GyĂłgyszerpiaci egyensĂşlyvesztĂŠs szĂĄmokban

 

A GazdasĂĄgi Versenyhivatal (GVH) VersenykultĂşra KĂśzpontjĂĄnak tĂĄmogatĂĄsĂĄval kĂŠszĂ­tett tanulmĂĄnyt 2010. oktĂłberi keltezĂŠssel a GKI-EKI EgĂŠszsĂŠgkutatĂł IntĂŠzet Kft. A patikaliberalizĂĄciĂł hatĂĄsa a gyĂłgyszerfogyasztĂłkra cĂ­mmel. A tanulmĂĄnyt a kĂśzelmĂşltban tette kĂśzzĂŠ a GVH a honlapjĂĄn. A tanulmĂĄny szerint a gyĂłgyszertĂĄrak 26%-a 2008-ban vesztesĂŠgesen mĹąkĂśdĂśtt. Ez az adat visszaigazolja a VG Medicina mellĂŠkletĂŠben korĂĄbban tĂśbb Ă­zben kĂśzĂślt prognĂłzisainkat ĂŠs szĂĄmĂ­tĂĄsainkat a lakossĂĄgi gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs gazdasĂĄgi feltĂŠtelrendszerĂŠnek alakulĂĄsĂĄrĂłl.

Október folyamán vált ismertté a Kormány jelentése a gyógyszerpiac alakulásáról, mely hasonló tendenciákról számol be. Az elmúlt hetekben váltak hozzáférhetővé a KSH-nál a lakossági gyógyszerellátást folytató vállalkozások 2009. évi mérlegadatainak felhasználásával készült aggregált adatok, melyek részben megerősítik a korábbi tendenciákat, részben új összefüggésekre mutatnak rá.

A lakossági gyógyszerellátás rendszerében bekövetkezett változtatások – beleértve a patikapiac liberalizálását, a konvergencia-programmal összefüggő forráskivonást és a támogatáspolitikai kérdéseket is – az utóbbi években a viták kereszttüzében álltak, és sokakat gazdaság- illetve társadalompolitikai álláspont kialakítására is késztettek. Az ilyen típusú vitákban fontos, hogy álláspontját mindenki valós adatokból kiindulva alakíthassa ki. A trendeket és a mélyebb összefüggéseket is csak így lehet feltárni. Éppen ezért közleményünkben 2009-es hivatalos adatokat teszünk közzé – tudomásunk szerint elsőként a nagy nyilvánosságban – és arra is törekszünk, hogy ezek felhasználásával néhány alap-összefüggésre is ráirányítsuk az olvasók és a döntéshozók figyelmét.

A KSH adatai szerint 2008-ra 2171, 2009-re 2243 gyógyszertári vállalkozás nyújtott be mérlegbeszámolót. Az OEP adatai szerint 2008 IV. negyedévben 2330, 2009. IV. negyedévben 2424 gyógyszertár nyújtott be OEP elszámolást. A különbség abból adódik, hogy az OEP a vele elszámolási jogviszonyban lévő, támogatás-elszámolást benyújtó gyógyszertárankénti, a KSH gyógyszertári vállalkozásonkénti adatsorral dolgozik.

Az egyéni vállalkozások száma 2006-ban (a liberalizáció előtti utolsó évben) 276, 2008-ban 244, 2009-ben 202 volt. A betéti társaságok száma 2006-ban 1648, 2008-ban 1531, 2009-ben 1446. (A 2009. év végén adóbevallást benyújtott 1446 bt kb. 1460-1470 közforgalmú gyógyszertárat működtet.) A 2006-os piacnyitás óta létesült gyógyszertárakat döntően nem egyéni vállalkozási formában és nem bt-s keretek között működtetik,  így ezen vállalkozási formák évről évre csökkenő száma mögött egyrészt patikabezárások, másrészt a bizonytalanná váló gazdasági környezetben racionális vállalkozásvezetési döntésnek számító átalakulások (döntően kft.-vé) állnak.

