Másfél milliárd forint felárral passzolták tovább a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumhálózatát, amin korábban az egészségügyi hatóság 48 millió forintért adott túl. Az állam által alkalmazott szakértők saját üzleti köreiknek játszották át a hálózatot. Az ügyet két éve a Heti Válasz fedte fel, az egészségügyi államtitkárság most zárja le vizsgálatát.
A történet 2005 decemberéig nyúlik vissza, amikor merész hangú ajánlat érkezett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ). A nem hatósági feladatokat ellátó laboratóriumokat akkor már másodjára hirdették meg eladásra, ám senkinek sem kellettek. A kikiáltási ár 200 millió forint volt, ezenfelül a vevőnek kellett állnia a 192 millió forintos korábbi veszteséget, és még 300 millió forintot, a feleslegessé váló dolgozók elbocsátásának költségét. Az adásvétel legkevesebb 700 millió forintba került volna a vevőnek.
Az egyetlen ajánlat, az Euro-Labor Invest Kft.-é ehhez képest pimasz volt: 48 millió forintot ígért a cégért, a korábbi veszteségek megtérítését kérte, és azt, hogy a több száz feleslegessé váló dolgozó elbocsátásának költségét az állam vállalja.
Eltitkolt rokonok Mielőtt belezavarodnánk abba, hogy ki kicsoda a történetben, tisztázzuk: a portéka a közel 30 laboratóriumból álló hálózatot tömörítő cég, az ÁNTSZ Laboratórium Kft., a vevő a frissen gründolt Euro-Labor Invest Kft., az eladó pedig maga az ÁNTSZ. A tisztiorvosi szolgálatnál ugyanakkor senki sem nézett utána, ki lehet a privatizátor. Vagy ha mégis, akkor nem emelte fel szavát az ellen, hogy az egyik leendő tulajdonos, Hampó Eleonóra rokoni kapcsolatban áll Heves Istvánnal, az ÁNTSZ projektvezetőjével. Pedig nem lett volna nehéz rájönni. Heves sosem volt az ÁNTSZ alkalmazottja, vállalkozóként a Szövőszék Kft.-n keresztül vette fel tanácsaiért a havi 550 ezer forintot (+áfa).
Ezt a céget pedig rokona, Hampó Eleonóra, vagyis a vevő alapította. Az sem tűnt fel senkinek, hogy az üzletrész-átruházási szerződést az ÁNTSZ által jegyző ügyvéd, Nemes Dénes irodája és a privatizáló cég székhelye ugyanarra a fővárosi címre, a Lendvay utca 22. szám alá van bejelentve. Holott a szerződésben előfordul, hogy ugyanazon az oldalon ugyanaz az ingatlan egyszer az ügyvéd, egyszer a vevő címeként szerepelt.
A cím azért is árulkodó, mert az ügyvéd irodája gyakorta szolgál székhelyül más vállalkozásoknak - leginkább olyanoknak, amelyekben Heves Istvánnal és Deák Gáborral közös tulajdona van. Mire a laborhálózatról szóló adásvételi szerződést aláírták, "megérkezett a történetbe" Deák Gábor is, a vevőként fellépő cég, az EuroLabor Invest Kft. egyik új tulajdonosaként.
Deák nem ismeretlen a közvélemény számára: a laborügylet után Hevessel együtt egy időre a HospInvest Zrt. egyik tulajdonosává vált, és az egri kórházat működtetésbe vevő, azóta felszámolási eljárás alatt álló HospInvestet képviselte az egymást követő botrányok során.
Szakértő vevő Heves, a projektmenedzser, Nemes Dénes, az ügyvéd és Deák Gábor az üzleti életben együtt mozognak. 2002-ben mindhárman tulajdonosai voltak a kórházi patikákat birtokló Ispotály Kft.-nek, 2006-ban pedig - néhány hónappal a laborbiznisz után - együtt hozták létre az Ispotály Holding Kft.-t; ebben Nemes Dénes helyett élete társa, Pozsár Annamária szerepelt.
