m1- Parlamenti napló
2010. július 19.
Műsorvezető: - Visszavonná a patikaliberalizációs jogszabályt a kormány, pontosabban az őszi újraszabályozásig átmenetileg korlátozná a gyógyszertárak alapítását az országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat. A benzinkutaknál és a különböző kereskedelmi központokban továbbra sem tiltanák meg a vény nélkül kapható szerek forgalmazását. Jelenleg mintegy 2-300 új patika alapítására vonatkozó kérelem van a hatóságok asztalán.
Narrátor: - A 2007 elején hatályba lépett új gyógyszertár-alapítási szabályrendszer jelentősen megkönnyítette a patikaalapítást. Így nem egészen 3 év alatt 600 új patika nyílt. Igaz, közben mintegy 200 tönkrement, így ma körülbelül négyszázzal több gyógyszertár működik, mint a liberalizáció előtt. Új patikák elsősorban a nagyvárosokban és nem a kistelepüléseken jöttek létre, így az előbbiekben kapacitástöbblet alakult ki. A gyógyszertárak készletezési problémákkal küzdenek. Mintegy 600 patika pedig évek óta veszteséges, mondja a kamara alelnöke.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Lényegében egy olyan rendszernek a működéséről van itt szó, amelyik a gyógyszertáraknak a létesítését és működtetését kereskedelmi szempontok szerint képzeli el, a gyógyszertárat egy kereskedelmi egységnek kezeli, miközben, azt gondolom, hogy alapvetően helyesen a gyógyszerárat mi egy egészségügyi szolgáltatónak gondoljuk, és az egészségügyi ellátórendszer részeként kell működnie.
Narrátor: - A gyógyszer-nagykereskedők lejárt kinnlevősége 13-13,5 milliárd forintra tehető. A gyógyszertárak tartozása 3 év alatt több mint háromszorosára nőtt. A szövetség alelnöke ezt a gyógyszertárak számának ugrásszerű növekedésével magyarázza.
Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke: - 3 év alatt a piac nem nőtt, gyakorlatilag forintra is meg darabra is körülbelül ugyanazt a mennyiségű gyógyszert adják el évente mint 2006-ban, mondjuk, de a Gyakorlatilag a gyógyszertár-szám az 20%-kal nagyobb lett. Értelemszerű, hogy az árrés-volumente a gyógyszertáraknak, az egy gyógyszertárra eső árrés az kevesebb lett, tehát biztos, hogy ezzel van összefüggésben.
Narrátor: - A gyógyszer-nagykereskedők is szigorítanák a jelenlegi szabályokat. A 3 éve bevezetett szabályozás túl liberálisra sikerült, mondja a szövetség alelnöke.
Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke: - A 2007. évi törvényi változások során jó lett volna, ha bizonyos geográfiai vagy népességi korlátok bent maradnak a rendszerben mert véleményünk szerint igenis mi támogatjuk jelen pillanatban a földrajzi korlátok visszaállítását, esetleg a lakossági korlát visszaállítását is, bár a lakosság-szám az jelen pillanatban ugye más lesz, az egy patikára eső, hiszen több a gyógyszertár. De az ész nélküli patikaalapítást biztosan egy kissé visszaszorítja.
Narrátor: - A mostani módosítással augusztus elsejétől az év végéig átmeneti gyógyszertár-alapítási tilalom lépne életbe. Új patikát csak olyan településen lehetne nyitni, ahol nem működik gyógyszerár. Egy másik szabály átmenetileg megtiltaná a gyógyszertár-láncok létrehozását és működését elősegítő fúziót. A Gyógyszerészi Kamara alelnöke egyetért a moratóriummal.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Ott létesüljön és ott működjön gyógyszertár elsősorban, ahol a betegellátási érdekből erre szükség van, és elsődlegesen ne ott létesüljenek gyógyszertárak, ahol mondjuk forgalmi vagy egyéb szempontok miatt megéri, máshol viszont a betegek ellátatlanul maradnak.
