Az avatatlanoknak a fenti címről minden bizonnyal egy női, illetve egy virágnév jut eszébe pedig más jelentést is hordoznak. Ahogy arról már beszámoltunk, 2012 decemberében uniós támogatással egy új minőségügyi akkreditációs rendszer kidolgozása kezdődött meg, amely a futamidő végére a BELLA (Betegellátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért) címet viselő programként vált ismertté. A BEGONIA nevet pedig egy szoftver kapta
A futamidő végére már BELLA néven ismert projekt tavaly november végén zárult le. Ezt megelőzően csak nagyon szűken beszélhettünk róla, hiszen félkész dolgokról nem illendő beszélni mondta kérdésünkre prof. dr. Soós Gyöngyvér, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság (GYGSZB) tagja, a program szakmai vezetője. Most azonban úgy tűnik, már van miről beszámolniuk!
Az Uniós támogatással megvalósuló TÁMOP 6.2.5. /A program eredetileg a Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban címet kapta, de a BELLA név minden bizonnyal könnyebben megjegyezhető tudtuk meg dr. Hankó Balázstól, a GYGSZB tagjától. Az említett projekt gyógyszerészi ágának az a célja, hogy a gyógyszerészi gondozáson keresztül javítsa a beteg- és gyógyszerbiztonságot. Az uniós fejlesztési program abból a szempontból is lényeges volt, hogy harmonizált az elmúlt négy év gyógyszerellátásának átalakításával. A gyógyszertárak, mint az egészségügyi szolgáltató rendszer részei jelentek meg benne, a kórházakkal, a szakrendelőkkel együtt, amelyek feladata a biztonságos betegellátás biztosítása. A gyógyszerészeket a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság képviselte. A betegek biztonságos gyógyszerellátása érdekében nemcsak a gyógyszerészek megfelelő szakmai tudására van szükség, hanem megfelelő működési környezetre is. Ennek érdekében kerültek kidolgozásra az elmúlt két évben a gyógyszerészi gondozás működését biztosító gyógyszertári standardok, amelyek ezt a környezetet határozzák meg. A BELLA gyógyszertári standardjai tehát a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó működés, és nem a szakmai munka szabályait határozzák meg ahogy az a Gyógyszertári standardok című kiadványukból is kiderül folytatta. Ezekre a pillérekre épülnek a gyógyszerészi gondozási irányelvek. Összesen16 gyógyszerészi gondozási irányelv kidolgozására került sor, ezek három fő csoportra oszthatók: Az első csoportba tartoznak az öngyógyszerezésre vonatkozóak, amikor a beteg panaszával először a gyógyszerészt keresi fel, illetve vény nélkül is kapható gyógyszereket kér. Ez esetben tudni kell, hol vannak a piros zászlók, amikor szükséges orvoshoz irányítani a beteget. A második csoportba a nagy népegészségügyi következményekkel járó betegségek tartoznak, például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Ez esetben primer, szekunder és tercier prevenciós feladatokat határoznak meg az irányelvek. A harmadik csoport két speciális állapothoz - a várandósághoz és az idősebb betegek ellátásához - kapcsolódóan állapítja meg a helyes és biztonságos gyógyszeralkalmazásra vonatkozó ajánlásokat. tájékoztatott dr. Hankó. Majd hozzátette: Ma még illuzórikus lenne, hogy minden irányelv minden gyógyszertárban a gyakorlat során megvalósuljon, de az nem, hogy egyes tevékenységek, mint például a vény nélküli terápiában, egyes vényköteles gyógyszereknél a várandós anyáknál, vagy időseknél minden gyógyszertárban megtörténjenek a szükséges biztonsági ellenőrzések. Kiemelte továbbá az egyes irányelvek interdiszciplináris jellegét, amelyek nemcsak a gyógyszerészek számára lesznek hivatalos szakmai irányelvként elérhetőek, hanem az orvosoknak is.
Prof. dr. Soós Gyöngyvér a standardokkal kapcsolatban ugyanakkor kifejtette, a minőségügy új szemléletét tükrözik: míg az ISO szerinti minősítések adminisztratív jellegűek, kvázi az adminisztráció milyenségét vizsgálják, és nem foglalkoznak a működéssel , addig az említett standardok erre helyezik a hangsúlyt. Persze, hogy kell adminisztráció vallja, de nem az írott belső szabályozás megléte vagy hiánya dönt a gyógyszerészi gondozásban: ha hiányzik valamilyen dokumentum, attól még jól vagy rosszul tehetik a dolgukat a gyógyszerészek. Azok a folyamatok, amelyeket a standardok leírnak tehát a jó működés feltételei tulajdonképpen korábban is működtek, csak régebben azt mondták, ezek íratlan szabályok! A gyógyszerészek korábban is végeztek ilyen jellegű tevékenységet számos helyen.
