Dr. Takács Péter egészségügyért felelÅ‘s államtitkár az MGYK XIV. Vándorgyűlésének harmadik napi vendége volt. „Hogyan támogatja az egészségpolitikai fejlesztési célokat a gyógyszerészi kompetenciák bÅ‘vÃtése? cÃmű elÅ‘adásában az gyógyszerészet aktuális kérdéseit, illetve a rájuk adott válaszokat járta körbe.
„Mindig szÃvesen jövök, mert itt a hivatásukat szeretÅ‘ és a szakmájukat nagyon értÅ‘ emberekkel tudok találkozni” – kezdte mondandóját dr. Takács Péter. ElÅ‘adásával kapcsolatban elÅ‘re vetÃtette, hogy visszatekint és mérleget von az elÅ‘zÅ‘ idÅ‘szak kormányzati intézkedéseirÅ‘l, majd tájékoztat az elÅ‘ttünk álló feladatokról.
Először a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatban osztott meg néhány adatot, gondolatot. Évente 7,3 millió honfitársunk vált ki támogatott gyógyszert, rendszeresen pedig 3,3 millió honfitársunk jár gyógyszertárban. A lakossági terhek mérséklését a Kormány 2010 óta kiemelt szempontként kezeli, ennek érdekében az egészségügyi ellátásban fontos intézkedések kerültek bevezetésre.
A továbbiakban az elmúlt évek gyógyszertárakat érintÅ‘ legfontosabb intézkedéseirÅ‘l ejtett szót. A lakosságot érintÅ‘ anyagi terheknek a mérséklését 2010 óta a polgári kormányzat a gyógyszerellátás területén is kimondott szakpolitikai célként jelölte meg – hangzott el. 2013-ra megtörtént a patikaliberalizáció okozta károk felszámolása, de azóta is igyekeznek a gyógyszertári terheket csökkenteni. 380 kisforgalmú működési célú támogatásban részesülÅ‘ közforgalmú gyógyszertár és az általuk működtetett 156 fiókgyógyszertár rezsitámogatását biztosÃtották. Fontos eredmény a magisztrális készÃtmények dÃjának emelése is. Nagyot léptek elÅ‘re a digitalizáció terén, ami a gyógyszertári adminisztráció csökkentését is célozza. az EESZT-t is folyamatosan úgy fejlesztik úgy, hogy a gyógyszerészek is egyre többet lássanak beteg elÅ‘zményi adataiból. EgyszerűsÃtették a fiókgyógyszertárak működtetésére vonatkozó szabályokat. Az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékben (ÖVTJ) új elemként jelent meg a „Gyógyszerészeti szakértÅ‘i tevékenység, szaktanácsadás” is.
Ezt követÅ‘en az EgészségbiztosÃtási alappal és a gyógyszertámogatásokkal foglalkozott. Bemutatta EgészségbiztosÃtási alap gyógyszerkiadásainak a változását: exponenciális növekedés van a patikai vényes forgalomban (értékben – a szerk.), valamint „a nagy értékű gyógyszerek esetén látunk erÅ‘s kasszakiáramlást” – hangzott el. „Volt egy kis ráncfelvarrás a nagy értékű gyógyszerek befogadása és támogatása tekintetében” – mondta, majd ismertette azt a négy csoportot, amelyeket a hatékonyság szempontjából alakÃtottak ki. Vannak olyan gyógyszerek, amik nem sokkal drágábbak, mint a tb-befogadással rendelkezÅ‘ komparátor, de hatékonyabbak. Vannak, amelyek sokkal drágábbak, de a hatékonyságuk mégsem akkora, hogy az egészséges életév-nyereség miatt megéri azokat befogadni. A harmadik csoportba tartoznak azok, ahol még kevés a klinikai és gazdasági adat arról, hogy mi lesz ezeknek a sorsa. Ezek egyelÅ‘re egyedi méltányosság keretében kerülnek kiosztásra. És a negyedik csoportban vannak azok, amelyek nem jobbak, mint a komparátor, ellenben sokkal drágábbak, ezt már az egyedi méltányosság keretei között sem kÃvánják támogatni.