Narrátor: - A gyógyszer-nagykereskedők szerint a patikastopnak igazából csak úgy lett volna értelme, ha annak híre nem szivárog ki, így viszont patikaalapítás-dömping vette kezdetét. A Gyógyszerészi Kamara és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége egyaránt nagyon fontosnak tartja a gyógyszertár-alapítás és -működtetés új szabályrendszerének kidolgozását.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Arra van szükség, hogy jelenjen meg a gyógyszertár működtetésében a szakembernek a személyes felelőssége. Itt egy személyes gyógyszerész-beteg kapcsolatról van szó, nagyon rossz üzenete van annak, ha a gyógyszerész szakmai tevékenységét vagy külső tulajdonosok, vagy a gyógyszerpiac más szereplői határozzák meg, így a gyógyszerésznek a szakmai függetlensége sérülhet.
Narrátor: - A gyógyszer-nagykereskedők, noha aggodalmaik vannak, azt remélik, hogy az összes érdekelttel egyeztetett javaslat kerül az országgyűlés elé.
Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke: - 2006-ban megtörtént az, hogy egy abszolút, hogy úgy mondjam, egy konzervatív törvényből egy hiper-liberális törvényt sikerült alakítani, tehát átestünk jó magyar szokás szerint a ló túlsó oldalára. Úgyhogy nekem az a félelmem, hogy most megint ugyanilyen, csak fordított irányú változás következik be.
Narrátor: - A törvénymódosítással megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet. Korábbi feladatai és hatáskörei, például az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme más szervekhez kerülnek. Egy szociális tárgyú módosítás lehetővé tenné, hogy az elmúlt hónapok katasztrófái miatt fedél nélkül maradtak házainak újjáépítésébe közcélú munkavégzés keretében bevonják a településen élő munkanélkülieket. Egy másik javaslat elfogadásával egyszerűbben és gyorsabban kerülhetnének be a rászorulók a házi segítségnyújtás rendszerébe és az idősotthoni ellátásba. A jövőben ugyanis maguk az intézményvezetők dönthetnék el, hogy indokolt-e a gondozásba kerülés.
Műsorvezető: - A Parlamenti Napló vendégei: Heintz Tamás, Fidesz, Nagy Kálmán, KDNP, Garai István Levente, MSZP, Sneider Tamás, Jobbik és Szilágyi László, LMP. Jó napot kívánok. Talán kezdjük onnan, hogy tisztázzuk, hogy önök szerint egy gyógyszertár az elsősorban kereskedelmi egység, vagy pedig egy egészségügyi szolgáltató, mert a törvényi megközelítése szempontjából ez lényeges.
Heintz Tamás, Fidesz: - A Fidesz mindig is azt hangsúlyozta, hogy őrizzük meg a patikusnak, mint magyar nemzeti kincsnek az egységét és önállóságát, ezért soha nem javasoltuk azt, hogy 50%-nál kisebb részben legyen csak tulajdonosa egy patikának, illetve a személyi joga és a személyes közreműködése valóban a gyógyítást a többi fölé tegye, és semmiképpen ne váljék eladóvá egy gyógyszer által képviselt eladóvá, hanem maradjon meg a beteg és a gyógyszerész közötti gyógyító kapcsolat.
Műsorvezető: - Tehát egészségügyi szolgáltató akkor.
Heintz Tamás, Fidesz: - Természetesen igen.
Nagy Kálmán, KDNP: - Két mondatot idéznék a törvényből. Az egészségpolitika a gyógyszertárakat az egészségügyi ellátórendszer integráns részeként kezeli, ezért az állam szabályozó szerepét fenn kívánja tartani. A fent leírtak alapján a lakossági gyógyszerellátás teljes újraszabályozása indokolt. Tehát az elmúlt időszak lehetőséget az adott attól, arról, arra a tényre, lehetőséget adott, hogy a beteg és a gyógyszertár távolodjon egymástól és a gyógyszerész és az orvos távolodjon egymástól. Ezt a harmonikus egységet megbontotta, ez nem lehet szakmai cél. Mi ezt az egységet vissza akarjuk állítani.
