Gyógyszerészeti törvényeket módosÃtott az Országgyűlés
Â
Az elÅ‘zÅ‘ években kialakult gyakorlanak megfelelÅ‘en az egészségügyi tárgyú törvények I. félévben esedékes módosÃtását salátatörvény keretei között tárgyalta meg a Magyar Országgyűlés. A javaslatot a kormány május 5-én nyújtotta be a parlamentnek (ahol T/4646 irományszámon került befogadásra), a végszavazás június 9-én volt.
Az I. félévi „salátatörvényben” az alábbi törvények módosÃtására került sor (a módosÃtott törvények közül a kék szÃnnel kiemeltek a gyógyszerészetet közvetlenül is érintÅ‘ módosÃtásokat is tartalmaznak):
- Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,
- Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény,
- A kötelezÅ‘ egészségbiztosÃtás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,
- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,
- Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény,
- A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény,
- Az emberi alkalmazásra kerülÅ‘ gyógyszerekrÅ‘l és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosÃtásáról szóló 2005. évi XCV. törvény,
- A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény,
- Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény,
- Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény,
- A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény.
Az alábbiakban elsÅ‘sorban a gyógyszerészetet érintÅ‘ módosÃtások bemutatására fókuszálunk.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
A külföldi vényekre kiadott gyógyszerekrÅ‘l eddig a gyógyszertárakban nem volt teljes körű nyilvántartási kötelezettség. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérÅ‘l és védelmérÅ‘l szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (7) bek. módosÃtása értelmében, ha egy külföldi államban gyógyszer rendelésére jogosult személy által rendelt vényköteles gyógyszer kiadásának alapjául szolgáló külföldi vény a beteg kérésére visszaadásra kerül, a vény másolatát (ugyanúgy, mint a hazai vényeket) 5 évig meg kell Å‘rizni, továbbá az expediálás tényét a vény eredeti példányán fel kell tüntetni. A kötelezÅ‘ Å‘rzési idÅ‘t követÅ‘en a vényeket meg kell semmisÃteni.
A kötelezÅ‘ egészségbiztosÃtás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
A törvény 26. §-a új (2b) bekezdése szerint az egészségügyért felelÅ‘s miniszter rendeletében meghatározott eszközök esetében a gyógyászati segédeszköz kölcsönzési dÃjához OEP támogatás nyújtható (eddig GYSE kölcsönzéshez közfinanszÃrozás nem volt igénybe vehetÅ‘). Ezen eszközök rendeletben történÅ‘ meghatározására az egészségbiztosÃtásért felelÅ‘s miniszter a felhatalmazást megkapta.
Az emberi alkalmazásra kerülÅ‘ gyógyszerekrÅ‘l és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosÃtásáról szóló 2005. évi XCV. törvény
- A törvénymódosÃtás bevezeti a „betegellátási szükséglet” fogalmát, amely „adott gyógyszerre vonatkozó, magyarországi betegeket érintÅ‘ tényleges felhasználási szükséglet”. Erre azért van szükség, mert a forgalomba hozatali engedély jogosultjának az általa forgalmazott gyógyszerek nagykereskedelmi forgalmazási lehetÅ‘ségét a Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységi engedéllyel rendelkezÅ‘ gyógyszer-nagykereskedÅ‘nek biztosÃtania kell. Ez a kötelezettség azonban akkor nem kérhetÅ‘ számon a forgalomba hozatali engedély jogosultján (tehát mentesül az engedéllyel rendelkezÅ‘ valamennyi gyógyszer-nagykereskedÅ‘ felé történÅ‘ kiszolgálási kötelezettsége alól), ha
- az adott gyógyszer szerepel az OGYÉI által kiadott, átmenetileg nem vagy korlátozottan beszerezhető gyógyszerek listáján,
- az adott nagykereskedő a megrendelést megelőző évben veszteséges volt, vagy
- az adott nagykereskedőt a megrendelést megelőző 5 évben gyógyszer jogellenes külföldre vitele miatt jogerősen elmarasztalták
Az OGYEI által kiadott listán szereplÅ‘ gyógyszer „kizárólag magyarországi egészségügyi szolgáltatónak adható tovább és nagykereskedelmi tevékenység keretében az országból nem vihetÅ‘ ki”, továbbá a nagykereskedÅ‘ olyan nyilatkozatra kötelezhetÅ‘, hogy a beszerezni kÃvánt gyógyszer magyarországi betegellátási szükséglet kielégÃtéséhez kell. A nagykereskedÅ‘ az ilyen gyógyszerrÅ‘l külön – az egészségügyért felelÅ‘s miniszter rendeletében meghatározott – nyilvántartást köteles vezetni.
