Ismert, hogy sok félreértésre adott okot az a szabályozás, amely a behajtási költségátalány fizetési kötelezettségre, illetve a kötelezettség érvényesÃtésére vonatkozott. Nem véletlen, hogy a törvényalkotó 2016. március 24-i hatállyal döntött a módosÃtásról. Tekintsük át, hogy mi volt az elÅ‘zmény és mi változott az elmúlt hónaptól!
Â
Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 6:155. §-a rendelkezett a fizetési késedelem esetén alkalmazandó szabályokról a vállalkozások közötti szerzÅ‘désben. Eszerint, ha a kötelezett késedelembe esik, akkor köteles a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésrÅ‘l szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetÅ‘, 2013. július 1-én hatályba lépett elÅ‘Ãrásoknak megfelelÅ‘ 40 EUR összegű behajtási költségátalány összeget megfizetni.
Az európai és ennek megfelelÅ‘en a magyar szabályozás abból indult ki, hogy amennyiben egy megrendelÅ‘ késedelembe esik (konkrét esetben a gyógyszertárat működtetÅ‘ vállalkozás a nagykereskedÅ‘nek késve teljesÃt), a szállÃtónak minden bizonnyal költségei merülnek fel (merülhetnek fel) akkor, amikor igényét érvényesÃti (felszólÃtás, jogi képviselÅ‘ igénybevétele, esetleg peres eljárás stb.).
A kötelezettnek a fizetett, illetve a mérlegkészÃtés idÅ‘pontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendÅ‘, a mérleg fordulónap elÅ‘tti idÅ‘szakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt könyvelnie kellett. A jogosult (adott esetben a nagykereskedÅ‘) az összeget csak akkor könyvelhette bevételként, ha az ténylegesen befolyt.
2016. március 24-i hatállyal a szabályozás változott. A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétÅ‘l számÃtott egy éves jogvesztÅ‘ határidÅ‘n belül követelheti. A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesÃtése során a késedelmét kimenti.
A fentieknek megfelelően módosultak a könyvelés szabályai is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a kiegészült az új (56) bekezdéssel. Eszerint a vállalkozás a könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott behatási költségátalányból származó kötelezettségét – ha azt egy éven belül tőle a jogosult nem követelte –, az egyéb bevételekkel szemben megszünteti.
A törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesÃtésére megszabott jogvesztÅ‘ határidÅ‘t e törvény hatálybalépésétÅ‘l kell számÃtani.
A fizetési késedelemre és annak következményeire a jövÅ‘ben is fokozottan figyelni kell. Változatlanul igaz, hogy a behajtási költségátalány érvényesÃtése a késedelembÅ‘l eredÅ‘ egyéb jogkövetkezményektÅ‘l a kötelezettet nem mentesÃti.
A gyógyszertárak gyakorlatában – ez igaz a múltra és a jelenlegi szabályozásra is – szakmapolitikailag és az üzleti-gazdasági kapcsolatok fenntarthatósága szempontjából is „barátságtalan” lépésnek tekinthetÅ‘, ha valaki esetleg jelentéktelen összegre és akár néhány napos késedelemre tekintettel kÃvánt (kÃván) 40 euronak megfelelÅ‘ forint összeget érvényesÃteni behajtási költségátalány cÃmén.
Megjegyezzük, hogy a törvény hatálya a vállalkozások, illetve a vállalkozások és szerzÅ‘dÅ‘ hatóságok között lebonyolÃtott olyan ügyletekre terjed ki, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása. Ezért tehát a törvény hatálya pl. a Magyar Gyógyszerészi Kamarára és partnereire nem terjed ki.
Budapest, 2016. április 15.
Dr. Elmer Nándor
MGYK Könyvelők fóruma
Â
Â
Â
Â
Â