Garai István Levente, MSZP: - Az egészség az egy speciális termék, humánummal átszőtt termék. Nyilvánvalóan, hogy a gazdasági törvényszerűségeket megtagadni, kiiktatni ebből a szempontból sem lehet, ugyanakkor minden szempontból elsődleges kell, hogy legyen a beteg ember érdeke. Mi azért ülünk itt és a Parlamentben is, nagyon remélem, hogy a virtuális vagy valós ellentéteket feloldjuk, és minél hamarább minél hatékonyabb törvényalkotással a beteg emberek jogait, érdekeit tudjuk képviselni. Látok erre lehetőséget a törvényjavaslatban, ugyanakkor az a véleményem, hogy az eddigi gyakorlat sem volt teljesen ördögtől való, erről majd esetleg részleteket a későbbiekben.
Sneider Tamás, Jobbik: - Úgy gondoljuk, hogy a gyógyszertárak megfelelő területbeli leképezése az akár életeket s menthet Magyarországon, illetve mindenképpen adott esetben megakadályozhatja azt, hogy súlyos egészségkárosodás érjen valakit. Tehát annak az érdekében, hogy ez ne történhessen meg, ez egy nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen elsősorban a vidéki településeken, kistelepüléseken élőknek a problémája az, vagy lehetne a közeljövőben a problémája, hogy nem jutnak megfelelő gyógyászati eszközökhöz, gyógyszerekhez, úgyhogy mindenképp egy pozitív törvényjavaslatnak tartjuk
Szilágyi László, LMP: - Mi magunk is úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos lenne, hogy ne egyszerű kereskedelmi egység legyen egy patika, hanem a szakellátással szorosan összefonódva egészségügyi szolgáltató legyen. Manapság egy patika már lassan úgy néz ki, mint egy bazár, mert rá vannak kényszerülve arra, hogy vény nélkül kapható, sőt, kozmetikumi szerekből próbálják azt a bevételt behozni, ami a patika fenntartásához szükséges. Talán itt tényleg fontos egyfajta visszalépés az eredeti funkcióhoz, úgyhogy a törvényjavaslatnak ezt az elemét az LMP is támogatja.
Műsorvezető: - Nézzünk vissza egy kicsit az elmúlt évekre, hiszen ez a jelenlegi szabály ez gyakorlatilag 3 éve van érvényben, és itt hallottuk az előbb a bejátszásban is, hogy nyílt 600 új patika, tönkrement 200, tehát kicsit ilyen valóban piaci folyamat jellege volt a dolognak, ugyanakkor azt is hallottuk, hogy bizonyos helyeken például kapacitás-többlet alakult ki, máshol meg hiány, merthogy mondjuk egy kistelepülésen nem nyílt gyógyszertár. Nagyjából helyes ez a képlet?
Heintz Tamás, Fidesz: - Igen. A helyzet az, hogy amit Ön említett, az a tőke szabályozásának, illetve a tőke szabad áramlásának a törvényszerűségei szerint működött, nyilván fővárosban, nagyvárosokban, ahol nagy a kereslet, sok vevő van, ott koncentrálódott a tőke maga. Ugyanakkor a szakma szabályai szerint egyébként világosan látható, és egyébként a 2006-os törvénykezés szándékában is az áll, hogy a kistelepüléseket, kisvárosokat célozza meg a törvény. Éppen ezért aki ma moratóriumról beszél, az rossz szót, nem állít valósat, hiszen éppen a mostani törvénymódosításnak az életbelépési idejétől kezdve célzottan írja elő a törvényhozó azt, hogy hol lehet és bátran továbbra is patikát alapítani ott, ahol nincsen. Egyébként annyit itt érdemes megfigyelni az elmúlt bejelentkezésekből és megszólalásokból, hogy úgy tűnik, hogy ma nincs a parlamentben olyan parlamenti párt, aki ne támogatná ezt a törvénytervezetet, tehát igenis egység van, úgy tűnik, valamennyi parlamenti pártban abban az ügyben, hogy ez a törvény most és itt 2010 nyarán indokolt, és sürgősséggel ezt el kell fogadni.
