmények forgalma. E szerek fogyasztásának növekedése tavaly 4,6 százalékos volt, részarányuk pedig a gyógyszerforgalom több mint 15 százalékát tette ki. A vény nélkül kapható orvosságok térhódításának egyik oka a receptre kapható szerek társadalombiztosítási támogatásának csökkenése, de segítette a reklámozhatóságuk is.
Az összeállíátban megszólal Felete Tibor gyógyszerpiaci elemző, aki szerint a gyógyszerfogyasztás törvényszerű növekedése világtendencia, ennek a fejlett országokban az elsődleges oka az egészségtudatosabb életvitel, a népesség kitolódó életkora, de befolyásolja az újonnan piacra kerülő drága orvosságok számának növekedése, s az, hogy a betegségek szűrésének bővülésével egyre többen jutnak orvosi kezeléshez.
Elemzők úgy látják: amennyiben a kormányváltást követően nem módosítják a biztosító gyógyszerkasszájának összegét, úgy az idén a lakosság kiadása 10-11 százalékkal lesz több a tavalyinál, áll a cikkben.
Április 13-án szintén a Világgazdaság számolt be arról, hogy megnyitotta a mintegy 100 millió eurós zöldmezős beruházás keretében létesített fecskendőgyártó üzemét a tatabányai ipari parkban a Becton, Dickinson and Company (BD). A világ 50 országában mintegy 29 ezer főt foglalkoztató globális orvostechnikai vállalat magyarországi gyára 25 ezer négyzetméteren száz dolgozónak ad munkát, de a tervek szerint 2014 végére mintegy 500 főre bővítik az üzemben foglalkoztatottak számát. A gyár különlegessége, hogy építése során olyan építészeti megoldást alkalmaztak, amely - a BD környezetvédelmi elkötelezettségével összhangban - csökkenti az energia- és a vízfogyasztást.
Az ITD Hungary ugyanakkor további 13 gyógyszeripari projektről folytat jelenleg tárgyalásokat - közölte Kilián Csaba, a magyar beruházásösztönzési ügynökség megbízott vezérigazgatója. Hozzátette, hogy ha mind Magyarországot választja, mintegy 150 millió euró értékű gyógyszeripari beruházás valósulhat meg hazánkban, csaknem 800 új munkahelyet teremtve.
Kinyílt az ajtó, belépnének a doktorok - Megfosztott jogok helyreállítása, címmel közölt írást a Világgazdaság április 14-én arról, hogy a három egészségügyi kamara elnöke a három éve megfosztott jogaik visszaállítását kérik az új döntéshozóktól. Az egészségügyi szakmai kamarák jogköreinek elvonását, a szervezetek szétverését nemcsak az egészségügy szétrombolásának részeként, hanem a demokratikus jogrend elleni támadásként ítélték meg a testületek vezetői.
Ahhoz, hogy össze tudják tartani az egészségügyben dolgozókat, segítségre van szükségük. A gyógyítás közszolgálat, amelynek a szakértelem, az elkötelezettség és az etikán alapuló minőség a feltétele mondta Éger István. S most kinyílt az ajtó, s ők szeretnének azon belépni tette hozzá. A kamarákat alkalmassá kell tenni feladatuk ellátására. Ám ehhez vissza kell állítani a teljes körű kötelező kamarai tagságot, s független, az általuk működtetett etikai rendszert kell alkalmazni.
Az MTI tudósításában az emelte ki, hogy a három egészségügyi szakmai kamara szeretné rendezni sorait, ezért a legfontosabb feladatnak a kötelező kamarai tagság visszaállítását tekintik. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azt mondta, hisz abban, hogy az elkövetkezőkben valódi hivatásrendiség valósul meg, és a változtatásokkal normális és hatékony érdekképviseletként tudnak a jövőben tevékenykedni.
Alapvetően optimisták a hazai gyógyszeripari vállalatok, amelyek 75%-a árbevétel növekedésére számít 2010-ben - írja legfrissebb gyorselemzésében a PricewaterhouseCoopers április 17-én.
A megkérdezett gyógyszercégek 44%-a nevezte meg a fúziós és felvásárlási tevékenységet a tervezett növekedés kulcsfontosságú faktorának. A válaszadók csupán egynegyede tervez jelentős beruházást 2010-ben, ezek többsége K+F beruházás, hozzávetőlegesen 30 millió euró átlagos összértékkel. A tervezett beruházások volumenének felső határa 50 millió euró. Mivel egy új gyógyszer kifejlesztésének átlagos költsége jelentősen több ennél, ez az összeg iparági mértékkel nézve mérsékeltnek tekinthető.
A PwC elemzésből az is kiderül, hogy melyek azok a területek, amelyek a legtöbb bosszúságot okozzák az iparágnak:"A gyógyszeripari vezetők egyöntetűen az állami gyógyszer-támogatási rendszer hatását jelölték meg legfőbb problémaként. Az átláthatóság hiánya komoly kihívást jelent az iparági szereplőknek, emellett a rendszer folyamatos változása is nehézségeket okoz számukra" - mondta Barsi Éva, a PricewaterhouseCoopers gyógyszeripari szakértői csoportjának vezetője.