- A 17. § módosÃtott (5) bekezdése szerint a gyógyszer forgalomból való kivonásának költségei – a hamisÃtott gyógyszerre vonatkozó intézkedések kivételével – a forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelik.
- A módosÃtás egyértelművé teszi, hogy „a gyógyszerek, a hatóanyagok, a segédanyagok gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, farmakovigilanciájával, a gyógyszerközvetÃtéssel és a gyógyszerellátási felelÅ‘sséggel, valamint a vizsgálati készÃtmények klinikai vizsgálatával, továbbá a gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium tevékenységével kapcsolatos, valamint az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek betartásának hatósági ellenÅ‘rzése a gyógyszerészeti államigazgatási szerv (tehát az OGYÉI) feladata. (A gyógyszerek ismertetésére, valamint a gyógyszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni egyes kereskedelmi gyakorlatokra a vonatkozó elÅ‘Ãrások ellenÅ‘rzésére, és az ezek megsértése esetén irányadó eljárásra vonatkozó szabályokat a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény állapÃtja meg.)
- A törvénymódosÃtás bevezeti az „engedélyezés elÅ‘tti gyógyszeralkalmazás” fogalmát és lehetÅ‘ségét (25/C. § (1) bekezdés). Ennek keretében a vizsgálati készÃtményt, vagy a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezÅ‘ gyógyszert különös méltánylást érdemlÅ‘ betegellátási érdekbÅ‘l az OGYÉI engedélye alapján lehet alkalmazni. A szabályozás rögzÃti, hogy milyen készÃtmények vonatkozásában, mely esetekben és milyen feltételekkel kezdeményezheti a kezelÅ‘ orvos az engedélyezés elÅ‘tti gyógyszeralkalmazást, melyhez szükséges a gyártó hozzájárulása és annak vállalása, hogy a gyógyszert térÃtésmentesen bocsátja rendelkezésre a kezelés teljes idÅ‘tartama alatt (tehát az E. alap terhére a gyógyszer nem vehetÅ‘ igénybe), továbbá a gyártó garantálja a készÃtmény minÅ‘ségét. A kérelemrÅ‘l az OGYÉI 21 (sürgÅ‘s esetben 3) napon belül dönt, szükség esetén az illetékes szakmai kollégium véleményének kikérését követÅ‘en. Az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatásidÃj-mentes, a részletszabályok rendeleti szintű megalkotására az egészségügyért felelÅ‘ miniszter kapott felhatalmazást.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
- A törvény a 3. § 25. pontban bevezeti a településrész fogalmát. E szerint településrész „a településnek azon része, amely önálló településrészi önkormányzattal (részönkormányzattal) rendelkezik és a település más lakott településrészeivel – a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, épÃtészeti elkülönültsége alapján – egybe nem tartozó lakott településrész”. Az új fogalomra azért van szükség, mert az 50. § új (2b) bekezdése szerint fiókgyógyszertár településrészen történÅ‘ működtetésére engedély akkor adható ki, ha
- a településrészi önkormányzatot (részönkormányzatot) létrehozó képviselő-testület ahhoz hozzájárul, és
- a működtetni kÃvánt fiókgyógyszertár bejárata és a településen már működÅ‘ gyógyszertárak bejárata között számÃtott – közúton mért – távolság minimum 1000 méter.”
Az indoklás szerint Magyarországon számos olyan településrész van, amely gyakran több km távolságra helyezkedik el a településen található gyógyszertáraktól, és mivel a településen (beleértve az adott településrészt is) a lakosságszám és a gyógyszertárak száma alapján új gyógyszertár nem létesÃthetÅ‘, a településrészen a lakosság gyógyszerellátása nem biztosÃtott. (Ilyen településrész pl. Mátrafüred, amely kb. 4 km-re van GyöngyöstÅ‘l, de közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik.) A módosÃtás úgy teszi lehetÅ‘vé az ilyen településrészek gyógyszerellátását, hogy figyelembe veszi az adott településen működÅ‘ gyógyszertár(ak) egzisztenciális érdekeit.
