Különös történetek I. - Esetismertetések


Esetismertetés I.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény legalizálta a gyógyszertárlánc építő tevékenységet, azaz lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak közös tulajdonlását. Ezért 2007-től több vállalkozás is belekezdett gyógyszertárak létesítésébe és akvizíciójába. A céget, amelyről ez a rövid esetismertetés szól (nevezzük „ABC” Kft.-nek), a cégadatok szerint 2007-ben hozta létre négy magánszemély. A céget a cégbíróság 3 millió Ft törzstőkével jegyezte be, az alapítók főtevékenységként a gyógyszer-kiskereskedelmet jelölték meg. A cég gyors terjeszkedésbe kezd, az országban különböző helyeken üzemeltet patikákat, zömmel nagyvárosokban, de a fennmaradó részt is közepes városokban. Sok gyógyszertáruk működik üzletközpontokban, ill. bérleti jogviszonyban.

A cég a fejlesztéseit és a működését mindvégig jelentős mértékben külső forrásból fedezi, a gyógyszertári portfolió forgalmi volumene 2009-ben már a 10 MdFt-ot közelíti. A saját szervezetén belül működtetett és a minősített többségi részesedéssel, külön társaságként tulajdonolt gyógyszertárak együttes száma ekkor már 40 körül jár. A cégbeszámolók nyilvántartásában a 2009. május végén elfogadott előző évi mérlegadatok szerint a 99,97%-os külföldi tulajdonban lévő cég már több mint 3,3 MdFt saját tőkével rendelkezik. A 2008-as üzleti évben az adózás előtti eredmény 288 millió Ft-os veszteség. Az egyre tetemesebb szállítói követelés biztosítására az egyik beszállító zálogjogot köt ki, 1,99 Mrd Ft keretösszeg erejéig. A cég néhány hónap múlva értékesítésre kerül, sajtóhírek szerint a zálogjogosult értékesíti az „ABC” Kft.-t. Az új tulajdonos egy egyszemélyes kft, amelyet a tulajdonosváltást megelőző hetekben 0,5 millió forintos jegyzett tőkével alapított egy magánszemély. A vételár ismeretlen, de a cég vagyonára a jelzálogjog-bejegyzés a tranzakciót követően – a tárolt cégkivonat tanúsága szerint – nem változik. A vásárló cég a beszámolója alapján 2009-ben tevékenységet nem végzett (az „ABC” Kft-ben szerzett törzsbetétjének értéke – a társasági szerződés cégbíróságon nyilvántartott aktuális változata szerint – meghaladja a 3,5 Mrd Ft-ot!). Az „ABC” Kft.-nek nevezett cég 2009. évi mérlege és eredmény-kimutatása 2010. szeptember végén nem található a 2008-as beszámolója mellett. 2010. március 31-től a 0,5 millió Ft jegyzett tőkével rendelkező „vásárló cég” egyszemélyi tulajdonosa egyedüli, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezető az „ABC” Kft- ben. A „portfolióban” lévő gyógyszertárak néhány kivételével jelenleg is működnek.

Esetismertetés II.

Egy parlamenti képviselő július 22-én megszavazza a patikalétesítési moratóriumot, majd 4 nappal később egy kisvárosban a képviselőtestület ülésén új gyógyszertár létesítésére terjeszt elő javaslatot. A kérdésre, hogy mindez hogyan lehetséges, az a válasz hangzik el, hogy a tőkebefektetés jellegű patikanyitást a kormány jelenleg blokkolja, viszont nem zárja ki önkormányzati finanszírozásban működő patika nyitását. Az új gyógyszertár a város rendelőintézetében létesül. A képviselőtestületi ülésen elhangzottak szerint a deklarált cél, hogy 24 órás ellátást biztosítsanak a város lakóinak (bár a jelenleg működő 4 gyógyszertár váltott rendszerű ügyeleti és készenléti jellegű kombinált ellátást nyújt folyamatosan), továbbá az önkormányzat a jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetben nem mondhat le egy ilyen befektetésből származó bevételről. Az előterjesztés szerint a gazdasági társaságban a város érdekeit 98%-os tulajdoni hányad biztosítja. Szállingózó hírek szerint azonban az önkormányzat és egy „külső” cég 49-49%-ban lesz tulajdonos, 2%-ot pedig a személyi jogos gyógyszerésznek tartanak fenn. A „külső” tulajdonos székhelye az egyik szomszéd megyében van. A képviselőtestület a javaslatot megszavazza, a létesítési engedélykérelmet a moratórium hatályba lépése előtt benyújtják. Befektetők ezzel párhuzamosan a városban további két gyógyszertár létesítésére is engedély-kérelmet nyújtanak be, az egyiket a vasútállomásnál, a másikat egy bevásárlóközpontban akarják megnyitni.

