A Gyógyszerészi HÃrlap augusztusi számában is a szakmát érintÅ‘ fontosabb aktualitásokról olvashatnak, például, hogy az Európai Bizottság lezárta a hazánkkal szemben indÃtott kötelezettségszegési eljárást, illetve az e-recepttel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak a rendszer fejlesztÅ‘i – ugyanakkor folytatjuk az etikai sorozatunkat is.
Â
Az eljárás lezárult…
Mint ismeretes, az Európai Bizottság 2017. június 14-én lezárta hazánkkal szemben a gyógyszertárak létesÃtésének és tulajdonjogi korlátozása miatt indÃtott kötelezettségszegési eljárást. Dr. Hankó Zoltán cikke az ezzel kapcsolatos tanulságokat járja körbe.
„A magyar példa az elmúlt években több európai ország gyógyszerészeinek és hatóságainak a figyelmét felkeltette. A többségi gyógyszerészi tulajdonlással lezáruló átalakÃtási folyamat végén, és különösen a kötelezettségszegési eljárás lezárása után, egyre másra érkeznek a hÃrek arról, hogy más országokban is elindult a szabályozás megváltoztatásának elÅ‘készÃtése (sÅ‘t Lengyelországban az elsÅ‘ korrekción már túl is jutottak). A magyarországi út figyelembe vétele a liberalizált gyógyszerellátó rendszerek átalakÃtására tiszta lelkiismerettel ajánlható, különösen a szabályozásra valamint a kormány és a kamara együttműködésére tekintettel.”
Â
A gyógyszerészek kérdeznek…
A Kamara honlapján közzétett felhÃvásban kértük, hogy az e-recepttel kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdéseket kollégáink küldjék el, hogy azokra az e-receptrendszer fejlesztÅ‘itÅ‘l autentikus választ kaphassunk. A cikkben számos, az EESZT-vel kapcsolatos kérdésre kaphatnak választ. Â
Â
Tűnődések a gyógyszerészi etikáról? II. - Kétszeres büntetés?
A hivatásetika kérdései egyre fontosabbá válnak – a sorozattal ennek a kihÃvásnak kÃvánunk megfelelni. Prof. dr. Paál Tamás sorozatában ezúttal a „valóban kétszer büntetik meg az embert ugyanazért?” – kérdésre is keresi a választ.
„Többször találkoztam azzal a – szerintem alapvetÅ‘en helytelen – gyakorlattal, hogy „a személyi jogos mindenért felelÅ‘s, tehát mindig Å‘t marasztaljuk el”. A személyi jogos gyógyszerésznek persze fennállhat a felelÅ‘ssége, hiszen „A gyógyszertár vezetéséért felelÅ‘s gyógyszerész felelÅ‘s az általa vezetett gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért, ideértve a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárat, valamint a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárat is” (EK VI. fejezet 3. pont), de könnyen belátható, hogy ez a felelÅ‘sség nem azonos, adott esetben nem kizárólagos."Â
Â
Összefogás és elszántság – Egy igazi sikertörténet
A Viridis Pharma Gyógyszer-nagykereskedelmi Kft. a gyógyszerészek összefogásának és példamutató együttműködésének sikertörténete. MinderrÅ‘l dr. NyÃri Lászlót, a cég FelügyelÅ‘ Bizottságának elnökét kérdeztük, aki Ãgy emlékszik vissza a kezdetekre:
„Már a kezdetekkor is az volt az elképzelésem, hogy csak abban az esetben lehet sikerrel működtetni – fÅ‘ként hosszú távon – egy gyakorlatilag komoly saját tÅ‘ke nélkül indÃtott vállalkozást, amennyiben a potenciális vevÅ‘k a tulajdonosok. Úgy döntöttem, hogy a sikeres induláshoz készre kell csinálni a céget infrastruktúrával, engedéllyel és működéskész raktárkészlettel, vagy legalábbis gyártói szállÃtási Ãgérvénnyel, mert ezután van jelentÅ‘s esély megnyerni tulajdonosnak patikákat. Mindemellett azt is fontosnak tartottam – és ebben is igazolt a „történelem” –, hogy a belépÅ‘ tulajdonosok mindenkor azonos tulajdonrésszel és jogokkal vegyenek részt a működtetésben. Persze ez nem volt szokványos és a gyógyszerészek körében istalálkoztam gyanakvó kollégákkal, volt, aki egyenesen valami pénzmosási projektet gyanÃtott az egész mögött. Abban az idÅ‘ben több úgynevezett „kis-nagyker” is próbálkozott,de elÅ‘ bb-utóbb szinte mind elvérzett, mert az alapÃtó, vagy alapÃtók befektetési és közvetlen haszonszerzési céllal indultak, és a többségi részt megtartva próbáltak működni. Az indulásra kész nagykereskedésbe való patikustoborzás még ezen feltételek megteremtése és egyedülállóan kedvezÅ‘ Ãgérvénye mellett sem lett volna sikeres, ha nem társul hozzá a potenciális tagok egyéni megkeresése.”