- Alapelv, hogy fiókgyógyszertár működtetésére – a közúton történÅ‘ megközelÃtés figyelembevételével – a legközelebb esÅ‘ közforgalmú gyógyszertárat működtetÅ‘ kaphat engedélyt. Amennyiben azonban
- a kérelmezÅ‘ nem felel meg az elÅ‘Ãrt feltételeknek vagy
- a legközelebb esÅ‘ közforgalmú gyógyszertár nem kÃván fiókgyógyszertárat működtetni az adott településen, vagy településrészen, vagy
- a fiókgyógyszertár működtetésére irányuló hivatalos megkeresésre a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár 15 napon belül nem nyilatkozik,
az egészségügyi államigazgatási szerv más – több kérelmezÅ‘ esetén a közúton történÅ‘ megközelÃtés figyelembevételével közelebb esÅ‘ – közforgalmú gyógyszertár működtetÅ‘je részére engedélyezheti fiókgyógyszertár működtetését. Amennyiben a közforgalmú gyógyszertárat működtetÅ‘ a fiókgyógyszertárának működési engedélyében szereplÅ‘ határidÅ‘re a fiókgyógyszertár működtetését nem tudta elkezdeni és emiatt az engedély legalább két alkalommal visszavonásra került, a második visszavonásról szóló határozat jogerÅ‘re emelkedésétÅ‘l számÃtott három évig fiókgyógyszertár létesÃtésére és működtetésére nem adhat be kérelmet.
- Az 53/B. § új (4) bekezdése értelmében „A közforgalmú gyógyszertár áthelyezésére az áthelyezést engedélyezÅ‘ határozat jogerÅ‘re emelkedését követÅ‘ 6 hónapon belül kerülhet sor.” A módosÃtás indoklása szerint az idÅ‘beli korlátozásra a lakossági gyógyszerellátás folyamatosságának biztosÃtása érdekében van szükség.
- Az új 53/C. § értelmében „Közforgalmú gyógyszertár csak akkor működtethetÅ‘, ha az általa működtetett fiókgyógyszertár nyitva tartását is beleszámÃtva legalább heti 30 órában a lakosság rendelkezésére áll”. Ez a kötelezettség 2016. január 1-tÅ‘l kérhetÅ‘ számon. Az indoklás szerint a minimális nyitvatartási kötelezettség elÅ‘Ãrására konkrét gyógyszertárak lakossági igényeket figyelmen kÃvül hagyó nyitva tartási gyakorlata miatt van szükség.
- A Gyftv. 59. § (1) bekezdés új c) pontja szerint a személyi jog megszűnik, ha „a személyi jog alapján vezetett és működtetett közforgalmú gyógyszertár működési és létesÃtési engedélye az 54. § alapján visszavonásra kerül, a visszavonó döntés jogerÅ‘re emelkedése napján”. Mivel a hatályos szabályozás értelmében a személyi jog „tapad” a közforgalmú gyógyszertár működéséhez, a korrekció „technikai jellegű” módosÃtásnak minÅ‘sül.
A rendelkezés nem érinti a személyi jog visszavonásának a Gyftv 58. és megszűnésének a Gyftv 59. §-ában felsorolt eseteit.