Esetismertetés III.

A Kft. (ezt most nevezzük „DEF Kft.”-nek) a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatályba lépését követően 3 millió Ft-os jegyzett tőkével jön létre, a cégbírósági adatok szerint főtevékenységként a gyógyszer-kiskereskedelmet jelöli meg. Az alapvető cél gyógyszertárak létesítése és működtetése. A cég eredetileg Közép-Magyarországon létesít új gyógyszertárakat, később azonban az ország egyéb területein is terjeszkedik: ma már 40-nél több gyógyszertár tartozik a Kft.-hez, melynek működésére jellemző, hogy az egyes gyógyszertárait olyan külön Kft.-kben kezeli, amelyekben a „DEF Kft.” minősített többséggel rendelkezik. A Kft.-hez tartozó gyógyszertárak éves forgalmi volumene ma már eléri a 10-12 MdFt-ot, a cég gyors terjeszkedéséhez szükséges források egy része (közel 2 MdFt) külső forrásként áll a cég rendelkezésére, de nem fejlesztési (hosszú lejáratú) vagy rövid lejáratú hitel formájában! A „DEF Kft.” 2009. évi beszámolója szerint a szokásos vállalkozói eredménye negatív (-151 MFt), a saját tőke a fordulónapon már szintén negatív (-83 MFt), a rövid lejáratú kötelezettségekből 1,34 MdFt kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A céget kisebbségi tulajdonosként és vezető tisztségviselőként négy magánszemély fémjelzi, azonban a valódi (?) tulajdonosa legalább 86%-ban nagyon távoli földrészen, azonos székhellyel  bejegyzett négy off-shore cég. A négy vezető tisztségviselője közül kettő az „Esetismertetés I.”-ben vázolt ABC Kft. gyógyszertárhálózatának létrehozásában is ilyen jogállás szerint működött közre. Az elmúlt 2-3 hónapban a cégadatok szerint tulajdonosváltásra került sor, és a négy távoli off-shore cég helyett egy adóparadicsomként ismert európai (de nem EU tag) mini-államban lévő székhelyet dokumentáló társaság vált minősített többséggel rendelkező tulajdonossá. A piaci hírek szerint a „DEF Kft.” jelenleg további értékesítés alatt áll: új tulajdonosa várhatóan egy több országban gyógyszertárakat működtető külföldi cég lesz. A négy magánszemély közül kettő megvált ügyvezető „tisztségétől”, de egyikük már a moratórium meghirdetése után újabb gyógyszertárak létesítésre alakított gazdasági társaságok ügyvezetőjeként jelent meg.

Esetismertetés IV.

Egy kisváros egyik gyógyszertárában a szakhatósági ellenőrzés hamis diplomával foglalkoztatott helyettesítő „gyógyszerészt” talál. A hatóság teszi a dolgát: a gyógyszertár működési engedélyét azonnal visszavonják, a „gyógyszerészi” tevékenységet engedély nélkül végző személlyel szemben rendőrségi eljárás kezdődik. Nemsokára azonban ugyanarra a helyre ugyanaz a tulajdonosi kör új gyógyszertár-létesítési és működési engedélykérelmet nyújt be, a tára mögé most már valódi gyógyszerészi diplomával rendelkező személyt állítanak. Mivel a jogszabályi feltételeknek megfelel, az engedély-kérelmet elutasítani nem lehet. Szállingózó hírek szerint ezek a gyógyszertár-tulajdonosok más gyógyszertárukban olyan engedély nélküli (párhuzamos) gyógyszer-export tevékenységet is folytattak, melyet a hatóságok feltártak. Az engedély nélküli export-tevékenységgel kapcsolatos eljárás eredményéről információval nem rendelkezünk. Azt viszont tudjuk, hogy a kisváros gyógyszertárát ugyanaz a tulajdonosi kör működteti tovább – a mai napig.

