"...A patikusok jĂł emberek. Tiszták, ápoltak, alaposak Ă©s az átlagembernĂ©l Ăłvatosabbak. NĂ©melyikĂĽknek aztán tĂşl sok is ez a sok jĂł, ez a sok korlát, Ĺ‘k kedĂ©lyes iszogatással, kvaterkázással tompĂtanak a munkakör feszĂĽltsĂ©gĂ©n. Jenci bácsi pĂ©ldául, aki sajnos már nincs közöttĂĽnk, közvetlenĂĽl látta el gyĂłgyszerrel a betegeket. Ăšgy Ă©rtem, ha a beteg nem tudta vagy nem akarta kivárni a sort a körzeti orvosnál, esetleg megelĂ©gelte, hogy a körorvos leragadt valahol a tanyavilágban, Ĺ‘ a pult mögĂĽl, az ĂĽvegfalon át megállapĂtotta a bajt, s legott felállĂtotta a terápiát. És Ăşgy adta át a gyĂłgyszert, hogy a beteg egĂ©szen biztos lehetett abban, hogy amit a kezĂ©ben tart, az a gyĂłgyulás kulcsa..."