Beszámolt az ápolók kompetenciáját bÅ‘vÃtÅ‘ kezdeményezésükrÅ‘l is. Az erre vonatkozó javaslatcsomag elkészült, és várhatóan a gyógyszerészi kompetencia-bÅ‘vÃtéssel egyszerre fog hatályba lépni. Megalakult az alapellátás megújÃtását célzó munkacsoportjuk.
A következÅ‘kben nemzetközi összehasonlÃtásban elemezte a gyógyszerkiadásokat. Az adatok azt mutatják, hogy a GDP százalékában számÃtott gyógyszerkiadások arányát tekintve Európában a középmezÅ‘nyben vagyunk. A gyógyszerkiadások az összes egészségügyi kiadás tekintetében 23%-ot foglalnak el. „Tehát még mindig gyógyszerfogyasztó nemzet vagyunk”, bár közel sem annyira, mint régen. Az OTC-készÃtmények nagyon nagy arányban fogynak, amelyeknél állami támogatás nincs. Ezért a magánkiadások aránya magas a gyógyszerfogyasztás területén. „Azt remélem, hogy a gyógyszerészi gondozásnak a tudatosabb gyógyszerhasználat is lehet a hozadéka” – mondta.
A gazdaságosság tekintetében van még hova fejlÅ‘dni, ugyanakkor az egy fÅ‘re jutó gyógyszerkiadásoknál a vásárlóerÅ‘-paritás adataiból látható, hogy néhány kivételtÅ‘l eltekintve, nem lógunk ki a mezÅ‘nybÅ‘l, tehát megfelelünk egy európai uniós átlagnak – fejtette ki.
ElÅ‘adásának következÅ‘ részében néhány adatot osztott meg a gyógyszertárakról és a gyógyszerkereskedelemrÅ‘l. EmlÃtette, hogygyógyszertáron kÃvül is forgalmazható gyógyszereket jogszabály szerint 1453 körüli helyen árulhatnak, ezek száma nem nagyon változik. Sem a nagy patikák, sem a fiókgyógyszertárak számának a változásában lényeges ugrás változás látható. Az intézeti gyógyszertárak száma csökkent, e mögött az áll, hogy több kórház összeolvadt.
A fiókgyógyszertárak számának alakulása került a továbbiakban elÅ‘adásának fókuszába. A fiókgyógyszertárak számának a csökkenését sikerült megállÃtaniuk az új szabályozásnak köszönhetÅ‘en – mondta. A számokból az is kiolvasható, hogy ez döntÅ‘en nem a normál közforgalmú engedélyű gyógyszertárak rovására történt, tehát nem alakultak át tömegével a gyógyszertárak fiókpatikává. A betegbiztonság szempontjából is vizsgálta az adatokat. Kiemelte a gyógyszerészi gondozást végzÅ‘ patikák számának a csökkenését, majd annak a reményének adott hangot, hogy ez nem azért van, mert a gyógyszerészek nem végeznek gyógyszerészeti gondozást.
A foglalkozottak adatainak áttekintése során megállapÃtotta, hogy elindult a fiatalodás folyamata a gyógyszertárakban. Látni azt is, hogy a szolgálati rend szerint a heti 48 és 60 óra között nyitva tartó gyógyszertárak száma a legmagasabb, és ezek alkalmazzák a legtöbb gyógyszerészt és asszisztenst is, ebben nagy változás nincsen.
Kitért az ügyelettel kapcsolatos kérdésekre is. Az elmúlt idÅ‘szakban radikális változás volt az orvosi alapellátási ügyelet tekintetében, és megérett a helyzet a patikai ügyelet reformjára is. Terveik szerint a patikai ügyeletet is az alapellátáshoz igazÃtanák. Adataik szerint az országban mintegy 23 olyan hely van, ahol az alapellátási ügyelet mellett nincs ügyeletes gyógyszertár, valamint további 60 patika pedig úgy biztosÃtja az ügyeleti ellátást, hogy csak néha veszik igénybe.