Műsorvezető: - Hát ma itt szerencsések vagyunk a Parlamenti Naplóban, mert a Nemzeti Földalapról is azért nagyjából egyetértés volt, viszont Garai István Levente az előbb azt mondta, hogy nem volt ördögtől való az eddigi rendszer sem. Miért?
Garai István Levente, MSZP: - Az a véleményem, hogy vannak részleges eredmények, és egy-két számadatot had mondjak. 10 és 50 ezer közötti lakosságszámú településen 146 patika létesült és 23 szűnt meg, 5 és 10 ezer között 49 létesült és 5 szűnt meg, na most 1 és 5 ezer között már valóban probléma van, 62 létesült és 68 szűnt meg, ezer fő alatt pedig még rosszabbak az arányok. Tehát én úgy gondolom, hogy a pozitív eredményeket megtartva, ugyanakkor pozitív diszkriminációt alkalmazva kisebb településeken a kisebb forgalmú patikák részére, és egyébként ez eddig is volt erre lehetőség bizonyos módon, és az új törvényjavaslatban is benne van bizonyos forgalom alatt, tehát a támogatott gyógyszereknél azt hiszem 12 millió forint a határérték. Én úgy gondolom, hogy a nagyobb településeken vagy a közepes településeken hogyha javult a hozzáférhetőség, márpedig bizonyos statisztikai adatok és közvélemény-kutatási módszerek ezt visszatükrözték, vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak az anyaga, felmérése, ezt akkor őrizzük meg, ugyanakkor a kisebb településeken igenis javítsuk a gyógyszertárakhoz és a gyógyszerellátáshoz való hozzáférhetőséget, és én úgy gondolom, hogy ez a lehetőség benne van a törvényjavaslatban.
Nagy Kálmán, KDNP: - Az a helyzet, hogy ez az előző törvény, ez a gyógyszerész feladatainak a félreértése. Tehát ugye az az igazság, hogy egy gyógyszerészt azt soha nem lehet besorolni mint egy kereskedelmi egységben működő személyt. Borzasztó nagy probléma ez a nagyvárosokban is. Nem az a fontos, hogy hány gyógyszertár létesült, bár nem, nem, nem elhanyagolható, hanem, hogy ezek a gyógyszertárak ezek valóban kereskedelemi kiszolgálóegységekké alakulnak át. És nem véletlen az, hogy a törvénynek a második részében a gyógyszertár-láncoknak a kialakulását próbálják megakadályozni. Azért, mert nem valamilyenfajta anyagi meggondolásokból vagy gátolni a gazdasági törvényszerűségeket, hanem azért, hogy a gyógyszerész szerepét azt meg tudják határozni ebben a rendszerben, mert a gyógyszerésznek pontosan olyan fontos szerepe van a rendszerben, mint az orvosnak aki felírja a gyógyszert. Együtt integráns részei a betegellátásnak, így tud megvalósulni a normál betegellátás.
Műsorvezető: - Igen, maguk a gyógyszerészek is gondként említik az elmúlt évekből, hogy ilyen láncok alakultak ki, és az önállóságuk ezzel csorbult.