2006-ban kft.-k és rt.-k még nem működtethettek gyógyszertárat. A KSH adatok szerint 2008-ban a gyógyszertárakat működtető, adóbevallást benyújtott kft.-k és rt.-k (a továbbiakban együtt kft.-k) egyesített száma 396, 2009-ben 595. Az 595 kft. mintegy 740-750 közforgalmú gyógyszertárat foglal magába (vannak olyan gyógyszertári hálózatok, melyek egy vállalkozás keretei között több gyógyszertárat működtetnek). Ezek többségét az újonnan létesült gyógyszertárak alkotják.

A gyógyszertári vállalkozások belföldi értékesítésből származó összes árbevétele 2009-ben 9,4%-kal nőtt 2008-hoz képest (527,6 milliárd forintról 577,2 milliárdra). Az egy gyógyszertárra jutó árrés-tömeg nominális értéke 4%-kal csökkent.

A bt-k együttes eredménye 2008-ban és 2009-ben is pozitív (8,2 ill. 7,9 milliárd forint), a kft.-k összevont adózott eredménye 2008-ban -2,1 illetve -1,7 milliárd forint) is negatív. Míg 2006-ban a bt-k 5,4%-a (89), 2008-ban 22%-a (337) 2009-ben 19,5%-a (282) volt veszteséges, a veszteséges kft.-k száma 2009-ben az előző évhez viszonyítva 173-ról 233-ra nőtt, a veszteséges kft.-k az összes kft. 39,2%-át teszik ki. A veszteséges kft.-k veszteségének összesített értéke meghaladja a többi kft. összesített eredményét!

A bt.-k ĂĄltal mĹąkĂśdtetett kb. 1460 gyĂłgyszertĂĄr 373 milliĂĄrd forintos belfĂśldi ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠsĂŠhez 21,5 milliĂĄrdos, a kft.-k ĂĄltal mĹąkĂśdtetett kb. 750 gyĂłgyszertĂĄr esetĂŠn a 175 milliĂĄrdos belfĂśldi ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠshez 13,4 milliĂĄrdos fordulĂłnapi kĂŠszletĂŠrtĂŠk tartozik.

A betéti társaságok összevont fordulónapi készletértéke 2008-ról 2009-re 23,1 milliárd forintról 21,5-re, a beszállítók (nagykereskedők) felé fennálló rövid lejáratú kötelezettsége 31,6 milliárdról 29-re csökkent. A szállítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség egy betéti társaságra jutó összege 20,6 millió Ft-ról 20 millióra csökkent. Ez az érték 1% körüli eltéréssel az egy gyógyszertárra jutó összeget is megadja, hiszen a betéti társaságok száma és az ebben a vállalkozási formában működtetett gyógyszertárak száma között ennyi az eltérés. A beszállítók felé a bt-k rövid lejáratú kötelezettségének értékét és a 2009-es 373 milliárd forint összesített fogyasztói áras forgalmat figyelembe véve a szállítóállomány 32-33 naptári nap között volt 2009. december 31-én. Ez az érték megfelel a 2006-os ágazati átlagnak!

A kft.-k szállítókkal szembeni – fordulónapon fennálló – rövid lejáratú kötelezettsége 2009-ben nagymértékben növekedett (16,72 milliárd forintról 29,2 milliárdra). A kft.-k által működtetett gyógyszertárak szállítókkal szembeni átlagos kötelezettsége 2009. december 31-én 39-40 millió Ft közötti érték volt gyógyszertáranként. Ez a szállítóállomány – a kft.-k 2009. IV. negyedévi forgalmi volumenét figyelembe véve – átlagosan 58-60 napos kiegyenlítéséről tanúskodik!