A közös cégeknek még egy visszatérő alakja van: Szabó Tamás, az Antall-kormány egykori privatizációs minisztere. Ő sem marad ki a labortörténetből, az ÁNTSZ szakértőjeként ő készítette elő a hálózatot magánosításra. S ha azt hinnénk, hogy az ÁNTSZ egy baráti-üzleti kört szerződtetett szakértőnek havi 500 ezer és egymillió forint közé eső megbízási díjért, akkor nem tévedtünk nagyot. A névsorban szerepel ugyanis Várszegi József, akivel Heves István neve szintén jó egy évtizedig egybeforrt. A rendszerváltás után MDF-esként együtt vezették a zalaegerszegi kórházat, majd sikkasztásért mindkettőjüket jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A vevő tehát több csatornán is értesülhetett a pályázat állásáról. Hampó Eleonóra rokonán, Heves Istvánon keresztül (később maga Heves váltotta az asszonyt a privatizált társaságban), illetve az ugrásra készen álló Deák Gábor az ÁNTSZnél szakértő három üzlettársa révén (Heves, Nemes Dénes és Szabó Tamás). És ők nemcsak abban segíthettek, mit kell a pályázatba írni. A 48 millió forintos ajánlat egy héttagú értékelőbizottság elé került; ebben Bujdosó László akkori országos tiszti főorvos mellett az ÁNTSZ három gazdasági vezetője vett részt, valamint a most megismert urak: Heves István, a privatizálandó cég későbbi tulajdonosa, Nemes Dénes ügyvéd és Várszegi József. Aligha lepődünk meg, hogy egyöntetűen kiálltak a 48 millió forintos javaslat elfogadása mellett, a támogató nyilatkozat pedig végigfutott az államigazgatási szervezeten. Az akkori egészségügyi miniszter és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója is pártfogolta az eladást.
Ebben szerepe lehetett annak is, hogy Heves a korábbi hetekben több szakértői anyagban puhította az állami vezetőket.
November 28-án azt írta, hogy közel 200 dolgozót kell elküldeni, és ennek 300 millió forintos fedezetét az állami tartalékalapból kell megtéríteni - holott a privatizációs kiírás szerint ez a vevő feladata lett volna.
Engedni kell az árból, és a tagi kölcsönt is el kell engedni - javasolta Heves. Vagyis lényegében leírta azt, amit néhány héttel később maga a vevő ajánl, majd a szakértői bizottság támogat.
Az állam később az eredetileg 300 millió forintra becsült helyett 532 millió forintot fizetett ki az új tulajdonosoknak a laboratóriumi dolgozók végkielégítésére. Bujdosó László országos tiszti főorvos 2004 nyarán még arról beszélt, hogy a laborhálózat gépműszer parkja 750 millió forintot ér, ám ennek végül még a tizedét sem kapták érte. A felkért értékbecslők nem vették figyelembe azt sem, hogy az új tulajdonos megörökölte az ÁNTSZ piaci szerződésállományát is, nem is akármilyet: például a fővárosban valamennyi nagyobb kórház a megrendelőjük lett. Emellett még 2004-ben országos tiszti főorvosi utasítás rendelkezett arról, hogy az alkalmassági vizsgálatokat, a fertőző betegek diagnosztizálását vagy a sterilizálóberendezések kötelező ellenőrzését az egész országban az ÁNTSZ Laboratórium Kft. végzi. A magáncég emellett négy és fél éve ingyen és minden jogalap nélkül használja az ÁNTSZ nevét, és a hozzájuk fordulók nagy részének fogalma sincs arról, hogy nem az egészségügyi hatóság, hanem egy magáncég szolgáltatásait veszik igénybe. Így fordulhatott elő, hogy a 2006ban 48 millió forintért megvásárolt laborhálózat már abban az évben 1,6 milliárd forint nettó árbevételt produkált, és 13 millió forint adózott eredményt számolt el.
Titkos vételár Heves tehát 2008 júliusában Hampó Eleonórát hátravonva maga lépett fel a társaság egyik tulajdonosaként. Innentől felpörögnek az események, és a laborhálózat még abban az évben Nyíri Viktor nagyvállalkozó cégbirodalmának részévé vált. Az új tulaj donos (a Poszterház Kft.) részenként vette meg a céget, az első 50 százalékos üzletrészért 1,3 milliárd forintot adott. Némi bonyodalom lehetett az elszámolásnál, erre utal, hogy végül a teljes cégért nem ennek dupláját, hanem csak 1,5 milliárd forintot fizettek ki.
Ám még így is több mint harmincszoros értéknövekedés következett be két év alatt.
