A vándorgyűlés plenáris előadásairól

A vándorgyűlésen hat plenáris előadás hangzott el, folytatjuk ezek bemutatását. Jelen beszámolónkban dr. Greskovits Dávid, dr. Feller Antal és dr. Szökő Éva pénteken, illetve dr. Dózsa Csaba szombaton elhangzott előadásainak összefoglalását olvashatják.

 A pĂŠntek dĂŠlelőtti plenĂĄris előadĂĄsainak sora (dr. TakĂĄcs PĂŠter ĂŠs dr. MĂźller CecĂ­lia utĂĄn – a szerk.) dr. Greskovits DĂĄvid, a Magyar GyĂłgyszergyĂĄrtĂłk SzĂśvetsĂŠge (MAGYOSZ) elnĂśke „A gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs aktuĂĄlis kĂŠrdĂŠsei a hazai gyĂłgyszergyĂĄrtĂłk szemszĂśgĂŠből” cĂ­mĹą előadĂĄsĂĄval folytatĂłdott.

Dr.Greskovits Dávid rövid személyes bemutatkozás után a magyar gyógyszeripar nemzetgazdaságban betöltött fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Bemutatta a MAGYOSZ-t, kiemelve néhány sokatmondó adatot: több mint 100 országban vannak jelen, Magyarországon a hatályos szabadalmi oltalmakon belül a MAGYOSZ tagvállalatoké a legtöbb gyógyszeripari szabadalom, valamint a Szövetség a Kormány stratégiai partnere. Árbevételük folyamatosan nő, termékeik 80%-a exportra készül, a K+F ráfordítás is folyamatosan emelkedik, exportjuk nagyobb az importnál.

Ezt követően rátért a nehézségeik ismertetésére is: kb. 12%-os az infláció, 500%-os a szállításnál, 50-160%-os a nyersanyagoknál, 20-30%-os a csomagolóanyagoknál. Az energiaárak is emelkedtek, mindemellett a kiszámíthatatlanul alakul a gyógyszeripari adó és a háború sem segített a magyar gyógyszeriparon. Említést tett a COVID-pandémiáról, ennek hatására ismerte fel a Kormány a stratégiai gyógyszerlista fontosságát.

A gondokra megoldĂĄst is javasolt: az extraprofit adĂł kivezetĂŠse, rendszerszintĹą ĂŠrtĂŠkkĂśvetĂŠs, stratĂŠgiai gyĂłgyszerlista ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄsa, magyar termĂŠk promotĂĄlĂĄsa, oktatĂĄs fejlesztĂŠse.

Miben bĂ­zunk? – kĂŠrdezte. A vĂĄlasz a kormĂĄnyzati segĂ­tsĂŠg. A korszerĹą ipar alapfeltĂŠtele az innovĂĄciĂł ĂŠs a termelĂŠkenysĂŠg nĂśvelĂŠse, az ĂĄllami iparpolitikĂĄknak, iparstratĂŠgiĂĄknak tĂĄmogatniuk kell ezt. A tovĂĄbbiakban sorolta azokat az elemeket, amelyek a gyĂłgyszeripar tovĂĄbbi fejlődĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠgesek: gyĂłgyszerfejlesztĂŠs, kapacitĂĄs nĂśvelĂŠs, technolĂłgia bővĂ­tĂŠs, az ellĂĄtĂĄsi lĂĄnctĂłl valĂł fĂźggetlensĂŠg tĂĄmogatĂĄsa. Mint mondta, a korszerĹą iparnak kĂŠpesnek kell lenni nagy hozzĂĄadott ĂŠrtĂŠk előállĂ­tĂĄsĂĄra, jĂł minősĂŠgĹą munkahelyek lĂŠtrehozĂĄsĂĄra.  A jĂśvője attĂłl fĂźgg, mennyire tud ĂĄtalakulni, bekapcsolĂłdni az energia- ĂŠs anyagtakarĂŠkos kĂśrforgĂĄsos gazdasĂĄgba.