Mindezek alapján megállapítható, hogy a bt-k forgalomarányosan alacsonyabb fordulónapi készlettel rendelkeznek, mint a kft-k által működtetett gyógyszertárak, a kft.-k forgalomarányosan közel kétszeres rövid lejáratú szállítói kötelezettséggel működnek, tehát a nagykereskedők a szállítóállományon keresztül jelentős mértékben finanszírozzák a kft.-k által működtetett gyógyszertárak létesítési költségeit és működtetési veszteségeit, továbbá a patikai ágazat nagykereskedők felé történt eladósodottságának a 2008. decemberi adatokhoz képest egy év után bekövetkezett növekedését teljes egészében a 2009 végén kft. keretében működtetett gyógyszertárak okozták.

Az adatok összegzéseként megállapítható, hogy az előző évhez hasonlóan 2009-ben is legalább 600 gyógyszertár működött veszteségesen, a veszteséges vállalkozások aránya kb. 25%.

Érdekes összefüggésekre világítanak rá a gyógyszertári vállalkozások tőkeellátottságával és kötelezettségeivel összefüggő adatok is.  A mérlegfőösszeg értéke a bt-s gyógyszertáraknál 2008-ban 96,4 milliárd forint, 2009-ben 92,1 volt. Ugyanez az érték a kft.-s gyógyszertárak esetén 33,5 ill. 59,6 milliárd.

A saját tőke értéke a bt-k esetében 2008-ban 38 milliárd forint, 2009-ben 37,3 Md Ft, míg ugyanezek az adatok a kft-knél: 3,8 ill. 7,4. Az összes forrásra vetített saját tőke aránya 2009-ben a bt-knél 40,5%, a kft-knél azonban csak 12. Ez egy gyógyszertárra vetítve a bt-knél 25,6 millió forintot, a kft-knél 10,5 milliót jelent!

A hosszú lejáratú kötelezettségek összesített értéke a bt-knél és a kft-knél egyaránt 4 milliárd forint körül alakul. Az egy gyógyszertárra jutó rövid lejáratú kötelezettség 2009-ben a bt-knél átlagosan 34 millió forint, a kft-knél 62-63 millió. A rövid lejáratú kötelezettség mérlegfőösszegre vetített aránya az eladósodottság mértékét jelző egyik fontos mutató. A bt-s gyógyszertárak 54%-os átlagával szemben a kft.-ben működők összevont értéke 77%.

Mindezek figyelembe vételével elmondható, hogy az új patikai vállalkozásokat – az összevont adatok alapján – nagyrészt külső forrásból működtetik, ahol a hosszú lejáratú kötelezettségek (beruházási, fejlesztési hitel) több mint tízszeresét teszik ki a rövid lejáratú kötelezettségek. Megkérdőjelezhető tehát az a kitétel, miszerint az új gyógyszertári vállalkozások jelentősen járulnak hozzá az ágazat feltőkésítéséhez és komoly vagyoni erőt képviselnek. Az adatok alapján nem igazolható az a vélekedés sem, hogy közel 20 MdFt befektetés jött az ágazatba.

 

A mĂŠlyebb ĂśsszefĂźggĂŠsek feltĂĄrĂĄsa ĂŠs a szĂźksĂŠges kĂśvetkeztetĂŠsek levonĂĄsa az egĂŠszsĂŠgpolitika irĂĄnyĂ­tĂłinak a feladata.

A vesztesĂŠges vĂĄllalkozĂĄsok szĂĄma ĂŠs arĂĄnya

¹Dr. Bodrogi JĂłzsef, ²dr. Torma ÁrpĂĄd ĂŠs ³dr. HankĂł ZoltĂĄn

A szerzők sorrendben:

¹ – egĂŠszsĂŠgĂźgyi kĂśzgazdĂĄsz

² – kĂśzgazdĂĄsz

³ – gyĂłgyszerĂŠsz, az MGYK alelnĂśke

Megjelent a VilĂĄggazdasĂĄg 2010. december 1-i szĂĄmĂĄban