Sneider Tamás, Jobbik: - Itt azt kell látni, hogy gyakorlatilag az elmúlt 8 évnek a korrigálása történik, az elmúlt 8 év politikai tendenciájának a korrigálása történik ezzel a törvényjavaslattal. Ugye, szinte hagyományosan a Magyar Szocialista Pártot azért egy, mondhatjuk úgy, egy vidékellenesség azért jellemzi. Ez pontosan ebben a törvényben is megmutatkozott az elmúlt időszak alapján, hiszen már említettük, hogy a kistelepüléseket mennyire hátrányosan érintette. És a másik szocialista, a szocialista pártnak a másik koncepció az, hogy minél inkább gazdasági tevékenységként tekintsünk szinte minden közszolgálati célú dologra, ez is megmutatkozott ebben a törvényjavaslatban pontosan azzal, hogy eladósodtak nagyon sok kispatikus, és így kénytelen volt gyakorlatilag, vagy kénytelenné válna eladni a patikáját a beszállítónak, a nagykereskedőnek. Én úgy gondolom, hogy ez kell megakadályozni. Még egyetlenegy gondolat, hogy úgy gondolom, hogy itt hosszabb távokat is figyelembe kell venni. Ma Magyarországon egyértelmű: a nemzet pusztulása rendkívül gyors folyamat. Meg kell állapítani, hogy ha ma valaki egy kistelepülésen nyit egy patikát, adott esetben 40 év múlva, mire a praxisa végére ér egy személy, lehet, hogy negyedannyian fognak lakni ugyanazon a területen. Tehát ez még óriási gondokat jelenthet, és már elhangzott az, hogy hát mindenféle csecsebecséket árulnak a patikákban. Lehet, hogy hosszabb távon azért el kell gondolkozni ezen is, mert folyamatos támogatást ekkora pusztulás mellett, ami a nemzetünket érinti, nem lehet fenntartani majd hosszabb távon a patikáknak a jelenétét a kistelepüléseken.
Szilágyi László, LMP: - Versenyjogi problémát látunk itt elsősorban. És azt gondolom, hogy ez egy átmeneti lépés, és gyorsan hangsúlyozzuk, hogy a törvényjavaslatnak csak ez az eleme elfogadható az LMP számára, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűntetése az nem, de amíg erről beszélünk, fontos leszögezni, hogy ősszel nagyon fontos törvény-előkészítési lépéseket kell tenni a kormánynak és beterjesztenie a parlament elé, hogy ez a helyzet megváltozzon és valóban rá lehessen bízni a piacra a gyógyszerellátás problémáját. Most az a helyzet ugye, hogy vannak olyan cégek, ahol egy kézben vannak azok a tulajdonosok is, akik egyben gyógyszer-gyártók, gyógyszer-nagykereskedők és kiskereskedők is, ez torzítja a piacot. Ezért ezek a cégek tartósan tudnak a kiskereskedelemben profit nélkül üzemelni, és ezzel hátrányba szorítják a kis szereplőket a piacon, tehát ezt kell orvosolni mindenképpen. Tehát egy versenyjogi problémát kell megoldania a kormánynak és a parlamentnek az ősz folyamán.
Műsorvezető: - Na most, ugye, ez per pillanat, ez a törvényjavaslat igazából egy moratóriumot vezet be augusztus elsejétől. A gyógyszerkereskedők véleménye szerint, ami itt elhangzott az előbb bejátszásban volt egy meglehetősen konzervatív törvény annak idején, 2006-ban meg, ahogy ő fogalmazott, átestünk a ló másik oldalára és egy hiper-liberális törvény lett, illetve az lépett hatályba. Most az igazi törvényjavaslat az majd ősszel jön, amíg a moratórium életben lesz, egészen január elsejéig. De ebbe a törvényjavaslatba Önök szerint mit kell beletenni ahhoz, hogy egy normális gyógyszer a gyógyszer-kereskedelem normálisan működjön jövőre már?