Mire figyeljĂźnk? – tette fel az Ăşjabb kĂŠrdĂŠst. A vĂĄlasz: EgymĂĄsra! A gyĂłgyszerĂŠszeknek figyelniĂźk kell a gyĂĄrtĂłkra, a kereskedőkre, az egyetemekre, az orvosokra, a hatĂłsĂĄgra ĂŠs a dĂśntĂŠshozĂłkra! VĂŠgezetĂźl felhĂ­vta a figyelmet a Magyar GyĂłgyszer VĂŠdjegyre, amely lĂŠtrehozĂĄsĂĄnak cĂŠlja az orvosok, a gyĂłgyszerĂŠszek ĂŠs a betegek edukĂĄciĂłja a hazĂĄnkban kĂŠszĂźlt gyĂłgyszerekről.

 Az előadást követően írta alá dr. Greskovits Dávid és dr. Hankó Zoltán a MAGYOSZ és az MGYK közötti megújított együttműködési megállapodást. Ennek elsődleges célja a hazai előállítású gyógyszerek ismertségének erősítése a gyógyszerészek és rajtuk keresztül a gyógyszerre szoruló betegek körében.

Dr. Feller Antal, a GyĂłgyszer-nagykereskedők SzĂśvetsĂŠgĂŠnek elnĂśke kĂśvetkezett ezutĂĄn „A gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs aktuĂĄlis kĂŠrdĂŠsei nagykereskedői nĂŠzőpontbĂłl” cĂ­mĹą előadĂĄsĂĄval. HĂĄrom rĂŠszben osztotta meg gondolatait a tĂŠmĂĄval kapcsolatban. Az elsőben a gyĂłgyszer-nagykereskedők szĹąken vett gazdasĂĄgi kĂśrnyezetĂŠt vette gĂłrcső alĂĄ, elsőkĂŠnt a forgalom ĂŠs a fedezet ĂśsszefĂźggĂŠsĂŠt vizsgĂĄlta.

Ezt kĂśvetően a hiĂĄnycikkhelyzettel foglalkozott. HangsĂşlyozta, nem azĂŠrt van hiĂĄny, mert a nagykereskedők nem rendelik meg az adott termĂŠket; a gyĂĄrtĂłk felelőssĂŠgĂŠt is szĂłba hozta. Bemutatta a hiĂĄnycikkhelyzet kezelĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges feladatokat az ĂĄgazat egyes szereplőinek, Ă­gy a hatĂłsĂĄg, a gyĂĄrtĂłk, a gyĂłgyszer-nagykereskedők, valamint a gyĂłgyszerĂŠszek, klinikai gyĂłgyszerĂŠszek ĂŠs az orvosok szempontjĂĄbĂłl. A gyĂłgyszerhiĂĄnyokkal kapcsolatban kiemelte a kommunikĂĄciĂł fontossĂĄgĂĄt: ki, mikor, mit, kinek. Bemutatott egy az EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄgban mĂĄr lĂŠtező jĂł eljĂĄrĂĄsrendet, amit sĂşlyos hiĂĄnyhelyzetben alkalmazni lehet (Serious Shortage Protocol 2012). A GYNSZ rĂŠszĂŠre az IQVIA kĂŠszĂ­tett egy ĂśsszefoglalĂł riportot az elmĂşlt 12 hĂłnap adatai alapjĂĄn az eurĂłpai ĂŠs a magyarorszĂĄgi hiĂĄnyhelyzetről – ezt is ismertette.

ElőadĂĄsa mĂĄsodik rĂŠszĂŠben a fiĂłkgyĂłgyszertĂĄrak mĹąkĂśdĂŠsĂŠvel, az egysĂŠges intĂŠzeti gyĂłgyszertĂĄri szolgĂĄltatĂĄssal, a mĂĄltai projekttel ĂŠs a stratĂŠgiai gyĂłgyszerlistĂĄval kapcsolatos jogszabĂĄlyi vĂĄltozĂĄs hatĂĄsait vizsgĂĄlta. Mint mondta, ezekkel a jogszabĂĄlyi vĂĄltozĂĄsokkal a gyĂłgyszerforgalmazĂĄs „integritĂĄsa sĂŠrĂźl”. Ezeket gyakorlatilag előkĂŠszĂ­tĂŠs (egyeztetĂŠs), hatĂĄstanulmĂĄny elkĂŠszĂ­tĂŠse nĂŠlkĂźl hoztĂĄk meg a dĂśntĂŠshozĂłk. Az egysĂŠges intĂŠzeti gyĂłgyszertĂĄri szolgĂĄltatĂĄssal kapcsolatban kiemelte, hogy a „projekttĂĄrsasĂĄg a jogszabĂĄlyban meghatĂĄrozott engedĂŠlyek birtokĂĄban gyĂłgyszer-nagykereskedelmi tevĂŠkenysĂŠget folytat”. E szerint a kĂłrhĂĄzaknĂĄl „az ĂĄllam helyett egy profitorientĂĄlt magĂĄnvĂĄllalkozĂĄs beszĂĄllĂ­tĂłi leszĂźnk.” A mĂĄltai projekttel kapcsolatban pedig feltette a kĂŠrdĂŠst: hogyan illeszkedik a jelenlegi szabĂĄlyozĂĄshoz?

VĂŠgezetĂźl, a harmadik rĂŠszben a szektor szereplői kĂśzĂśtti egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs hiĂĄnyĂĄrĂłl ejtett szĂłt. IdĂŠzve a Hungaropharma Zrt. Etikai KĂłdexĂŠből, kiemelte, hogy „az Ăźzleti ĂŠletben lĂŠnyeges a rĂŠsztvevők kĂśzĂśtti bizalom, ez a fenntarthatĂł sikeres mĹąkĂśdĂŠs egyik előfeltĂŠtele. Az etikus viselkedĂŠs a bizalom alapja.” Úgy lĂĄtja, minden szereplőnek fel kell ismernie, hogy egy erőteljesen szabĂĄlyozott, a szereplők egymĂĄsra utaltsĂĄgĂĄt feltĂŠtelező (kikĂŠnyszerĂ­tő) piacon, az egyes szereplők csak akkor lehetnek sikeresek hosszĂştĂĄvon, ha minden szereplő sikeres.” EgymĂĄs kĂĄrĂĄra előnyĂśket szerezni csak ideig-ĂłrĂĄig lehet. A tovĂĄbbiakkal kapcsolatban kiemelte a pĂĄrbeszĂŠd helyreĂĄllĂ­tĂĄsĂĄnak fontossĂĄgĂĄt, a rendszeres egyeztetĂŠseket, valamint a kĂśzĂśs ĂĄgazati jĂśvőkĂŠp megvitatĂĄsĂĄnak, kialakĂ­tĂĄsĂĄnak ĂŠs elfogadĂĄsĂĄnak szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt.

Prof. Dr. SzĂśkő Éva, az MGYT elnĂśke „A kĂŠpzĂŠs, szakkĂŠpzĂŠs, tovĂĄbbkĂŠpzĂŠs a gyĂłgyszerĂŠszi kompetenciĂĄk fejlesztĂŠsĂŠĂŠrt” cĂ­mmel osztotta meg gondolatait a konferencia rĂŠszvevőivel. Mennyire szolgĂĄlja a kĂŠpzĂŠs a kompetenciĂĄk fejlesztĂŠsĂŠt? – tette fel a kĂŠrdĂŠst. A kĂśrnyezet vĂĄltozĂĄsa, pĂŠldĂĄul az idősĂśdĂŠs, a kompetenciĂĄk nĂśvelĂŠst ĂŠs a gyĂłgyszertĂĄri szolgĂĄltatĂĄsok bővĂ­tĂŠsĂŠt kĂśveteli – hĂ­vta fel a figyelmet.

ElőadĂĄsĂĄt a graduĂĄlis kĂŠpzĂŠssel folytatta.Bemutatta a hĂĄrom szakterĂźlet – kĂśzvetlen lakossĂĄgi, kĂłrhĂĄzi-klinikai gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs, gyĂłgyszeripar – ellĂĄtĂĄshoz szĂźksĂŠges alapvető ismereteket, illetve a KĂŠpzĂŠsi Kimeneti KĂśvetelmĂŠnyeket (KKK, amelyeket most mĂĄr ElvĂĄrt tanulĂĄsi eredmĂŠnykĂŠnt – ETE - nevesĂ­tik).

A kilencvenes ĂŠvek Ăłta jelentősek a vĂĄltozĂĄsok a gyĂłgyszerĂŠszkĂŠpzĂŠsben – hangzott el, majd a curriculum-reformok bemutatĂĄsĂĄval folytatta, kiemelte pĂŠldĂĄul, hogy 2022-ben Ăşj tantĂĄrgyak kerĂźltek bevezetĂŠsre, pĂŠldĂĄul a kommunikĂĄciĂł. Úgy lĂĄtja, nem kell feltĂŠtlenĂźl Ăşj curriculum-reform, de szĂźksĂŠges a korĂĄbbi tematikĂĄk ĂĄttekintĂŠse, folyamatos korszerĹąsĂ­tĂŠse ĂŠs az Ăşj ismeretek beemelĂŠse.

A szakképzéssel kapcsolatban ismertette az egyes szakterületeket, illetve szakirányokat, majd adatok osztott meg például a 2023/24-es tanévben szakképzésre jelentkezők számáról, illetve bemutatta az elmúlt öt évben szakvizsgát tettek számát. A kötelező szinten tartó továbbképzésekkel kapcsolatban megjegyezte, heterogén a Karok tematikája. Két képzőhely szervez kórházi-klinikai és ipari szakgyógyszerészeknek, ugyancsak kettő szervez kiscsoportos tréningeket is az elméleti képzés mellett.

A tovĂĄbbiakban a gyĂłgyszeri gondozĂĄsra tĂŠrt ĂĄt. Az ezzel kapcsolatos nemzetkĂśzi pĂŠldĂĄk ismertetĂŠse utĂĄn a gyĂłgyszeralkalmazĂĄs kĂŠrdĂŠskĂśrĂŠt vette gĂłrcső alĂĄ. Bemutatta a beteg gyĂłgyszeres terĂĄpiĂĄjĂĄnak strukturĂĄlt elemzĂŠsĂŠre szolgĂĄlĂł Ăşn. DRP (Drug Related Problem) rendszert, amely cĂŠlja a terĂĄpia optimalizĂĄlĂĄsa, a terĂĄpiĂĄs kimenet javĂ­tĂĄsa. Ismertette az egyes orszĂĄgokban a gyĂłgyszeralkalmazĂĄs ĂĄttekintĂŠsĂŠvel kapcsolatos szolgĂĄltatĂĄsokat, illetve azok eredmĂŠnyeit. TĂśbb nemzetkĂśzi pĂŠldĂĄval is alĂĄtĂĄmasztotta ezek fontossĂĄgĂĄt, pĂŠldĂĄul a NorvĂŠgiĂĄban, FranciaorszĂĄgban, Belgiumban mĹąkĂśdő „New Medicine Service”, Új-ZĂŠlandon ĂŠs AusztrĂĄliĂĄban mĹąkĂśdő „Pharmacist-only medicines” ĂŠs „Pharmacy First” szolgĂĄltatĂĄsokkal.

A nemzetközi példák után rátért a hazai helyzetre, felhívva a figyelmet az előrelépés szükségességére. A betegek, a háziorvosok és a gyógyszertárak visszajelzéseit is részletezte. Részletesen foglalkozott a gyógyszerészi szolgáltatások lehetséges bővítésének, fejlesztésének kérdéseivel. Ilyen lehet a betegek öngyógyszerélésének támogatása, nagyobb figyelem fordítása az OTC szerekre. A gyógyszeralkalmazás áttekintését, a gyorstesztek végzését is megvalósíthatónak tartja a gyógyszertárakban, ahogy a gyógyszertárban végzett vakcináció és gyógyszerész önálló gyógyszerrendelése/kiadása is a szolgáltatások bővülését eredményezi. Ismertette az ehhez szükséges feltételeket is. Végezetül bemutatta a gyógyszerészképzés SWOT analízisét.

Dr. DĂłzsa Csaba LĂĄszlĂł (egĂŠszsĂŠgĂźgyi kĂśzgazdĂĄsz, egyetemi docens, Miskolci Egyetem EgĂŠszsĂŠgtudomĂĄnyi Kar) előadĂĄsĂĄt az előzetes tervek szerint pĂŠnteken tartotta volna meg, de hivatalos elfoglaltsĂĄga miatt erre szombaton, a vĂĄndorgyĹąlĂŠs harmadik napjĂĄn kerĂźlt sor „A kĂłrhĂĄzi gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs helyzete egĂŠszsĂŠggazdasĂĄgi ĂŠs egĂŠszsĂŠgpolitikai nĂŠzőpontbĂłl” cĂ­mmel. 

Beszámolója első részében az egészségügy egészségpolitikai és hatékonysági szempontjaira helyezte a hangsúlyt. Úgy látja, alapvető elvárás bármilyen egészségpolitikai jelentőségű program, intézkedés esetén, hogy javulást érjünk el az esélyegyenlőség, a hatékonyság és a minőség szempontjából.

Az előadĂĄsa mĂĄsodik rĂŠszĂŠnek a „KĂłrhĂĄzi gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs Ăşj megkĂśzelĂ­tĂŠsben: ProjektcĂŠg versus gyĂłgyszerĂŠszi szakma” cĂ­met adta. Az ezzel kapcsolatos adatok ismertetĂŠse utĂĄn szĂĄmos kĂŠrdĂŠst tett fel a kĂłrhĂĄzi gyĂłgyszertĂĄrak kiszervezĂŠsĂŠvel kapcsolatban. Ezek kĂśzĂźl talĂĄn a legfontosabb: Mit tudhat a projektcĂŠg, amit a jelenlegi szabĂĄlyozĂĄsi ĂŠs finanszĂ­rozĂĄsi kĂśrnyezetben nem tud megtenni a NEAK, a KEF, OKFŐ, BM? De vĂĄlaszt keresett arra is, hogyan tudna a projektcĂŠg ĂĄr-előnyt, beszerzĂŠsi előnyt elĂŠrni a jelenlegi kĂśzpontosĂ­tott mĂĄr lealkudott gyĂłgyszerĂĄrakhoz kĂŠpest? Hogyan hat a kĂśzpontosĂ­tĂĄs az intĂŠzmĂŠnyen belĂźli gyĂłgyszerellĂĄtĂĄsra? Milyen ĂŠrdeke lesz a projektcĂŠgnek kiszolgĂĄlni az egyedi beszerzĂŠsi igĂŠnyeket, mĂŠltĂĄnyossĂĄgi gyĂłgyszertĂĄmogatĂĄsi igĂŠnyeket? KiĂŠ a vĂŠgső ellĂĄtĂĄsi felelőssĂŠg? KĂŠrdĂŠseket tett fel a jelenlegi kĂśzforgalmĂş gyĂłgyszertĂĄrak stĂĄtuszĂĄval kapcsolatban is, ahogy az is, hogy a unit dose rendszer erőltetĂŠse minden kĂłrhĂĄzban, hozhat-e hatĂŠkonysĂĄgjavulĂĄst, minősĂŠgjavulĂĄst? A betegĂĄgy melletti kĂłrhĂĄzi gyĂłgyszerelĂŠs hatĂŠkonysĂĄga vĂĄltozik-e?

Végezetül a kiszervezés megvalósításának jogi kérdéseit, költségeit és kockázatait elemezte. Összefoglalásként szólt a kiszervezés tranzakciós költségeiről, valamint a kiszorító és trade-off hatásáról. Véleménye szerint az indulás 3-4-5? Mrd Ft költsége hiányozni fog más területekről, a megállapodások időigénye, HR terhe pedig leköti a szakemberek idejét. Tartós működési terhet jelenthet a kórházak számára, bevételi veszteséggel is számolni kell. A kockázatokat vizsgálva feltette a kérdést: egy cégnek lesz kiszolgáltatva 80 kórház 2 millió fekvőbeteg magas szintű gyógyszerellátása?

B. Zs. 
Fotó: Mogyoróssy Mårton