A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indÃtott, ugyanis az idÅ‘ tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvezÅ‘ hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektÅ‘l. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetÅ‘ségeikhez mérten segÃtsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.
Â
A gyógyszertárban kapható termékek száma az elmúlt években jelentÅ‘sen nÅ‘tt. A növekedés azonban nem a megjelenÅ‘ új gyógyszereknek, hanem elsÅ‘sorban az étrend-kiegészÃtÅ‘knek tulajdonÃtható. Ezek a termékek az elmúlt 10 évben jelentek meg a hazai piacon, s mára a forgalomban lévÅ‘ készÃtmények száma 10 000 fölé nÅ‘tt.
Étrend-kiegészÃtÅ‘k már korábban is léteztek, de azok elsÅ‘sorban vitamin- és ásványianyag-készÃtmények voltak. Az eredeti cél ugyanis az volt, hogy a termékekkel pótolható legyenek a kiegyensúlyozatlan étrendbÅ‘l hiányzó anyagok. A termékek számának robbanásszerű növekedése akkor következett be, amikor lehetÅ‘vé vált, hogy az alapanyagok között – minimális korlátozás mellett – tömegével jelenjenek meg a növényi és állati eredetű anyagok. Mindaz, ami a hazai piacon sokáig elérhetetlen volt, néhány év alatt elárasztotta a patikák és boltok polcait. Ez egyrészt pozitÃv fejlemény, hiszen a választék bÅ‘vülésével számos hasznos termék is elérhetÅ‘vé vált másrészt viszont kihÃvásokat is rejt magában, ugyanis a fogyasztók nem (s sokszor a szakemberek sem) rendelkeznek a szakszerű alkalmazáshoz szükséges elegendÅ‘ ismerettel.
Hogy fordulhat ez elÅ‘? A magyarázat az, hogy a termékek összetevÅ‘i között némileg meglepÅ‘ módon olyan növényi s egyéb eredetű anyagok is megjelentek (köztük gyógynövények is), amelyek soha nem voltak étrendünk részei. Ráadásul egyre több készÃtmény tartalmaz egzotikus, más földrészekrÅ‘l származó alapanyagokat. S hogy ezek miért csak most, étrend-kiegészÃtÅ‘ként jelennek meg a piacon? Erre is egyszerű a válasz: étrend-kiegészÃtÅ‘ként sokkal gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben forgalomba hozható egy termék, mint gyógyszerként, Ãgy olyan termékek is forgalomba kerülhettek, amelyek gyógyszerré fejlesztése lehetetlen. Ennek egyik oka a gyógyhatás hiánya is lehet, de még hatásos alapanyag esetén sem mindig törekszenek arra, hogy gyógyszerként hozzák forgalomba. Egy gyógyszer kifejlesztése ugyanis éveket és sok százmillió eurót igényel, étrend-kiegészÃtÅ‘ként ennek elenyészÅ‘ töredékére van csak szükség. Gyógyszerek esetén a gyógyhatás igazolására hosszadalmas és költséges vizsgálatokat kell elvégezni emberek részvételével, étrend-kiegészÃtÅ‘k esetén erre nincs szükség. Utóbbiaknál nem elvárt a gyógyhatás, sÅ‘t, a törvény kifejezetten tiltja, hogy betegségek kezelésére ajánlják, reklámozzák az étrend-kiegészÃtÅ‘ket. Ez indokolt is, hiszen nem lehetünk biztosak benne, hogy az adott termék tényleg alkalmas egy már kialakult betegség gyógyÃtására, kezelésére.
A gyógyhatást igazolni nem kell, arra hivatkozni nem is lehet. De akkor mi értelme van a termékek alkalmazásának? Ha a megfelelÅ‘en kiválasztott készÃtményt a megfelelÅ‘ célra használjuk, nem céltalan a használat. De a cél elsÅ‘sorban az egészségmegÅ‘rzés lehet, a gyógyhatás eléréséhez ugyanis ezek a készÃtmények jellemzÅ‘en túl alacsony mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagokat. Létezik olyan elÅ‘Ãrás, amely szerint a gyógyhatásúnál alacsonyabb mennyiség forgalmazható étrend-kiegészÃtÅ‘ként. A kérdés csak az, hogy melyik növényi (vagy egyéb) hatóanyagtól várható egyáltalán gyógyhatás? Mert az étrend-kiegészÃtÅ‘k „hatóanyagai” között számos olyan is található, amelynek gyógyhatása bizonytalan. S ha van is a növénynek gyógyhatása, vajon milyen dózis esetén várható egészségmegÅ‘rzÅ‘ (ha nem is gyógy-) hatás? Meddig lehet csökkenteni a dózist úgy, hogy a kedvezÅ‘ hatás még megmaradjon?
Minderre nem könnyű választ adni. S bár az étrend-kiegészÃtÅ‘k nem csak a patikákban, hanem a legkülönbözÅ‘bb boltokban és az interneten is megvásárolhatóak, épp a termékekkel kapcsolatos szakmai tanácsok miatt érdemes ezeket a termékeket a gyógyszertárakban beszerezni. Mert bár igaz, hogy az étrend-kiegészÃtÅ‘kkel kapcsolatos ismeretek oktatása sokáig nem volt része a gyógyszerészek egyetemi képzésének, az utóbbi idÅ‘ben ebben változás következett be, s számos szakmai továbbképzésen is bÅ‘vÃtik ismereteiket a termékekkel, azok hatóanyagaival kapcsolatban. Ebben az esetben is érvényes a mondás: kérdezze bizalommal gyógyszerészét!
A gyógyszertár nemcsak a tanácsadás, hanem –ideális esetben – a megfelelÅ‘, jó minÅ‘ségű készÃtmények lelÅ‘helye is. A gyógyszerész szakmai ismeretei alapján képes arra, hogy a sok ezer termékbÅ‘l kiválassza azokat, amelyek összetételük alapján biztonságosan szolgálják az egészség megÅ‘rzését. A kifejezetten veszélyes, illegálisan forgalmazott termékeket a vásárló is képes lehet kiszűrni: mindazok a készÃtmények, amelyeket nem jelentettek be forgalmazásra, s nem találhatóak meg az ezeket nyilvántartó honlapon (link), semmiképp nem javasolhatóak emberi fogyasztásra. A Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére létrehozott adatbázisból (www.gyogytermektar.hu) ennél részletesebb, a termék összetételére vonatkozó információk is nyerhetÅ‘ek, azonban bizonyos, speciális kérdésekre válasz csak szakembertÅ‘l várható. Mely gyógynövények, egyéb alapanyagok rendelkeznek egészségmegÅ‘rzÅ‘ hatással? A sokféle dózisú termék közül melyik szolgálja leginkább az egészségvédelmet? Melyik az a növény és termék, amely betegség esetén is biztonsággal alkalmazható? Nem léphet-e fel kölcsönhatás a rendszeresen szedett gyógyszerekkel? Ilyen, személyre szabott tanácsokért legjobb, ha felkeressük gyógyszerészünket, de remélhetÅ‘leg a Patika Magazin hasábjain most induló sorozat is szolgál majd hasznos információkkal a termékek biztonságos és célszerű használatát illetÅ‘en.
Dr. Csupor Dezső
szakgyógyszerész
egyetemi adjunktus