Heintz Tamás, Fidesz: - A patikának, mint intézménynek kell a lényegét helyreállítani, ami volt is, és a patikában a patikus az úr. Ez azt jelenti, a patikus szakmai és egzisztenciális elsőbbséget élvez mindenféle egyéb kereskedelmi szemponttal szemben, és tudja érvényesíteni azt a jogát, illetve kötelességét, hivatástudatát, hogy ő gyógyítóként van jelen a rendszerben. Az előző kormánytól még doktorátust is kaptak ugye, a gyógyszerészek. Igen, éljenek ezzel, hiszen rendkívül, az előbb említette képviselőtársam, hogy rendkívül rossz egészségügyi állapotban lévő társadalom van jelen. Én talán a nemzetpusztulásig nem mennék el, de az biztos, hogy hazánkban élő 45-65 év közötti férfiak halandósága háromszor akkora, mint a körülöttünk levő országokban, és igenis a prevencióra, az időben való szűrésre, amelyre a patikusok sok esetben hajlandóak is, tehát egy kifejezetten szakmai és nem merkantil szemlélet lép életbe. Ebben nagyon nagy szüksége van a patikusok, a gyógyszerészek segítéségre, mint gyógyító emberekre, és ebben remélem, hogy kormányzati szándék szerint is elsődleges szerepük lesz a jövőben. Az, hogy viszont a gyógyszer, mint olyan termék, az meg egy mási történet, amelyet nyilvánvalóan adott esetben a piac törvényei szabályoznak meg. De itt a végső esetben, amikor én a gyógyszert kiszolgáltatom a betegnek, gyógyító munkát végzek. Ezt a füvesasszonyok ugyanúgy tették és teszik mint ma a gyógyszerész, aki az utolsó, végleges biztonsági láncszem abban a folyamatban, amelyben a beteg beérkezésétől a rendelőben egészen a gyógyulás, gyógyszerátadásig terjed. Kihagyhatatlan és nem pótolható akár szakképzetlen emberekkel, hogy ők ezt a lépést átvegyék, úgyhogy ezt tartjuk a legfontosabb feladatnak
Műsorvezető: - Tehát milyen legyen a törvény ősszel?
Nagy Kálmán, KDNP: - Hát, az én véleményem szerint a gyógyszerész tulajdonrészét kell újradefiniálni. Tehát ez azt jelenti, hogy aki szakember, aki szakképzettséggel rendelkezik, az birtokolhassa nagyobb százalékban a tulajdonát a gyógyszertárnak. Hogyha ezt sikerül visszaállítani, ez egyébként egy korábbi helyzet volt, sikerül visszaállítani egy olyan fajta Ez a szerep nagyon fontos. Mert a jelen szituációban, ahogy az előbbiek említették, egy értelmiségi réteg, amelyik azért meghatározta a környezetét, és például vidéken, kistelepüléseken, az egyszerűen eltűnik. És ugyanakkor a tulajdonrésznek a növelésével ennek a rétegnek visszaadjuk a szakmai és a tulajdonosi önbizalmát, tehát lehetőséget adunk arra, hogy ő valóban meghatározza az orvossal együtt, hogy milyen egészségpolitikája legyen egy pici településnek. Ismeri a betegeket, közvetlenül kapcsolódik hozzájuk, ez nagyon-nagyon fontos dolog.
Garai István Levente, MSZP: - Én is úgy gondolom, hogy a gyógyszerészek szakmai és emberi egzisztenciájának magas szintű biztosítása, széleskörű szakmai, emberi és politikai egyeztetés után alapvető jelentőségű, és ez nem egy önző cél. Az ő érdekük a beteg érdeke. És úgy gondolom, és ezzel indítottunk, hogy a gyógyszer, az egészség, az egészségügy az egy stratégiai ágazat, a legfontosabb, anélkül egy ország, egy nemzet nem létezhet, tehát a nemzeti érdekek védelmét még az uniós jogszabályi alkalmazás is lehetővé teszi. Hosszabb távon kell gondolkodni, nem rövid távú anyagi érdekek mentén, mert nyilvánvalóan ez meghatározó jelentőségű. Én úgy gondolom, hogy a hátralévő időszak erre lehetőséget ad. Elnézést kérek képviselőtársamtól annyiban, hogy én is vidéki gyerek vagyok, és higgye el, hogy az emberi attitűdöm és talán ha más, ha az nem volna, még a politikai indíttatásunk is talán megköveteli azt, hogy a vidéki embereket ugyanolyannak tartsuk, mint a nagyvárosban élő embereket, és mint gyakorló orvos ezt pedig nap mint nap gyakorlom, és így fogok majd dönteni a politikában is.
Műsorvezető: - Tehát milyen legyen az új törvény, ami ősszel a parlament elé kerül?
