A Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmai napja
Az MGYK november 24-én Budapesten, a Benczúr Hotelben szakmai napot tartott.
A területi szervezeteknél folyó tisztújÃtásra és a december elejére tervezett országos tisztújÃtó küldöttközgyűlésre tekintettel a Kamara idén nem tartotta meg a Gyógyszerész Köztestületi Napokat, helyette szakmai nap keretében biztosÃtottak lehetÅ‘séget az egyes kitüntetések és dÃjak átadására, valamint néhány aktuális szakmapolitikai kérdés megvitatására.
Az összejövetel dr. Hankó Zoltán köszöntÅ‘ szavaival vette kezdetét, majd a Magyar Gyógyszerészi Kamara kitüntetéseinek, illetve Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatásával adományozott Kiváló Gyógyszerészi Gondozási DÃjak és a Kiváló Gyógyszertári Asszisztensi DÃjak átadása következett. (A kitüntetések és dÃjak átadásáról az www.mgyk.hu oldalon olvashat – a szerk.)
A vitaindÃtó elÅ‘adások következtek ezután, e blokk a Gyógyszerészi kompetenciák a napi gyakorlatban cÃmet viselte. A vitaindÃtókat és az azt követÅ‘ konzultációt dr. Horváth-Sziklai Attila moderálta.
Dr. Hankó Zoltán a Gyógyszerészi kompetenciák a gyógyszertár-működtetésben cÃmmel kezdte az elÅ‘adások sorát. ElsÅ‘ként a gyógyszerészi kompetenciák alakulásának történetét vizsgálta. „MÃg 2006-ig a fokozatos visszaszorulás volt jellemzÅ‘, addig 2006-ban radikális kompetencia-megvonás történt” – emlékeztetett. A kompetenciák rendezésére szolgáló kamarai műhelymunka 2007-ben indult, amely több kézzelfogható eredményt hozott. Elmondta, hogy olyan kompetenciák visszahozatalát / megszerzését tűzték ki célul, amelyek piacképes, tehát gyógyszerészek foglalkoztatását igénylÅ‘k, kizárólagosak, tehát gyógyszerészi diplomához kötöttek és jogszabályban rögzÃtettek. A 2007-ben indult program 9 különbözÅ‘ területre fókuszál, amely azóta további négy területtel bÅ‘vült. A kompetenciafejlesztési programnak vannak a gyógyszertárak működtetéséhez, a gyógyszertárak szakmai tevékenységéhez, valamint a technológiai környezet változásához igazodó elemei. A három vitaindÃtó ezek egy-egy részletével foglalkozott.
A tulajdonosi programmal kapcsolatban elÅ‘ször tisztázta, hogy a gyógyszertár nem egyenlÅ‘ a gyógyszertári vállalkozással, a gyógyszertár működtetése a vállalkozás működtetésével és a gyógyszertár vezetése a vállalkozás irányÃtásával. Ugyanakkor a gyógyszerész egy személyben tulajdonos, menedzser és egészségügyi szakember. „Ezzel kapcsolatban felmerül a felelÅ‘sség kérdése” – hÃvta fel a figyelmet, majd ismertette a tulajdonosi és a menedzser felelÅ‘sséggel foglalkozó jogszabályi rendelkezéseket. A tulajdonosi funkció gyakorlója (közéjük tartozik a személyi jogos gyógyszerész is) felelÅ‘s a tervezésért, vezetésért, gazdálkodásért és az operatÃv vezetés kontrolljáért. A gyógyszerésznek a feladatai ellátása során számos menedzser képességgel is rendelkeznie kell. Ezek közül is kiemelkedÅ‘ fontosságú a problémamegoldás, az információ- és a konfliktusmenedzsment, a tárgyalókészség és a döntéshozás képessége. Ezek mindegyike tanulható.
A személyi jogos gyógyszerész különleges jogkörrel rendelkezik a gyógyszertár működtetésében, amit szintén jogszabály rögzÃt. A személyi jogos menedzsment jogai egyben olyan kötelességek is, amelyeket nem ruházhat át másra, és amelyek megsértése az adott döntések semmisségét vonja maga után. Ha a személyi jogosnak nincsen meg a mindennapok gyakorlatában a törvényekben megfogalmazott jogköre, olyan helyzetben van, melybÅ‘l nehezen tud szabadulni. Ennek tisztázásához egy csekklistát is bemutatott.
A felelÅ‘sség vállalása tudatos tevékenység, igazán felelÅ‘ssé a felelÅ‘sség vállalása tesz! „De vállalni csak felkészültséggel és képességekkel lehet, hogy a logisztikai, a gyógyszerpolitikai, a társadalompolitikai és a szakmapolitikai elvárásoknak megfeleljünk” – hÃvta fel a figyelmet.
