Ismert, a gyógyszergyárak és egyéb gyógyszerpiaci szereplÅ‘k számára fontos, hogy pontos adatokkal rendelkezzenek az emberek gyógyszerfogyasztási szokásairól, a piacról. Ehhez információikat az erre specializálódott cégektÅ‘l szerzik be, e cégek pedig többnyire a gyógyszertárakbólÂ… De az ott keletkezÅ‘ adatkincs vajon kinek a tulajdona? Kinek szolgáltassanak adatokat a gyógyszertárak? Nyomon követhetÅ‘-e ezen adatok sorsa? Többek között ezekre a kérdésekre próbáltak választ találni, illetve párbeszédet kezdeni a gyógyszertárakban keletkezett, tárolt és hivatalos vagy üzleti céllal továbbÃtásra kerülÅ‘ adatokkal kapcsolatban a Magyar Gyógyszerészi Kamara által rendezett "Hogyan tovább gyógyszerészet? - gyógyszertári adatbányászat" cÃmű miniszimpóziumon, amit 2014. október 16-án tartottak az EGIS Gyógyszergyár Tudományos és Technológiai Központjában.Â
Dr. Hankó Zoltán kamarai elnök bevezetÅ‘jében elmondta, szakmai, epidemiológiai, gazdasági és gazdálkodási szempontból is kincsesbányának nevezhetÅ‘ az a mérhetetlen mennyiségű adat, ami a gyógyszertári munka során a gyógyszertárban felhalmozódik. A vitaindÃtó fórumsorozat célja, hogy tekintsük át a jelenlegi helyzetet és ennek ismeretében tegyünk javaslatot a hogyan továbbra.
Dr. Horváth-Szikla Attila hivatalvezetÅ‘ volt a miniszimpózium moderátora, aki szintén azt a célt fogalmazta meg, hogy párbeszéd, beszélgetés induljon meg e tekintetben a gyógyszerpiac szereplÅ‘i között. Ehhez választ kell találni olyan kérdésekre, mint például: a gyógyszertárban felhalmozott adatok kinek jelentenek értéket? Milyen értéket képviselnek? E nemzeti adatkincset hogyan lehet hozzáférhetÅ‘vé tenni a gyógyszeripar számára? Hangsúlyozta, a gyógyszertárakban jobban oda kell figyelni az adatbányászatra, ebben is próbál a Kamara segÃtséget nyújtani.
A felkért hozzászólók közül elsÅ‘nek Dr. Sándor Csaba a Békéshelp KHT. ügyvezetÅ‘ igazgatója szólalt fel. FelhÃvta a figyelmet arra, hogy a gyógyszertári adatok komoly értéket képviselnek, és napjainkban „nagy buzgalom” figyelhetÅ‘ meg az adatpiacon. A gyógyszertárak adatainak „bányászata” jelenleg több csatornán keresztül történik. Neki csak az egyikre van közvetlen rálátása a Békéshelp KHT., és az IMS között kötött szerzÅ‘désnek megfelelÅ‘en. Az adatokkal kapcsolatban minden joggal az IMS rendelkezik, a gyógyszertárak dÃjazást kapnak az adatszolgáltatásért, aminek mértéke az EU országok között jó pozÃciót jelent. Hangsúlyozta, semmi olyan adatot nem kérnek a patikáktól, amelyek kiszolgáltatása a gyógyszertárak kereskedelmi szerzÅ‘déseivel ütközne, illetve az úgynevezett szenzitÃv adatokat sem szolgáltatják ki. Erre kettÅ‘s anonimizálási technika a garancia, amit két különbözÅ‘ helyen végeznek.
Dr. Ilku LÃvia a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége igazgatója vitaindÃtójában kiemelte, a gyártók érdeke tudni promóciójuk eredményét, jelenleg azonban a gyártók és a gyógyszertárak ezzel kapcsolatos tevékenysége még nem csiszolódott össze. Úgy tűnik azonban, a mostani rendszernek három éven belül vége lesz, 2018 januárjától ugyanis az Unió bevezeti azt a rendszert, ami alapján minden gyógyszer nyomon követhetÅ‘ lesz a gyártótól a felhasználóig. Évente 17 milliárd doboz gyógyszer nyomát követik majd – közel 150 ezer kiszolgálóhelyen. Minden gyógyszer el lesz látva egy jellel, a vele kapcsolatos információk pedig bekerülnek az informatikai felhÅ‘be. Magyarul mindent tudni fognak a gyógyszerrÅ‘l. A bevezetés költségeit túl nagynak tartja és nem biztos, hogy ez a legjobb módszer a legális gyógyszer-forgalmazási csatornák megvédése a hamisÃtott gyógyszerektÅ‘l. Azonban megosztotta egy álmát a hallgatósággal: azt tartaná ideálisnak, ha betegekrÅ‘l és a gyógyszerekrÅ‘l is minden információ elérhetÅ‘ lenne a gyógyszertárakban és a patikus bekapcsolódása a farmakovigilancia tevékenységbe a mainál egyszerűbb lenne. Ha például valaki bemegy a patikába, és elmondja a patikusnak, hogy az X gyógyszer fejfájást okozott mellékhatásként, akkor ez az információ pár másodperc alatt bevihetÅ‘ lenne a megfelelÅ‘ helyreÂ… egy kattintással tehát szinte minden tudható lenne a betegrÅ‘l és a gyógyszerrÅ‘l.
