A Vándorgyűlés fő célját, hogy az elkövetkező időszak feladatait felmérjük, és ehhez igazítsuk a szervezeti struktúránkat és a szabályzatainkat, elértük tartja dr. Hankó Zoltán, aki a több szempont alapján is értékelte a rendezvényt.
A Vándorgyűlés nyitó rendezvényén elhangzott, hogy a 2010-es és 2014-es rendezvények kiemelt jelentőségűek voltak, mert sorsfordító változásokat eredményeztek. Véleménye szerint az idei is így fog bevonulni a kamara történetébe?
Rajtunk múlik, hogy mennyit tudunk megvalósítani mindazokból a törekvésekből, amelyekről döntöttünk. Az azonban tény, hogy sok gondolkodás és egyeztetés előzte meg azoknak a változtatásoknak az elindítását, amelyekről a Vándorgyűlésen sokat beszéltünk, és amelyeket a küldöttközgyűlés elfogadott.
Egy korábbi interjúban említette, a rendezvény során egyebek mellett olyan kérdésekre keresik a választ, hogy a kamarai célok vállalhatók-e tovább, illetve hogy milyen új feladatoknak kell megfelelniük. Mire jutottak ezzel kapcsolatban?
Az alapszabályban először 2011-ben kerültek rögzítésre a kamara céljai és tavaly került be az alapszabályba az összeférhetetlenségi nyilatkozat, ami szerint minden tisztségviselőnek vállalnia kell, hogy az alapszabályban rögzített célok képviseletét magára nézve kötelezőnek tartja. Azonban a céljainkat időről időre felül kell vizsgálni. Ezt a felülvizsgálatot végezte el most a küldöttközgyűlés. A küldöttek az eddigi célokat megerősítették, benne a gyógyszertárak többségi tulajdonlásával, a szükséglet alapú gyógyszertár-létesítéssel, a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságának megteremtésével, vagy pl. a kompetencia-bővítéssel. És ezek mellett olyan új célok is bekerültek az alapszabályba, amelyek a kamara szakmai önkormányzati működését erősíthetik. Tehát összegezve: az új küldöttközgyűlés a tisztújítás utáni első ülésén meghatározta azokat a célokat, amelyekért a kamarának dolgoznia kell.
Ha megfogalmazták az új célokat, akkor nyilván hozzájuk kell igazítani a szervezeti struktúrát, az egyes bizottságok feladatköreit is
Igen, így van. Az alapszabály több ponttal bővítette az országos elnökség és a felügyelő bizottság, valamint a területi elnökségek és a területi felügyelő bizottságok feladatkörét. Az elnökséget érintő változások lényegében a kamarai célok bővüléséből adódó feladatokat nevesítik, és egyben megteremtik a lehetőséget arra, hogy ezeknek a munkáknak az elvégzésére különböző munkabizottságok álljanak fel. A munkabizottságok létrehozása elnökségi kompetencia, ugyanakkor a Vándorgyűlés szombat délelőtti programjának záró előadásaként ismertettem, hogy milyen szervezeti struktúrát szeretnénk kialakítani. Így a küldöttek ennek ismeretében hagyták jóvá az országos és a területi elnökségek feladatainak a bővülését. Néhány munkabizottság már eddig is működött, ezeknek a feladatai változnak, de újak létrehozása is szükséges. Azt tervezem, hogy a küldöttközgyűlés felhatalmazásával élve a soron következő elnökségi ülésen kérjük fel az egyes munkabizottságok elnökeit és kérjük, hogy a bizottságok összetételére és programtervére vonatkozó javaslatokat az azt követő elnökségi ülésre készítsék el. A bizottságok személyi összetétele még nyitott, de azt szeretném, hogy a szakértők mellett mindegyik területen legyen képviselete az országos elnökségnek, a területi szervezetek elnökei értekezletének és a fiatal gyógyszerészeknek is. A koordinációban a hivatalnak és a kamara igazgatójának kiemelt feladatai lesznek.
Szükségesnek látszott továbbá, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és integritás hármas követelményét deklaráljuk, és megvalósulásuk felügyeletét a felügyelő bizottságokra bízzuk. Azt szeretném, ha az országos elnökség és a területi szervezetek elnökségeinek minden határozata az illetékes felügyelő bizottságok jóváhagyásával születne meg. Ha pedig olyan problémát látnak, amely a jogszerűség vizsgálatán túl az egyes döntések célszerűségét kérdőjelezheti meg, az elnökség legyen köteles az adott témát újra tárgyalni. Bízom abban, hogy ez a változás a kamarai testületek iránti bizalmat is erősítheti.