 

hz-tá

 

Esetismertetés V.


Budapest egyik kerületében az Önkormányzat néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy rendelőintézetet épít a lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében. Patika létesítését nem tervezték, mivel az új rendelőintézettől az egyik irányban kb. 50 m-re az egyik ismert vidéki székhelyű gyógyszer-nagykereskedő érdekkörébe tartozó gyógyszertár, a másik irányban - szintén kb. 50 m-re - egy gyógyszerészi családi vállalkozásban működtetett gyógyszertár látta el a betegeket; a hírek szerint mindenki megelégedésére.

A rendelőintézet építését azonban megneszelte egy gyógyszertárlánc (cégbírósági adatok szerint) főtulajdonos-vezetője, aki különös érdeklődést tanúsít az orvosi rendelőkkel egybeépített gyógyszertárak iránt, és elkezdte győzködni az önkormányzatot arról, hogy mégis jobb lenne, ha egy-két orvosszakma helyén, a rendelőben is létesülne egy patika. A meggyőzés sikerült, bár ehhez az épülő rendelőintézetet át kellett terveztetni.

Pályázat kiírása következett, melyen a közelben patikát működtető gyógyszertárlánc is indult. A gyógyszertár-létesítés jogát mégis az ötletgazda nyerte el – igen gáláns ajánlattal. A hírek szerint az önkormányzattal kötött szerződésben az első 5 évre 200 MFt, majd a 6-15. évben havonta 3 MFt bérleti díjat vállalt. A gyógyszertár tavaly nyáron nyitott és a működtető vállalkozás az első 5 évre eső bérleti díjat (200 MFt) azonnal be is fizette. Néhány hónappal később azonban az önkormányzatnál szerződésmódosítást kért és kapott. Az új szerződés az önkormányzatnak ugyan összességében hátrányos, azonban „öröm az ürömben”, hogy az első 10 évre 300 MFt-ot kell fizetni (tehát további 100 MFt-ot a működtető vállalkozás azonnal befizetett), majd újabb 10 évig havi 2 MFt a bérleti díj.

A 200 MFt/5 év bérleti díj 3,3 MFt/hó, a 300 MFt/10 év 2,5 MFt/hó bérleti díjnak felel meg, előre(!) kifizetve. Ez az összeg 15%-os árrést feltételezve (az előfinanszírozás kamatterhe nélkül számolva) az első esetben 22 MFt/hó, a második esetben 16,6 MFt/hó forgalomnak az árrésbevételét viszi el. Erre jön a működtetés többi költsége. Nagy forgalomra van tehát szükség, amit a gyógyszertár a manapság divatos agresszív marketinggel próbál elérni: a legutóbbi hírek szerint mosószert (!) ad ajándékba a receptbeváltásért.

A helyi viszonyokat jól ismerő emberek szerint a gyógyszertár jelenleg sem képes kitermelni a bérleti díjjal növelt működtetési költségeket. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem okoz gondot: nemcsak a bérleti díjra volt pénz, hanem jut bőven a gyógyszertár működtetésére, bár a nyilvános tavalyi mérlegadatok szerint a gyógyszertárlánc sokmilliárd (!!!) forinttal tartozik egy budapesti székhelyű nagykereskedőnek.

Joggal tehető fel a kérdés, hogy mi várható? Ha a gyógyszertárlánc finanszírozása továbbra is ilyen „nagyvonalú” marad, a családi patika előbb-utóbb kénytelen lesz bedobni a törülközőt. Előtte azonban a beszállítójának eladósodik, aztán fizetésképtelenné válik. Jól ismert a nagykereskedők hónapok óta hangoztatott „altruista” ajánlata: az eladósodott gyógyszertárak tulajdonjogát (vagy menedzsmentirányítását) átmenetileg átveszik, hogy „a gazdálkodáshoz nem értő patikust” megtanítsák gazdálkodni és kihúzzák a csávából. Ha pedig ez nem sikerül, mert a saját gyógyszertár mégis kedvesebb? Széttárják a kezüket és sajnálkozni fognak. Mert a családi gyógyszertárat nem is akarták önnön maguktól megmenteni.


Hankó Zoltán

 

Â