Kérdezze meg gyógyszerészét! - Vitaminszükségletünk évszaktól és életkortól függően

A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

 A XX. század elején felismerték, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán a megfelelő kalóriatartalmú élelmiszerek fogyasztását jelenti, hanem egészségünk megőrzéséhez bizonyos mikronutriensek (vitaminok, ásványi anyagok) kellő mennyiségű biztosítására is szükség van.

Ma már jól ismertek az egyes vitaminok hiányának és túlzott mennyiségű alkalmazásának következményei is, azonban a vitaminok megfelelő dozírozása máig viták tárgyát képezi. Mit és mennyit szedjünk életkorunktól, egészségi állapotunktól vagy éppen az aktuális évszaktól függően? Van-e relevanciája a megadózisú vitaminkészítmények alkalmazásának, illetve számolnunk kell-e túladagolással kapcsolatos veszélyekkel?

C-vitamin a megfázás kezelésében – Tévhit vagy igazolt terápia?

A C-vitamin a legismertebb hatĂłanyagok egyike, amelyet sokan jĂłl bevĂĄlt hĂĄzi praktikakĂŠnt emlegetnek a megfĂĄzĂĄs megelőzĂŠsĂŠben ĂŠs kezelĂŠsĂŠben. SzĂĄmos erre irĂĄnyulĂł vizsgĂĄlat szerint az aszkorbinsav kĂśzvetve valĂłban szerepet jĂĄtszhat a megfĂĄzĂĄs terĂĄpiĂĄjĂĄban, azonban a vegyĂźlet esszenciĂĄlis voltĂĄt elsősorban antioxidĂĄns tulajdonsĂĄgĂĄnak ĂŠs kollagĂŠnszintĂŠzisben betĂśltĂśtt szerepĂŠnek kĂśszĂśnheti. Ennek ellenĂŠre mĂĄra mĂĄr a megfĂĄzĂĄs tĂźneteinek kezelĂŠse ĂŠs a C-vitamin alkalmazĂĄsa teljesen ĂśsszefonĂłdott a kĂśztudatban. TĂŠny, hogy hozzĂĄjĂĄrulva az egyes fehĂŠrvĂŠrsejttĂ­pusok ĂŠlettani funkciĂłjĂĄhoz, valĂłban szĂźksĂŠges az immunrendszer kielĂŠgĂ­tő mĹąkĂśdĂŠsĂŠhez, azonban jelenlegi ismereteink szerint a megelőzĂŠsi ĂŠs a terĂĄpiĂĄs cĂŠllal szedett C‑vitamin sincs jelentősen kedvező hatĂĄssal a megfĂĄzĂĄsos betegsĂŠgek előfordulĂĄsi gyakorisĂĄgĂĄra, sĂşlyossĂĄgĂĄra ĂŠs időtartamĂĄra sem. JĂłllehet a nagy fogyasztĂĄsĂĄval kapcsolatban ismertek kedvező tapasztalatok, azonban ezt a jĂłtĂŠkony hatĂĄst meggyőző vizsgĂĄlatokkal kellene alĂĄtĂĄmasztani, hogy a jĂśvőben ez az ismeret a napi terĂĄpiĂĄs gyakorlat sorĂĄn is alkalmazhatĂłvĂĄ vĂĄljon. Így kijelenthető, hogy a C-vitamin beviteli forrĂĄsĂĄul szolgĂĄlĂł szĂĄmos jĂłl ismert zĂśldsĂŠg, gyĂźmĂślcs (paprika, citrom, narancs, csipkebogyĂł, alma) biztosĂ­tja a felnőttek szĂĄmĂĄra ajĂĄnlott napi 75–90 mg bevitelĂŠt, ugyanakkor az alternatĂ­v vitaminterĂĄpia hĂ­vei ĂĄltal egyre inkĂĄbb nĂŠpszerĹąsĂ­tett tĂśbb grammos kĂŠszĂ­tmĂŠny fogyasztĂĄsĂĄt semmilyen tudomĂĄnyos ĂŠrv nem igazolja. 

