Ez év április 1-jén lép hatályba a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény és ezzel párhuzamosan szűnik meg a hatálya a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvénynek.
Az eddig hatályos jogszabály kivételként kezelte a gyógyszer-nagykereskedÅ‘k és a gyógyszertárak jövedéki termékekkel (alkohol, benzin) kapcsolatos tevékenységét (pl. kiszerelés, szűrés, gyógyszertárak részére továbbértékesÃtés, illetve a gyógyszertári gyógyszerkészÃtés szabályainak megfelelÅ‘ tevékenység és ezen termékek gyógyászati célú lakossági értékesÃtése), azonban az új törvényben a kivétel szabályok már nem szerepelnek. Részben emiatt, részben a törvény egyéb rendelkezéseit értelmezve egymástól függetlenül több érintett is indokoltnak tartotta állásfoglalás kérését annak érdekében, hogy még az új szabályozás hatályba lépése elÅ‘tt tisztázni lehessen: a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezÅ‘k és a gyógyszertárak tevékenységének jogszabályi megÃtélése mennyiben változik az új szabályozásban.
Emiatt a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös beadványban kért állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes vezetőitől.
Varga Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók FÅ‘osztálya fÅ‘osztályvezetÅ‘je válaszában kifejtette, hogy sem a gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyesnek, sem a működési engedéllyel rendelkezÅ‘ gyógyszertárnak az engedélyében rögzÃtett tevékenység végzéséhez az új törvény szerint sem kell  jövedéki tÃpusú engedéllyel. Mint Ãrja:
- „az adózott, Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék gyógyszer-nagykereskedÅ‘ által kannákba történÅ‘ kiszereléséhez és gyógyszertárak részére történÅ‘ továbbforgalmazásához sem adóraktári, sem jövedéki engedélyes kereskedÅ‘i engedéllyel nem szükséges rendelkezni. Az adóraktári engedély alóli mentesség oka, hogy a jövedéki törvény 19. § (1) bekezdésében az adóraktári engedélyhez meghatározott egyik feltétel (az adófizetési kötelezettség keletkezéséig) nem valósul meg. A jövedéki engedélyes kereskedÅ‘i engedély alóli mentesség oka, hogy a levélben leÃrt gyógyszer-nagykereskedÅ‘i tevékenység nem minÅ‘sül a kereskedelmi törvény szerinti nagykereskedelemnek, mivel nem ’átalakÃtás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazásÂ’ történik [jövedéki törvény 67. § (1) bekezdés a) pont, kereskedelmi törvény 2. § 18. pont]”;
- „az adózott, Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertár általi kiszerelése és értékesÃtése – a gyógyszer-nagykereskedelemre vonatkozó elÅ‘zÅ‘ bekezdésben leÃrttal azonos indokból – nem adóraktári engedélyköteles tevékenység. E tevékenység álláspontom szerint nem minÅ‘sül továbbá jövedéki kiskereskedelmi tevékenységnek sem, mivel a jövedéki kiskereskedelmi tevékenység jövedéki törvényi meghatározása szerint a meghatározott termékekkel a kereskedelmi törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végzÅ‘k minÅ‘sülnek jövedéki kiskereskedÅ‘nek [jövedéki törvény 3. § (1) bekezdés 27. és 28. pont]. A kereskedelmi törvény hatálya azonban nem terjed ki az egészségügyi szolgáltatásra, amelynek egészségügyi törvényi meghatározásába a gyógyszerforgalmazási tevékenység is beletartozik [kereskedelmi törvény 1. §, egészségügyi törvény 3. § e) pont, 2006. évi XCVIII. törvény 1. §].”
Mindezek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a gyógyszer-nagykereskedelem, illetve a gyógyszertári tevékenység jövedéki szempontból az állami adó- és vámhatóság által ne lenne ellenőrizhető, ugyanis a jövedéki törvény 97. §-a ezen gazdasági szereplőkre is vonatkozik.
A fÅ‘osztályvezetÅ‘ – az állásfoglalás-kérésekre adott válaszok kötelezÅ‘ tartalmi elemeként – azzal fejezi be válaszát, hogy tájékoztatása „kizárólag az Önök levelében leÃrt tartalommal kapcsolatban kialakÃtott szakmai vélemény, kötelezÅ‘ erÅ‘vel nem bÃr, erre bÃróság vagy más hatóság elÅ‘tt megalapozottan hivatkozni nem lehet.”
Budapest, 2017. február 4.
Dr. Küttel Sándor                   Dr. HankóZoltán
elnök, GYKNSZ                     elnök, MGYK