Az a cég, amelyről 2005 végén még azt állították, hogy napi egymillió forint veszteséget hoz, magántulajdonba kerülve megtáltosodott. 2007-ben már 84 millió forint adózott eredményt számolt el, vagyis máris "kitermelte" a vételárat.
Ám az igazán nagy pénz a cég eladásából származott, és itt a különbség már akkora, hogy az büntetőjogi felelősséget is felvethet. A nyomozóhatóságoknak nem lesz könnyű dolguk, mert a privatizátorok igyekeztek "láthatatlanná tenni" a pénzmozgásokat. Mielőtt a cég a Nyíri-csoporthoz került volna, közbeiktattak egy másik tulajdonost, egy ciprusi offshore céget, a Konráth Globál Corporation Limitedet.
A láthatatlansági akció azonban nem sikerült jól, és ebben szerepe lehet annak is, hogy ezen a ponton újabb érdekes személyiségre bukkanunk. A laboratóriumhálózat privatizálásánál a vevők még a 48 millió forintos vételárral sem rendelkeztek, azt is bankkölcsönből fedezték, az IC Bank Rt. segítségével. A hitelígérvényt Bodáné Cser Erzsébet értékesítési és üzletfejlesztési igazgató írta alá, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának egykori titkára. A banki tisztviselővé lett egykori KISZ-es és a privatizátorok között ezzel nem szűnt meg a kapcsolat: a Bodáné férje által vezetett cég (Vin-Faktor Zrt.) rövidesen tulajdonosként is megjelent a laborcégben, így juttatva anyagi forrásokhoz a privatizált hálózatot.
Ezután lépett színre a már említett ciprusi cég, és vásárolta meg a laboratóriumokat. A "szigetországbeliek" személyazonosságát azonban nem lesz nehéz visszafejteni, mert nemcsak a mikrobiológia és a kémia iránt érdeklődtek, de bevásárolták magukat Bodáné Cser Erzsébet egyik, az offshore céggel feltűnő névrokonságban álló cégébe (Konráth Befektetési Zrt.). Emellett tulajdonosként megjelentek Heves Istvánnak a már az ÁNTSZ-nél megismert családi vállalkozásában, a Szövőszék Kft.-ben is. A laboratóriumokat milliárdos összegért eladó ciprióta cég tehát nem független Hevestől, legalábbis üzlettársi viszonyban vannak.
A ciprusi szereplő közbeiktatásától ebben az esetben nemcsak adóparadicsomi előnyöket remélhettek, hanem azt is, hogy elfedi az államnak fizetett ár és a laboratóriumokért kapott összeg közti égbekiáltó különbséget.
De miért nem indult el Nyíri Viktor, a végső tulajdonos cégcsoportja az ÁNTSZ pályázatán, miért adott végül másfél milliárd forintot azért, amit 48 millióért is megvehetett volna? Nyíri lapunknak azt válaszolta: "A privatizáció időpontjában nem tudtuk, mekkora összegért lehet a céget megvásárolni." Ez valóban így lehetett, hiszen fogalmuk sem lehetett róla, hogy Heves közben intézkedett a végkielégítés állami átvállalásáról. Ám amikor Nyíri Viktort arra kértük, értelmezze dodonai válaszát, kitérően annyit közölt, hogy akkor még nem akarta megvenni a vállalkozást. A cégiratokból az is kitűnik, hogy Nyíri cégcsoportja már 2007-ben is ott volt a laborhálózat körül, 200 ezer eurós, akkori áron 50 millió forint hitelt adott nekik, amit még abban az évben elengedett.
A történet szereplői közül Nemes Dénes ma is az ÁNTSZ ügyvédje, havi egymillió forint (+áfa) megbízási díjért, szerződését hat hónapra lehet felmondani. Az ügyben érintett többi szakértő megbízatását információink szerint időközben megszüntették. * Miért kellett eladni a laborokat? A modern technológia miatt nem volt már szükség annyi hatósági laboratóriumra, és jóval kevesebb dolgozó is elég a feladatok ellátására. Az ÁNTSZ nem bocsátotta el a feleslegessé váló munkatársait, emiatt a laborok veszteségessé váltak. Mivel a parlament óriási összegeket vont el a tisztiorvosi szolgálat költségvetésétől, megtakarítást és jelentős bevételeket reméltek a nem hatósági laborok eladásától. Végül egyik elvárás sem teljesült.
Heti Válasz, Élő Anita cikke