A tĂŠli D-vitamin-pĂłtlĂĄs

TĂŠlvĂ­z idejĂŠn jellemző nĂĄthĂĄs, influenzĂĄs panaszok okainak, illetve lehetsĂŠges megelőzĂŠsĂŠnek, kezelĂŠsĂŠnek feltĂŠrkĂŠpezĂŠse sorĂĄn egyre kitĂźntetettebb figyelmet kap manapsĂĄg a D‑vitamin. Ennek oka, hogy a mostanĂĄig főkĂŠnt csont- ĂŠs izomrendszerben kifejtett jĂłtĂŠkony hatĂĄsairĂłl ismert vegyĂźletnek ma mĂĄr szĂĄmos krĂłnikus betegsĂŠg megelőzĂŠsĂŠben is szerepet tulajdonĂ­tanak. Napjainkban hiĂĄnyĂĄt a civilizĂĄciĂłs betegsĂŠgek kĂśzĂśtt tartjuk szĂĄmon, ezĂŠrt a magyarorszĂĄgi orvostĂĄrsasĂĄgok konszenzust dolgoztak ki a lehetsĂŠges prevenciĂł ĂŠs a kezelĂŠs javasolt mĂłdjĂĄrĂłl, irĂĄnymutatĂĄsul szolgĂĄlva a napi orvosi gyakorlatban.  A D-vitamin aktĂ­v formĂĄja (kalcitriol) a bőrben napsugĂĄrzĂĄs (UV-fĂŠny) hatĂĄsĂĄra alakul ki, amely kĂŠpes elősegĂ­teni az immunrendszer egyes sejtjeinek (T-, B-sejtek) optimĂĄlis mĹąkĂśdĂŠsĂŠt. FeltĂŠtelezik, hogy a nyĂĄri hĂłnapokban az UV-sugĂĄrzĂĄs elĂŠg erős ahhoz, hogy a bőrben megfelelő mennyisĂŠg szintetizĂĄlĂłdjon, ugyanakkor az ősz bekĂśszĂśntĂŠvel az UV-sugĂĄrzĂĄs gyengĂźlĂŠse kĂśvetkeztĂŠben mennyisĂŠge alul marad az ideĂĄlisnĂĄl. Ennek kĂśvetkeztĂŠben a szervezet kĂśnnyen fogĂŠkonnyĂĄ vĂĄlik influenzĂĄval, illetve mĂĄs lĂŠgĂşti fertőzĂŠsekkel szemben, ezĂŠrt az optimĂĄlis D-vitamin-mennyisĂŠg biztosĂ­tĂĄsa (egĂŠszsĂŠges felnőtt esetĂŠben napi 1500–2000 NE azaz 37,5–50 μg) tĂŠlen kĂźlĂśnĂśsen fontos. Ugyanakkor a tablettĂĄk, kapszulĂĄk hasznĂĄlata itt is elővigyĂĄzatossĂĄgot igĂŠnyel, hiszen a nem megfelelő alkalmazĂĄs esetĂŠn a zsĂ­rszĂśvetben raktĂĄrozĂłdĂł vitamin kĂśnnyen tĂşladagolĂĄsi tĂźneteket produkĂĄlhat.

A vĂĄrandĂłssĂĄg alatti vitaminkezelĂŠs aspektusai

A várandósság időszaka speciális periódust jelent a vitaminok optimális mennyiségben történő bevitele szempontjából. Közülük a legfontosabb a folsav, hiszen hiányában a velőcsőzáródási rendellenességek (nyitott gerinc, agy- és koponyahiány) kockázata rendkívül megnő. Ideális mennyisége terhességben napi 0,4–0,8 mg, ami azonban a vegyes, változatos étrend betartása mellett is jóval kisebb mennyiségben jut a szervezetbe. Így a természetes források (spenót, brokkoli, kelbimbó) fogyasztásán túl ajánlott a folsavtartalmú készítmények alkalmazása. A folsav bevitele a tervezett terhességet megelőző 2-3 hónaptól legalább az első trimeszter végéig javasolt, hiszen a legsúlyosabb fejlődési rendellenességek veszélye a magzati fejlődés 15–77. napja között áll fenn. A számos, várandósoknak javasolt vitamin összehasonlításakor a folsavtartalom az elsődleges szempont.

Összegzés

Ma már megkérdőjelezhetetlen tény a vitaminok fogyasztásának szükségessége, azonban az optimális mennyiség továbbra is vitatott. Jóllehet bizonyos állapotok (várandósság), kórképek (felszívódási zavarok) valóban szükségessé teszik a vitaminkészítmények alkalmazását, ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás betartása mellett a megadózisú készítmények alkalmazása felesleges. A vitaminok ajánlott dózisát úgy határozzák meg, hogy kifejthessék bizonyított és az egészség megőrzéséhez szükséges élettani hatásaikat. Ha egy vegyületnél az újabb felfedezések, korábban nem ismert élettani hatások feltárása szükségessé teszi, az ajánlott dózist korrigálják – ez történt nemrég a D-vitamin esetén. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott vitaminkészítmények összetételét az egyes vitaminok ajánlott napi bevitelének figyelembevételével határozzák meg. Az ehhez viszonyított dózisok (az ajánlott bevitel százaléka) segíthetnek a megfelelő készítmény kiválasztásában. A túlságosan alacsony dózisú termékek esetén a hatás elmaradása reális veszély, a túladagoltaknál pedig kétséges, hogy a túlzott bevitel jár-e valós haszonnal.

Dr. KovĂĄcs Bernadett