Az 54. § ide vonatkozó rendelkezései szerint
- az OGYÉI a működési engedélyt a létesÃtési engedéllyel egyidejűleg visszavonja, ha az ellenÅ‘rzése során megállapÃtja, hogy a gyógyszertár működtetÅ‘je a működés szakmai szabályait, illetve a gyógyszerek készletben tartására, a szolgálati rendre, a gyógyszer kiadására – ideértve a gyógyszer árára –, valamint a gyógyszertár berendezésére, felszerelése és a forgalmazható termékekre vonatkozó elÅ‘Ãrásokat ismételten és súlyosan megsérti,
- a működési engedélyt a létesÃtési engedéllyel egyidejűleg, a tudomásszerzés napjával vissza kell vonni akkor is, ha a gyógyszertár hatósági ellenÅ‘rzésére jogosult szervek ellenÅ‘rzéseik során olyan hiányosságot állapÃtottak meg, amely miatt a gyógyszertár működését két éven belül – ugyanazon gazdasági társaság vagy ugyanazon személyi jogos gyógyszerész irányÃtása alatt – ismételten fel kellett függeszteni,
- a működési engedélyt a létesÃtési engedéllyel egyidejűleg, a működési engedély visszavonására okot adó körülményekrÅ‘l való tudomásszerzéstÅ‘l számÃtott tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha
- a működési engedély visszavonását a gyógyszertár működtetője kéri,
- a gyógyszertár működtetője jogutód nélkül megszűnik,
- a gyógyszertár a működését a pályázatban meghatározott határidőben a nyertes pályázónak felróható okból nem kezdte meg,
- a pályázatban vállalt többletszolgáltatást a pályázat nyertese nem teljesÃti.
- A Gyftv. 60. § új e) pontja szerint az OGYÉI közhiteles hatósági nyilvántartást vezet az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatását végző gyógyszertárakról.
- Nagy jelentÅ‘ségű változás, (a Gyftv. 61. § módosÃtott (2) és (3) bekezdése szerint), hogy közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész lesz jogosult, aki„ rendelkezik az egészségügyért felelÅ‘s miniszter rendeletében foglalt tevékenység végzése szerinti szakgyógyszerészi szakképesÃtéssel”. A vonatkozó rendelet megalkotására az egészségügyért felelÅ‘s miniszter felhatalmazást kapott. A rendelkezést 2025. január 1-tÅ‘l kell alkalmazni és mentességet kapnak e kötelezettség alól azok, akik 2025. január 1-én már betöltötték az 50. életévüket (1975. január 1. elÅ‘tt születtek).
- Úgyszintén jelentÅ‘s változás, hogy „Az új gyógyszertár létesÃtésérÅ‘l szóló jogerÅ‘s határozatot a létesÃtés helye szerint illetékes települési önkormányzattal, a gyógyszertárak létesÃtésére és működtetésére vonatkozó határozatokat a Magyar Gyógyszerészi Kamarával is közli a hatóság.” Az indoklás szerint „annak érdekében, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara indokolt esetben meg tudja indÃtani az etikai eljárásait, értesülnie kell a gyógyszertárak létesÃtésére és működtetésére vonatkozó határozatok tartalmáról.” A Kamara a gyógyszertárak „létesÃtésére és működtetésére vonatkozó határozatokat” kiadó hatóságokkal kezdeményezi az eljárásrend kialakÃtása érdekében szükséges egyeztetéseket.
- Konkrét eset kapcsán vált szükségessé az a módosÃtás, mely szerint „Amennyiben a személyi jog jogosultja önhibáján kÃvül a gyógyszertár személyes vezetési kötelezettségének eleget tenni nem tud és önhibáján kÃvül nem képes felelÅ‘s vezetÅ‘ kijelölésére, akkor a gyógyszertár működtetÅ‘je kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv 12 hónapra felelÅ‘s vezetÅ‘ alkalmazását engedélyezi.”
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
A salátatörvény rendezte azt az értelmezési bizonytalanságot, amely az egészségügyben működÅ‘ szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény legutóbbi módosÃtását követÅ‘en kialakult. A törvény új 31. §-sal egészül ki, mely szerint az adott kamarai tisztségekre újraválaszthatóság szempontjából elÅ‘Ãrt korlátozás (tehát, hogy egymás után csak két ciklusban tölthetÅ‘ be ugyanaz a tisztség) a 2011. április 1. elÅ‘tt betöltött tisztségekre nem vonatkozik, „a korlátozást a 2011. április 1-jét követÅ‘ elsÅ‘ alkalommal történÅ‘ megválasztástól kell számÃtani.”
Jelen összeállÃtás a gyógyszerészek tájékoztatását szolgálja és nem teszi fölöslegessé a jogszabály – Magyar Közlönyben várható megjelenését követÅ‘ – elolvasását.
Budapest, 2015. június 19.
Dr. Hankó Zoltán
elnök