A gyógyszertári ügyeleti rendszer folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll. A gyógyszertári ügyelet nem egy szabadon választható szolgáltatás, hanem az ANTSZ, mint hatóság által elrendelt közellátás, melyre minden működési engedéllyel rendelkező közforgalmú és lakossági ellátást is biztosító intézeti gyógyszertár kijelölhető.
Az ügyelet költségeit a gyógyszertáraknak a bevételeik árréséből és az esetleges ügyeleti díjból kellene finanszíroznia. Dr. Sohajda Attilával az Elixirium Gyógyszertár (Berettyóújfalu) tulajdonosával beszélgetünk a gyógyszertári ügyeleti rendszer jelenlegi működéséről.
- Készült-e arra vonatkozóan felmérés, hogy mekkora forgalmat bonyolítanak Magyarországon a patikák az éjszakai és a hétvégi ügyelet alatt és hány gyógyszertári ügyeletre lenne szüksége a lakosságnak?
- A lakossági igények és a jelenleg is működő ügyeleti rendszer a TÁRKI korábban (2004) készült felmérésében került összevetésre. Az eredményből kitűnt, hogy a lakosság több, mint 50%-a sohasem, és kb 25%-a alig (évente egyszer) veszi igénybe a gyógyszertári ügyeletet. Az igénybevevők nagy része elégedett volt a gyógyszertári ügyeleti rendszer teljesítményével. Lényeges kritika két szempontból merült föl, egyrészt főleg vidéken a pihenő- és munkaszüneti napi elérhetőséget, másrészt főleg a fővárosban és nagyobb városokban az ügyeleti ellátás milyenségét, az ablakon keresztül történő expediálást, és az azzal járó kényelmetlenséget említették. A gyógyszertári liberalizáció 2006. évi kormányzati kommunikációs indokai között a gyógyszertári ügyeleti probléma úgy szerepelt, mint amit a piaci verseny, a liberalizáció önmagától meg fog oldani. Ez persze nem következett be, mert a probléma ennél sokkal komplexebb és bonyolultabb. 2005 évben a Magyar Gyógyszerész Kamara több hónapos tételes felmérést készített Hajdú-Bihar megye összes ügyeletes gyógyszertárának ügyeleti igénybevételéről. Tudomásom szerint azóta nem készült hasonló felmérés a helyzet azonban nem sokat változott. Három lényeges kérdésre kerestünk és kaptunk választ.
-Milyen időszakban veszi igénybe a lakosság a gyógyszertári ügyeletet? Mire veszi igénybe a lakosság a gyógyszertári ügyeletet? Milyen összegbe kerül az állandó gyógyszertári ügyelet, és ezzel szemben milyen bevételei vannak a gyógyszertáraknak?
- Az igénybevétel a településtől függően zárástól 20-22 óráig jelentős, 22-24 óra között lényegesen csökkenő számú, 24 óra után 1-1 alkalommal, már csak a nagyobb városokban jellemző. A gyógyszertári ügyeletet, több mint 90%-ban gyógyszerbeszerzésre veszik igénybe, aminek viszont csak kb. 50-60% vényre történő gyógyszerkiadás, és ennek csak 24%-a az orvosi ügyeleten, sürgősségi ellátáson felírt gyógyszer. Az orvosi vények 5-10%-át 1-90 nappal korábban írták fel. A 30-50% vény nélküli gyógyszervásárlás főként házi patikai szerek, főleg görcsoldók, fájdalomcsillapítók, meghűlés gyógyszerei, nyáron napégés csillapítása stb. Az 5-6%-ban egyéb termékek (krémek, fogselyem, gyermek pelenka, stb.) és 2-4%-ban extra igények (befőzéshez tartósító, sonkafőzéshez kötöző, festéshez cérnakesztyű, pénzváltás, nem szakmai információ, mérés, stb.) teszik ki a gyógyszertári ügyeleti igénybevételt. A fenti összesítés alapján az igénybevétel kb. 50%-a kényelmi, szakmailag nem indokolt ellátás Az ügyeleti költségek több, mint 80%-a személyi jellegű költség (bér+járulék), továbbá üzemeltetési költségek (fűtés, világítás, melegvíz, takarítás, nyomtatványok, stb.), készletgazdálkodási költségek és személyi és vagyonbiztonsági költségek merülnek fel amelyek 2005 évi szinten 1-1,5 millió Ft/év havi pluszköltséget jelentenek.
- Ön szerint ma lehet egyáltalán kötelezni (ha igen, hogyan) a patikákat az ügyeleti szolgáltatásra? Tulajdonképpen miért nem vállalják a gyógyszertárak az ügyeletet? Nem érné meg akkor sem, ha ezért több - csengetési díjat - kérnének el a betegektől?
- A gyógyszertári ügyelet nem egy szabadon választható szolgáltatás, hanem az ANTSZ, mint hatóság által elrendelt közellátás, melyre minden működési engedéllyel rendelkező közforgalmú és lakossági ellátást is biztosító intézeti gyógyszertár kijelölhető. Az ügyelet költségeit a gyógyszertáraknak a bevételeik árréséből és az esetleges ügyeleti díjból kellene finanszíroznia. Egy állandó ügyelet pluszköltségét az ügyeleti forgalom árrése és az esetlegesen felszámolt ügyeleti díj töredékében sem fedez. Ugyanakkor az ügyeletes gyógyszertárak ügyeleti időre eső bevételei és az indokolatlannak minősített igénybevétel esetén felszámolható ügyeleti díj mértéke az elmúlt években jelentősen csökkent, így a korábban is finanszírozatlan tevékenység még veszteségesebbé vált. Ezzel szemben az állandó ügyeletes gyógyszertárnak nincs pozitívabb megítélése a lakosság körében, mint egy nyújtott nyitva tartású (20-22 óráig nyitva lévő) gyógyszertárnak, és az állandó ügyelet munkajogi feltételeit alig van olyan gyógyszertár amely önmagában teljesíteni tudná.
- Elképzelhető, hogy az egyre növekvő patikaszám mellett éppen a nem működő ügyeleti rendszer miatt van szükség egyéb gyógyszerárusító helyekre is?
- Véleményem szerint a két kérdéskör nem keverhető össze. A sürgősségi ellátás részének tekintett gyógyszertári ügyeletet nem egyenlő néhány tíz tünet enyhítésére vény nélkül kapható gyógyszerrel. A gyógyszertári ügyelet szakmai indoka éppen a sürgősségi orvosi ellátás során rendelt, nem halasztható vényköteles ellátás, ami a gyógyszertáron kívül nem valósítható meg.
- Milyen intézkedésekre lenne szükség ennek az - áldatlan- állapotnak a megváltoztatásra?
- A gyógyszertári ügyeleti rendszert a korábbi felmérések és a mai tapasztalataim alapján sem nevezném így, elismerve azonban, hogy nem egységes és egyes területeken hiányosságok vannak. Szükségesnek látom meghatározni a gyógyszertári ügyelet pontos szakmai tartalmát, szét kell választani a késő esti valamint a pihenő és ünnepnapi nyújtott nyitva tartást a szakmailag indokolt ügyeleti ellátástól, és el kell dönteni, hogy a hatóságilag elrendelt és indokolt gyógyszertári ügyeletet - legalább a költségek szintjén - ki, milyen módon és mértékben finanszírozza. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni a gyógyszertári ügyeleti körzeteket és az egyidejűleg ügyeletes gyógyszertárak számát, mellyel biztosítható, hogy egy adott területen belül mindenki találjon ügyeletes gyógyszertárat.