Részletesen szólt az elÅ‘ttük álló tennivalókról is, amelyek listája hosszú. ElsÅ‘ként a hosszú távú gyógyszerellátási stratégia kialakÃtását emlÃtette. Már megjelent a stratégiai gyógyszerlista, ennek köszönhetÅ‘en az ellátórendszer számára esszenciális készÃtmények könnyÃtett, sokkal kevésbé bürokratikus eljárásban lehetnek a piacon. A gyógyszerész és az asszisztens képzés megújÃtásával kapcsolatban megjegyezte, hogy ez állandó feladat, mindig a kornak megfelelÅ‘ kihÃvásoknak kell megfelelni. Ezért állandó kapcsolatban vannak az egyetemekkel és a szakmával is. A helyettesÃtÅ‘ gyógyszerészekre vonatkozó keretszabályok rögzÃtése is a feladataik között szerepel. Az ösztönzÅ‘k átalakÃtásával kapcsolatban több ötletük is van – mondta – látszik ugyanis, hogy az árrés a patikák szintjén már nem feltétlenül elegendÅ‘ a rentábilis működéshez. Szóba hozta a digitalizációval és az EESZT-vel kapcsolatos feladatokat, ahogy a gyógyszerek házhozszállÃtásának, internetes rendelésének újra gondolását is. Az intézeti és a közforgalmú gyógyszertárak és a gyógyszerészek praxisközösségek munkájában való részvétele is a felsoroltak között volt.
A kompetenciák bÅ‘vÃtését fontos kérdésnek tartja. Ezzel kapcsolatban szólt a gyógyszerészi gondozásról és tanácsadásról, illetve a szakmai irányelvek fejlesztésérÅ‘l. A gyógyszeralkalmazás áttekintése, az ápolást segÃtÅ‘ eszközök kölcsönzése, a dohányzásról való leszokás támogatása, mind-mind olyan területek, ahol a gyógyszerészi kompetenciák bÅ‘vÃthetÅ‘k, ahogy a vis maior expediálás vagy a védÅ‘oltások beadása is.
Dr. Takács Péter a továbbiakban beszámolt egy munkacsoport megalakulásáról is. Mint mondta, eddig is élénk párbeszéd volt a Kamara és az ágazatvezetés között, de belügyminiszter úr a gyógyszerészekkel kapcsolatos jogalkotási munkával és a gyógyszerészeti stratégia megalkotásával kapcsolatban úgy döntött, hogy álljon fel egy alapellátáshoz hasonló állandó munkacsoportot. Ezt a munkacsoportot Bidló Judit helyettes államtitkár asszony vezeti Hankó elnök úrral közösen, ahol mindent meg lehet beszélni, ami a gyógyszerészeket érinti. Március 10-én volt az első ülés. Reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy jó szakmai párbeszéd fog kialakulni.
Miben számÃtunk a gyógyszerészekre? – tette fel végezetül a kérdést. Úgy látja, akonszenzusos javaslatok kidolgozásában, az új technológiai lehetÅ‘ségek kiterjedtebb alkalmazásában számÃthatnak a gyógyszerészekre. Az elvégzett feladatok minÅ‘ségi követelményeinek és az új gyógyszerészi kompetenciák részleteinek kidolgozása, a lakossági igények feltérképezése, szakmai humánerÅ‘forrással kapcsolatos elemzések készÃtése szintén azok a területek, ahol szükség van az együttműködésre.
Mint mondta, Å‘t, mint szakpolitikust elsÅ‘sorban a lakossági igények feltérképezése érdekli. A Kormányt általában az jellemzi, hogy igyekeznek az emberek hétköznapi problémáira jó megoldásokat találni. Ez volt a céljuk az Egészségablak applikációval, az online idÅ‘pontfoglalással, az e-egészségügyi kiskönyvvel, az iskolai igazolások digitalizációjával stb. Ehhez hasonló esetekben számÃtanak a gyógyszerészekre is. Ha az emberek problémáját kezelik, azzal a szakma problémáit is megoldják. – mondta, majd megköszönte a hallgatóság megtisztelÅ‘ figyelmét.
mgyk.gyh
Fotó: Mogyoróssy MártonÂ
Az előadás videófelvétele az MGYK YouTube csatornáján és honlapján megtekinthető.
