Az European Association of Hospital Pharmacists (EAHP, Kórházi Gyógyszerészek Európai Szervezete) az október 2-3. között tartott éves közgyűlését, ahol az aktuális döntést igénylő kérdések között szerepelt a szervezet következő elnökének megválasztása is. A harminchárom tagország részvételével tartott voksolás dr. Süle Andrásnak szavazott bizalmat, aki 2021 júniusáig jelölt-elnöki (president elect) tisztséget tölt be, majd ezt követően iktatják be három évre a szervezet elnökévé. Dr. Süle Andrást kérdeztük.
– Új pozÃciójában mit tart legfontosabb feladatának?Â
– Feladatomnak tartom, hogy kidolgozzuk a kórházi és klinikai gyógyszerészet konszenzusos, európai „definÃcióját”, pontosan meghatározva a hatásköröket, kompetenciákat, felelÅ‘sségeket, és ennek egységes szabályozását bevezetésre ajánljuk a tagországoknak. Elégedett akkor lennék, ha olyan alapvetÅ‘vé és közismertté válna a hivatásunk, hogy nemcsak a hatóságok, a kórházi gyógyÃtó teamek tagjai, hanem a betegek is tisztában lennének azzal, miben tudunk segÃtségükre lenni, mi a szerepünk a gyógyÃtásban. Ezen kÃvül számos más feladatom lesz, például közreműködés a közös szakgyógyszerész-képzési keretrendszer kialakÃtásában, valamint az európai gyógyszerész továbbképzési akkreditáció elindÃtásában. A hangsúly a már eddig is végzett munka folytatásán van.Â
– Miképp képzeli el a hivatás jövÅ‘jét? Milyen szerepre kellene felkészülniük a gyógyszerészeknek? Több megszólalásában is kifejtette, hogy a gyógyszerészet sem vonulhat elefántcsont-toronyba a realitások elÅ‘l. Ezért a termékrÅ‘l a betegre kell tenni a hangsúlyt. Mit ért ez alatt?
– Jócskán látjuk a világban az olyan kezdeményezéseket, amelyek mutatják az utat: a beteg felé fordulást. A krónikus betegségek hosszútávon megmutatkozó ártalmainak csökkentésére, az ilyen betegek gondozására, de a szenvedélybetegekre is gondolok. Erre, persze, fel kell készülni, és meg kell szerezni a hozzá tartozó licenszeket. Ez segÃt az orvosok túlterhelésén is, hiszen a gyógyszerész átveszi a terápiás döntések egy részét.
– Mennyiben érinti az új tisztség a KKTSZ-ben végzett munkáját?
– Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy szakmánk célrendszere a földrajzi határoktól független. Ugyanazon célok, elvek vezérelnek minket. Nincsenek érdekütközések vagy etikai dilemmák a két feladat között. Az egyik célszerűen szolgálja a másikat. Azt gondolom, hogy jó, ha a hazai ügyeknek van egy olyan európai szÃntere, ahol hatékonyan lehet képviselni céljainkat. BÅ‘vül az az eszköztár, amely rendelkezésünkre áll, és célszerűen bÅ‘vül az elérési felületünk is az egészségpolitika szereplÅ‘i felé.
– VezetÅ‘ként már kipróbálhatta magát az elmúlt években. Milyen módszert tart eredményesnek és célravezetÅ‘nek?
– Szerintem nincs egyetlen üdvözÃtÅ‘ stratégia. Inkább azt mondanám, hogy én a megosztott vezetés hÃve vagyok. A kollégák döntéshozásba való bevonása beemeli a folyamatba a különbözÅ‘ szempontokat és érdekeket is, Ãgy nem utólag kell korrigálni, amikor már elkerülhetetlenek a veszteségek. A közös döntéssel könnyebb azonosulni is, ezért a végrehajtás hatásfoka is jobb. A felelÅ‘sség jobban megoszlik a döntéshozó testületek tagjai között. Persze, a döntéshozás Ãgy hosszabb folyamat, több idÅ‘t vesz igénybe, de van más hozadéka is, például a több információ, a nagyobb tájékozottság. A következÅ‘ fél év tapasztalatai után többet mondhatok majd az európai szintű döntéshozásról is…
K. M.      Â
Fotó: Dr. Süle András a 2019-es GYKTN-n        Â
                                          Â
Â