Sneider Tamás, Jobbik: - Az előbb már elévágtam a kérdésnek egy kicsit. Talán itt folytatnám, hogy az lenne a fontos valóban, hogy fenntartható legyen hosszabb távon is a rendszernek a működtetése, a patikáknak a működtetése, és ehhez bizony át kell nézni azt, hogy amit már említettem, hogy ez a gyors népességfogyás ez hogyan fogja sajnos évek alatt, egy-két évtized alatt is megváltoztatni a helyzetet a vidéki településeken. Ennek érdekében el kell gondolkodni azon, hogy adott esetben valóban maga a gyógyszerképzést is netalán egy kissé át kell alakítani, hogy prevencióra is alkalmasak legyenek minél nagyobb mértékben a gyógyszerészek helyben, tehát minél több egészségügyi szolgáltatást talán el tudjanak végezni. Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség az, hogy ami most is ugye tapasztalható, hogy mindenféle egyéb dolgokat is árulnak netalán egy patikában, ez a kevésbé szerencsés, de nem lehetetlen, hogy erre is rá kell adott esetben fanyalodni, nem azért, mintha ezt szeretnénk, hanem mert ilyen az ország demográfiai helyzete.
Szilágyi László, LMP: - Amint említettem, hogy a versenyjogi lehetetlenségeket kell kiküszöbölni, tehát én azt gondolom, hogy ez a kulcseleme ennek a patikaalapítási problémának, de ezen túl rengeteg más tennivaló is van azon túl, amit képviselőtársaim is említettek. Nagyon szűk az árrés, és évek óta egyre szűkül, és nyilvánvalóan egy kis gyógyszertár nem tudja ebből az árrésből kitermelni, hiszen nagyon alacsony a forgalma egy kistelepülésen, a működéshez szükséges pénzeszközöket. És hát valóban el kellene odáig jutni, hogy az alapellátásba sokkal szervesebben illeszkedjen a gyógyszerész, a helyi gyógyszerész, tehát a háziorvos, a védőnő és a patikus valahogy szerves egységként dolgozzon, és valóban egy megelőzés-központú, szűrés-központú alapellátás alakuljon ki, de ezek túlmutatnak egy kicsit a törvény keretein.
Műsorvezető: - Most ugye a patikaliberalizációs rész az csak az egyik része ennek a csomagnak, például benne van az is, talán Szilágyi László említette már, hogy megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet. Igazándiból mi volt eddig a feladata? Ugye néhány évvel ezelőtt hozták létre magát a Felügyeletet, illetve hát az merült fel kérdésként, hogy az eddigi feladatait ki fogja ellátni, ellátja-e majd valaki, mondjuk például az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelmét ki fogja ellátni a jövőben?
Heintz Tamás, Fidesz: - Az a 2006-os törvény, amely erről a Felügyletről rendelkezett, alapvető célja, ne felejtse el, az volt, hogy a nyereségérdekelt több-biztosítós rendszernek a háttérintézménye legyen. Ezt végül is 2008-ban a népszavazás megakadályozta, utána a kormány visszavonta abbéli szándékát, hogy több biztosító, nyereség-érdekelt biztosító legyen, amely, ne felejtsük el, a mai járulékainknak 20%-át nyúlta volna le egyébként, ez fontos hangsúlyozni. És ott maradt a Felügyelet, amelyet akkor egyéb oknál fogva nem volt semmi feladata, hát megtöltötték olyan funkciókkal, amelyek korábban is egyébként már a létező szervezetek, ÁNTSZ, Egészségbiztosító elvégzett. Tehát most itt van egy szervezet, amelynek az alapfunkciója megszűnt, igazából semmi értelme, él 3 évet, mondhatnánk a törvényre, és mindaz a funkció, ami korábban lett volna neki, a nyereség-érdekelt biztosítók megszűntetésével, illetve, hogy nem jöttek azok létre, nincs, korábbi, jól működő szervezetek, ÁNTSZ, leendő volt, újra erővel rendelkező orvosi kamarák, illetve az OEP erre alkalmas, hogy ezt a funkciót továbbra is vigye.
(...)
Műsorvezető: - ez is ennek a törvényjavaslatnak a része. Hát most annyi időnk volt, hogy ezt most meg tudtuk még említeni. Én most köszönöm szépen, hogy itt voltak, az időnk ezzel véget ért.