Dr. Szigeti Tamás, a Gyógyszertári Rendszergazda Szövetség elnöke szerint legelÅ‘ször is bizonyos kérdéseket kellene tisztázni, például nem egyértelmű, melyik adatnak ki a tulajdonosa. Jó lenne tudni azt is, mit csinálnak az egyes cégek az összegyűjtött adatokkal. Hasznosnak tartaná, ha együtt értelmeznék a jogszabályokat. Úgy látja, adatbányászat helyett inkább az adatcsere kifejezést kéne használni. FelhÃvta továbbá a figyelmet az adatbányászat veszélyeire: Ugyan az adatok kétszeresen is kódolva vannak, de ha már ketten tudják a kódotÂ… EmlÃtette továbbá az új pénztárgépeket, amelyeken keresztül a NAV is minden adathoz hozzáfér, valamint az interneten továbbÃtott levelekbe se lehetetlen betekinteni. Aggasztónak tartotta, hogy az információs felhÅ‘be jutott információk további sorsa gyakorlatilag ismeretlen. Úgy látja, elengedhetetlen értelmezni az adatkezelési jogosultságot.
Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer Nagykereskedők Szövetségének elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az adatgyűjtést lehet erkölcsösen és transzparensen is intézni, a gyártóknak joguk van ismerni az emberek gyógyszerfogyasztási szokásait. Nekik is kell adatokat szolgáltatni, például az OEP, a KSH vagy a NAV felé.
A vitaindÃtó elÅ‘adások után hozzászólások következtek. Az elsÅ‘ jelentkezÅ‘ megjegyezte, hogy húsz éve még azon meditáltak a gyógyszerészek, hogy vajon bevonhatók-e a gyógyszertárak a számÃtógépes rendszerbe! Patikában dolgozó gyógyszerészek a kérdést gyakorlati oldalról közelÃtették meg. Volt, aki elmondta, egyre több megkeresés éri Å‘ket ezzel kapcsolatban, a gyógyszertár vezetÅ‘knek tudatosÃtani kell kollégáikban, hogy nem lehet „csak úgy” adatokat kiadni. Mások azt vetették fel, hogy gyakorlatilag nincsenek tisztában azzal, hogy számÃtógépeikre milyen programokat telepÃtettek fel. De elÅ‘fordult olyan eset is, hogy a gyógyszerpiac egyik szereplÅ‘je kilátásba helyezte egy kedvezmény elestét, adatszolgáltatás hiányában. FelvetÅ‘dött, hogy követhetetlen az adat sorsa, miután bekerült az információs felhÅ‘be. Sajnálatosnak nevezték, hogy a patikusok gyakorlatilag nincsenek tisztában azzal, kinek adják az adatokat, az mit csinál vele stb.
Dr. Hankó Zoltán összefoglalójában elmondta, hogy mára kialakult a gyógyszerforgalmazáshoz és a gyógyszertári értékesÃtéshez kapcsolódó adatok piaca, ennek azonban még korántsem tisztázottak a működési feltételei. Nem átlátható és nem szabályozott a terület, valamint nem látni a garanciális elemeket az adatszolgáltatás és következményei tekintetében. Pontosan ezért fontos teendÅ‘nek nevezte a témakör minden területre kiterjedÅ‘ elemzését és a szükséges jogszabály-módosÃtások kezdeményezését. Ezt a munkát el kell végezni. Addig is szükséges a kollégák tájékoztatása, hiszen tisztában kell lenniük az adatszolgáltatás kockázataival, ahogy azzal is, a gyógyszertárban keletkezett adatokra szigorú adatvédelmi elÅ‘Ãrások vonatkoznak, amelyek megszegése jogkövetkezménnyel járhat. A Kamara elnöksége ezért egy ajánlást készÃt, melynek elÅ‘készÃtésére a jelenlévÅ‘k a kamara informatikai munkabizottságát kérték fel. Megállapodás született arról is, hogy ennek közzétételéig közleményben figyelmeztetik a kollégákat az elhangzottakra.
Miután befejeződött a miniszimpózium, Dr. Ujfalussy Györgyné, az Egis Gyógyszergyár kormánykapcsolatokért felelős igazgatója röviden bemutatta az Egist.
A vendégek megismerkedhettek az Egis Tudományos és Technológiai Központ szakmai érdekességeivel, végigkövethették a gyógyszer útját a fejlesztéstől a hatóanyag- és késztermékgyártáson át a páciensig.
Â
mgyk.hu