Az elmúlt két év munkájának másik eredménye, hogy az elmondottak támogatására egy szoftver is kifejlesztésre került, ami az egyes irányelvek algoritmusos formáját adja meg, így segíti a gondozó gyógyszerész munkáját. A professzor asszonytól megtudtuk, hogy februárban indul el a várva várt szoftver működése. Ez a BEGONIA néven futó, a gyógyszerészi gondozást támogató speciális szoftver, ami az eddigi papír alapú gondozási dokumentációnak egy sokkal inkább felhasználóbarát rendszere, amelyben megtalálható a projektben kidolgozott valamennyi gyógyszerészi gondozási irányelv. Számos kinyomtatható elemmel rendelkezik, így például lesz a beteg kezében egy adekvát, hiteles gyógyszerlista. Amikor erről a programról beszéltünk orvos körökben, felkiáltottak az orvos kollégák: Na, végre, lesz a betegnél egy olyan lista, ami alapján tudjuk, hogy mit szed! osztotta meg élményét a professzor asszony. Remélhetőleg abból az 52 gyógyszertárból, ahol a BEGONIA először működni fog, tényleges adatokat kapunk arról, hogyan zajlik a gondozói tevékenység. Eddig is tudtuk, hogy van, de anonim volt, nem voltak róla megbízható adataink.
Nemzetközi összehasonlításban hogyan állja meg a projekt a helyét? kérdeztük prof. dr. Soós Gyöngyvért, akitől megtudtuk: nagyon is! Például Angliában a biztosító ha beteg rendszeresen kettőnél több gyógyszert szed kérheti a patikust, hogy tekintse át a gyógyszerelést, és adjon speciális tájékoztatást, tanácsot a gyógyszerszedéssel kapcsolatban, amely szolgáltatásért a biztosító fizet is. Ezt a rendszert 2006-ban indították el, és 2013-ban jutottak el odáig, hogy ehhez szoftvert készítettek. Addig papír alapon történt ennek a tevékenységnek a dokumentálása. Nekik hét év kellett ahhoz, hogy szoftvert tegyenek mögé, nekünk összességében kettő állt rendelkezésre, tehát nem mondhatjuk, hogy nem lennének eredményeink mondta a professzor asszony. A belgák is kialakítottak hasonló programot, de speciálisan, csak az antikoagulánsok vonatkozásában. De élen járunk abban is, hogy nálunk törvény definiálja a gyógyszerészi gondozást ez egyértelműen a Kamara tevékenységének köszönhető. Hazánkban rendelet mondja ki, hogy mit értünk gyógyszerészi gondozás alatt, 2010-től sikerült jogszabályilag is rendezni a kérdést. Ilyen szempontból tehát jól állunk nem sok országban van ez így vázolta a helyzetet, majd hozzátette: most már igazán csakcsinálni kell programot, és nemcsak magyarázni.
Ez utóbbi mondata persze számos kérdést felvet. Egyrészt a finanszírozás kérdését, amire maga is kitért. Úgy látja, annak ellenére, hogy a finanszírozásnak azért már megjelentek az elemei pont az ilyenfajta gyógyszertári tevékenységhez nyújtanak anyagi megbecsülést például a generikus ösztönzők vagy gyógyszertári szolgáltatási díj de érdemben nincs igazán finanszírozva a beteggel való foglalkozás. Másrészt pedig azt, hogyan jut el a projekt a gyógyszerészek tömegeihez? Mint megtudtuk tőle, a Gyógyszertári standardok című kiadvány elektronikusan elérhető, de leginkább az MGYT idei szinten tartó továbbképzésein való részvételt ajánlja, ami az említésre került irányelvekkel foglalkozik. Ezek egyrészt elméleti hátteret adnak, de csatlakozik hozzájuk tréning is, ahol ténylegesen megmutatják, hogyan is működhet a gyakorlatban az irányelv szerinti gondozás. Az MGYT továbbképzései www. mgyt.hu mindenki számára nyitottak. Jó lenne, ha a februárban induló és Budapesten tartandó továbbképzésekre minél nagyobb számban jelentkeznének a kollégák. Mint elmondta, megfelelő érdeklődés esetén (legalább negyven fő) a hét előadó az ország bármely pontján is megtartja a továbbképzést hisz a biztonságos gyógyszerellátás biztosítása közös ügyünk
B. Zs.