A pénteki és a szombati programok vélhetőleg azt a célt is szolgálták, hogy segítsenek a küldötteknek a küldöttközgyűlésen hozott döntéseik meghozásában, hiszen az említettek miatt módosítani kellett a kamara alapvető dokumentumait is. Milyen lényegi változások történtek az Alapszabályban?
Előbb már szóba kerültek a kamara céljai és ehhez kapcsolódóan a kamarai testületek feladataiban bekövetkezett változások. Önálló javaslatcsomagot képezett a tavalyi területi és országos tisztújításhoz kapcsolódó tapasztalatok átvezetése az alapszabályban és a választási szabályzatban. A módosítások előkészítéseként először a területi szervezetek javaslatait gyűjtöttük csokorba, amelyet a területi elnökök értekezlete tett le az asztalra. Azt követően az országos tisztújítás folyamatát és szabályait vettük sorba és próbáltunk összhangot teremteni a célszerűség és az írott szabályok között. Több egyszerűsítésre került sor, de arra figyeltünk, hogy a módosító javaslatok összhangban legyenek a kamarai törvénnyel, továbbá a választási folyamat biztonságát és kontrollálhatóságát ne veszélyeztessék. Abban sem volt vita, hogy az egyszerűsítés nem érintheti a személyes jelenlét előírását, tehát az elektronikus távszavazás lehetőségét továbbra is elvetjük. A felvetések közül egy kivétellel mindazokat sikerült kodifikálni, amelyek ezeknek az alapelveknek megfelelnek. Azonban még nem sikerült megfelelő megoldást találni a választói részközgyűlésre, amely néhány nagy létszámú vagy nagy területi elhelyezkedésű területi szervezetnél megkönnyíthetné a ciklusnyitó választói közgyűlés megszervezését. A jogászokkal konzultálva reálisnak tűnik, hogy ennek az előkészítése a soron következő küldöttközgyűlésre megtörténjen. Jó lenne ezt a feladatot még a ciklus elején megoldani.
Az alapszabály-módosító javaslatcsomagnak része volt az elmúlt időszakban bekövetkezett jogszabályi változások átvezetése, valamint az idejétmúlt és átmeneti szabályok törlése. Ezeket döntően technikai jellegű változásoknak tekintem, de pl. a kórházi-klinikai területi szervezettel külön is egyeztettünk az országos testületekben való képviseletük biztosításáról és a kompetenciakörük pontosításáról. Szerintem ebben a kérdésben is megfelelő megoldás született.
A konzultációkon illetve a küldöttközgyűlésen időnként hangos viták zajlottak. Ezeket elsősorban milyen kérdések váltották ki?
Nézőpont kérdése, hogy mit tekintünk hangos vitának, mert a felszólalások döntő többsége tárgyszerű volt. Tapasztalataim szerint van olyan kamarai testület, ahol a megbeszélések ennél sokkal impulzívabb polémiákkal járnak. A pénteki napot a másnapi küldöttközgyűlésre beterjesztett három szabályzat-módosítás, tehát az alapszabály, az etikai kódex és a felügyelő bizottsági ügyrend nyílt vitájával zártuk. Annak ellenére fontosnak tartottam ezt a programot, hogy a területi elnökök értekezlete kétszer, az elnökség pedig három alkalommal tárgyalt a módosításokról és a kodifikált javaslatot is úgy terjesztettük a küldöttek elé, hogy minden módosítás jól követhető és értelmezhető legyen. A péntek esti konzultáción és a küldöttközgyűlésen már csak az alapszabállyal, és azon belül is a tagdíjrendszerrel kapcsolatos kérdések hangzottak el. A többi korrekcióval kapcsolatban konszenzus volt. Sőt, a tagdíjrendszerrel kapcsolatban sem volt vita sem a tagdíjemelés tényéről és mértékéről, sem a tagdíjbefizetés új rendjéről és a határidők tartását elősegítő, érdekeltségteremtő módosításokról. Ugyanakkor a végszavazásig tartó vita volt a tagdíjmegosztás módosításáról, amely a két legnagyobb szervezetet, a budapestit és a Pest megyeit érinti kedvezőtlenül. Ők a tagjaik által befizetett tagdíj eddigi 45%-a helyett csupán a 40%-ával gazdálkodhatnak 2017-től, az így felszabaduló összegből pedig egy olyan alapot képezünk, amely a területi szervezeteknél felmerülő egyszeri, váratlan, nagy összegű kiadások fedezetéül szolgálhat. Azt azonban látni kell, hogy a korrekció ellenére mindkét érintett szervezet az eddiginél több pénzből gazdálkodhat majd, mert a tagdíjemelés átlagos mértéke kb. 15%. Ez persze csak akkor lesz igaz, ha nemcsak a tagdíjmegosztásra, hanem a befizetési kötelezettségek teljesítésére is koncentrálnak.