Dr. Somogyi Orsolya következett ezután, aki a dr. Szűcs Attilával (a szakmai kollégium lakossági gyógyszerellátási szakmai tagozatának elnökével) készÃtett, Gyógyszerbiztonsági validálás és vis maior helyzetek kezelése cÃmű közös munkájukat ismertette. ElÅ‘adását a gyógyszerbiztonsági ellenÅ‘rzésekkel kapcsolatos jogszabályok ismertetésével kezdte. Kiemelte a gyógyszerészek felelÅ‘sségét és elengedhetetlen szerepét, mint mondta, „a gyógyszerbiztonsági ellenÅ‘rzés keretében csak a gyógyszerész az, aki biztosÃtani tudja a biztonságos gyógyszerelés elvárásait”. A továbbiakban rátért a megújÃtás alatt álló szakmai irányelvekre, illetve azok célkitűzéseire. FelhÃvta a figyelmet az irányelvek implementálásának fontosságára. A megújÃtásukkal kapcsolatban megjegyezte, hogy menetközben kiemeltek belÅ‘le néhány fontosabb részt, amelyeket protokoll formájában jelentetnek meg. Ismertette a SZEBB-programot – ezzel kapcsolatban kiemelte a dokumentáció fontosságát. A Semmelweis Egyetemen is folyik a program, bemutatta a gyógyszerelési hibákkal kapcsolatos vizsgálataik eredményeit.
Ezt követÅ‘en a vis maior expediálás kérdéskörével folytatta. „Nincs meg ehhez a jogszabályi alap, megvalósÃtása a gyógyszerészi kompetenciák bÅ‘vÃtését igényli” – hangzott el. Mondandóját több példával is alátámasztotta.
Végezetül – összefoglalás helyett – ismertette azokat a feltételeket, amelyek A gyógyszerbiztonsági validálás és a vis maior helyzetek kezeléséhez szükségesek.
Dr. Nagy Vilmos Gyógyszerészi kompetenciák a digitális egészségügyben cÃmű elÅ‘adásával zárta a vitaindÃtók sorát. Miért fontos a digitális szabályozás kérdéskörérÅ‘l beszélni? – tette fel a kérdést elÅ‘adása bevezetÅ‘jeként. Mert napjainkban gyors információáramlásnak lehetünk tanúi, nem mindegy, hogyan viszonyulunk hozzá. Nem mindegy, hogy hagyjuk, hogy irányÃtson minket, vagy mi állunk a folyamat élére – hangzott a válasz. Kitért az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekre is – kiemelve, hogy nem mindegy, hogy a gyógyszertár hogyan kezeli ezeket.
További mondandóját három téma köré csoportosÃtotta. ElsÅ‘ként az EESZT-vel kapcsolatos kérdéseket vette górcsÅ‘ alá. Ismertette az e-Recepttel kapcsolatos, az MGYK részérÅ‘l korábban már megfogalmazott elvárásokat – ezek közül többnek a teljesülése még várat magára. Az állami fejlesztésű gyógyszertári szoftver volt a következÅ‘ téma, melyben a Kamara részérÅ‘l delegált egyik szakértÅ‘ként is részt vett. Az ezzel kapcsolatos elvárások bemutatása után elmondta, „az állami szoftverfejlesztés kiemelt projekt”. Úgy látja, minden kamarai célnak próbáltak eleget tenni, ami kilencven százalékban sikerült már. A szoftver jövÅ‘jével kapcsolatos végsÅ‘ politikai döntés még nem született meg. Harmadikként az online gyógyszer-kereskedelem kérdéseivel foglalkozott: kamarai feladat meghatározni, hogy működhet biztonságosan – fejtette ki. Mondandóját a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indÃtott pilot program ismertetésével zárta.
A vitaindÃtó elÅ‘adásokat konzultáció követte, ahol többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz. Hol tart az irányelvek megújÃtása? – volt, aki erre volt kÃváncsi. Mások arra vártak választ, hogy van-e olyan irányelv, amirÅ‘l még nem tettek az elÅ‘adók emlÃtést? A kollégiumi tagozat elnöke válaszában elmondta, hogy folyik a gyógyszertári vakcináció irányelvének elÅ‘készÃtése.  Szóba került a gyógyszertári automatizálás jövÅ‘beni szerepe, ahogy az e-egészségügy is. Ez utóbbinak fontos szerepe lehet a gyógyszeri gondozással kapcsolatban. Volt, aki felvetette, hogy az online kereskedelem kérdéskörét komplex módon kell kezelni, ugyanakkor a SZEBB-programról többen is érdeklÅ‘dtek. Mekkora az esély a SZEBB-program finanszÃrozására? – hangzott el ez a kérdés is, mÃg a gyógyszerelési problémák is szóba kerültek.
A szakmai nap délutáni programjában az elnökség és az újonnan megválasztott Területi Elnökök Értekezletének közös ülése szerepelt (errÅ‘l külön cikkben számolunk be – a szerk.).
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos
