A május 13-i küldöttközgyűlés – többek között – elfogadta az Etikai Kódex (továbbiakban: Kódex) módosításait. Mivel ez a Kamara egyik legfontosabb dokumentuma, érdemes néhány szót ejtenem a változásokról. Ha másért nem, azért mindenképpen, mert amikor a tavalyi küldöttközgyűlés megválasztott az Országos Etikai Bizottság elnökévé, azt hangoztattam, hogy a prevenció a legjobb módja a vétségek megakadályozásának, aminek mi is lehetne a jobb módja, mint hogy megismertessem a kollégákkal a módosításokat, melyek három fő csoportba sorolhatók.
A tagságot is érintő módosítások döntő többsége a kommunikáció körül történt. Mivel a Kódex egyfajta viselkedésbeli normagyűjtemény, a sokszor íratlanul is érvényes szabályok nyomtatottá vált tárháza, nevesítésre vagy kiegészítésre kerültek korábban nem tisztázott aspektusok.
a) „A gyógyszerész a beteg szolgálatában” fejezet azon pontja, amely az expediálás megtagadásáról szól, az alábbi mondattal egészült ki: „A felfedezett szakmai hibák felülbírálása esetén különösen körültekintően kell eljárni, lehetőleg az érintett szakemberrel történő közvetlen egyeztetés révén.”
Ez a mondat óvatosságra int, egyben alátámasztja a Kódex azon mondanivalóját, miszerint a gyógyszerész ne illesse (negatív) kritikával pl. az orvos által előírt terápiát, különösen mások jelenlétében. Természetesen a szakmai hibák kezelése kényes helyzeteket teremthet, melyek megoldása szinte mindig egyedi, így erre nem képes pontos protokollal szolgálni a Kódex.
b) A „Gyógyszerészek egymás közti viszonya” c. fejezetben a leendő kollégák (gyógyszerészhallgatók) képzése során tanúsítandó magatartásra utal az alábbi, szintén új mondat: „Az oktató gyógyszerész a képzőhelyekkel együttműködve támogassa, segítse a gyógyszerészjelöltet, illetve a hallgatót a kiadott feladatok lelkiismeretes teljesítésében.”
Mivel szakmánk jövője szempontjából fontos az utánpótlás, a Kódex ezáltal kiemeli a hallgatókkal szembeni segítő magatartás fontosságát.
c) A módosítások között szerepel egy olyan szövegrész is, amely kimondja, hogy a közösségi médiafelületeken is a gyógyszerészi hivatás által megkövetelt etikai szabályoknak megfelelően kell megnyilvánulni. A Kódex eddig általánosabban fogalmazott, nem tett említést a megnyilvánulások platformjai közt, de generálisan elvárta az etikus közléseket. A módosítás úgy is értelmezhető, hogy a kollégák lehetőség szerint még a kötetlenebb formátumot kínáló felületeken (pl. facebook) is tanúsítsanak felelős, szakmailag és emberileg elvárható magatartást, ne csupán a hivatalosabb(nak gondolt) médiumokon. A Kódex ezen kiegészítése harmóniában van azzal a korábban már szintén a Kódexben rögzített elvárással, mely szerint a gyógyszerésznek nemcsak a gyógyszerészi tevékenysége során, hanem a magánéletében is irányadóként kell kezelni a hivatásetikai normákat.
2. Eljárásrendi módosítások
Az Etikai Kollégium leginkább az etikai ügyek adminisztrációjával kapcsolatban kezdeményezett változtatásokat, melyek legtöbbje egyszerűsítés és elsősorban az elsőfokú (területi szervezeteknél működő) etikai bizottságoknak jelenthet könnyebbséget és kevesebb papírmunkát. Ezeket most nem részletezem, mert a bizottságok elnökeivel történt előzetes konzultációk jelentették a módosítások alapjait, részben azért, mert az eljárásjogi részletek precíz ismerete elsődlegesen az etikai bizottságok vezetőitől és tagjaitól várható el.
Ami viszont a kamarai tagok számára is fontos változás, hogy mivel a bírsággal záruló OGYÉI határozatok esetében sem kell minden esetben etikai eljárást lefolytatni, az egyik módosítás az első fokon eljáró bizottsági elnök hatáskörébe helyezi ennek eldöntését. Ezzel a döntéssel szemben fellebbezés benyújtható, illetve rögzítésre került az elnök beszámolási kötelezettsége az ilyen döntéseiről a területi szervezet etikai bizottsága felé. Mivel a jogi normák nem mindig egyeznek meg az etikai normákkal, előfordul, hogy egy jogszerűtlen cselekedet nem minősül etikátlannak, de ennek a fordítottja is igaz lehet. Ez a módosítás nagy körültekintéssel kezelendő, hiszen az esetek többségében az elmarasztaló OGYÉI határozatok mögött a Kódex előírásaiba is ütköző tevékenység húzódik, amelyeket viszont ki kell vizsgálni.
Ugyanilyen előzetes döntés meghozatalát teszi lehetővé a területi szervezetek etikai bizottsági elnökeinek a Kódex, amely azzal a céllal került be a szabályozásba, hogy a nyilvánvalóan alaptalan bejelentésekből ne legyen azonnal eljárás. Erre eddig is volt lehetőség, de a mostani korrekcióval ez is konkrétabbá vált.
3. Technikai jellegű módosítások
Lényegi változás nincs, a küldöttek csak aktualizálták a szöveget, például a helyesírás szabályainak változásait követve, illetve megszűnt termékkategória törlésére került sor. Ezekre nem térnék ki.
+1. Az Alapszabály módosításának etikához kapcsolódó változása
Az Alapszabály etikai ügyekkel kapcsolatos módosítására is ki kell térnem, amely az Etikai Kollégiumot ruházza fel új feladatkörrel: „Az Etikai Kollégium az Etikai Kódex módosítására vonatkozó javaslattételi jogának részeként a gyógyszerészetben tapasztalt szakmai és etikai jelenségekkel kapcsolatban, továbbá a gyógyszerészek általános magatartási normáihoz kapcsolódóan, a szakmai és etikai normák értelmezését elősegítő elvi állásfoglalást adhat ki.” A Kódex, mint a gyógyszerészek esküjéből eredeztethető viselkedési minta egyfajta törvénykönyvként működik. Ezt egészítheti ki innentől az Etikai Kollégium az OGYÉI módszertani leveleihez hasonló „jogértelmezésekkel”, melyek egy-egy felmerülő, de a Kódexben nem részletesen szabályozott, egyéni esetben is iránymutatással szolgálhatnak.
Mint Robert Capa, a talán leghíresebb háborús tudósító fényképész, megválasztott tisztségem okán én is „munkanélküli” szeretnék lenni, ezért mindenkinek csak azt tudom kívánni, hogy semelyik olvasóval se kelljen találkoznom.
Lelkiismeretes és etikus munkát kívánok mindenkinek!
Budapest, 2023. május 21.
Dr. Bodor Áron
elnök, Országos Etikai Bizottság