Az alap létrehozásáról külön is szavaztunk, erről konszenzus van. A tagdíjmegosztás új rendjét a többi területi szervezethez hasonlóan a Pest megyei küldöttek is elfogadták, azonban a budapestiek egy része nem ért egyet vele. Attól tartanak, hogy szervezetük emiatt gazdaságilag ellehetetlenül. Ez senkinek sem érdeke. Ezért fokozottan figyelni fogok arra, hogy Budapesten a működőképesség biztosított legyen. Ehhez a bevételeik és kiadásaik egyensúlyát meg kell teremteni. Erre a küldöttközgyűlésen ígéretet tettem.
És a többi fórumon?
Személyes tapasztalataim a felügyelő bizottságok, a táltosok és a közgazdászok megbeszéléséről, valamint a szombat délelőtti plenáris programról vannak. A felügyelő bizottságok értekezletét dr. Torma Ádám jól moderálta, ez nagyon konstruktív tanácskozás volt. Szükség lenne rá, hogy ezt a megbeszélést rendszeres találkozók kövessék. A táltosok körül egy jókedvű, összetartó, tettre kész és komoly reményekre jogosító csapat körvonalazódik. Mostani programjukkal nagy örömet szereztek, mert az egyes területi szervezeteknél elindult érdemi munkáról jó beszámolók hangzottak el. Azt látom, hogy a területi szintű építkezés feltételei megteremthetők. A közgazdász gyógyszerészek klubjának megalakulását előkészítő fórumra sokan voltak kíváncsiak. Itt olyan témák is felszínre kerültek, amelyek a mai közgazdász társadalom jó részének is tabut jelentenek, a gyógyszerészek szélesebb köreiben pedig még szinte soha nem beszéltünk róluk. Itt az első feladat lehet az értelmezési keretek tisztázása. A hozzám eljutott beszámolók szerint az etikai kollégium ülése eredményes, a költségracionális gyógyszertár-működtetésről szóló beszélgetés konstruktív volt, a könyvelők fórumán pedig csupa aktuális téma került terítékre. A szombat délelőtti plenáris programban is olyan előadások hangzottak el, amelyek a kamara soron következő feladataira hívták fel a figyelmet, beleértve a gazdálkodással, az e-recepttel és a kompetencia-fejlesztéssel foglalkozó előadásokat is.
Ejtsünk szót a rendezésről is! A jövőre vonatkozóan milyen tapasztalatokat szereztek?
Több olyan változást kezdeményeztünk, amelyekkel a korábbi évek kritikáira igyekeztünk reagálni. Jó döntés volt, hogy a Pest megyei egészségpolitikai vezetőkkel és az érdekvédelmi szervezetek delegáltjaival a rendezvény nulladik napján, meghívottak jelenlétében egyeztettünk. A három nap programjai a meghirdetett időben kezdődtek és mindenhol tartani tudtuk az időkeretet. Igyekeztünk leszorítani az árakat, sőt arra is figyeltünk, hogy a fiatalok és az idősebbek további kedvezményben részesülhessenek. A szervezésben nagyobb hangsúlyt helyeztünk a területi szervezetekre és a jelentkezési lehetőségeket illetően új technikával is próbálkoztunk. Végre voltak szponzoraink és a résztvevők száma is meghaladta a várakozásaimat. Örülök, hogy a gyógyszerészhallgatók képviselői is jelen lehettek. A gazdasági elszámolás és az elnökség értékelése még nem történt meg, de a fentiek alapján nem lehetek elégedetlen. Persze az elnökségi ülésen kerülhetnek majd elő azok a tapasztalatok is, amelyekre a későbbiekben jobban kell figyelnünk.
Összességében hogyan ítéli meg az összejövetelt? Milyen volt az aktivitás, elérte-e a célját?
A gyűlés fő célja, hogy az elkövetkező időszak feladatait felmérjük, és ehhez igazítsuk a szervezeti struktúránkat és a szabályzatainkat. Ezeket a célokat elértük. Az irányok helyességéről és az eredményességünkről azonban az idő fog dönteni.
B. Zs.