Ez az elszámoló rendszerek informatikai fejlesztése ellenére is hosszadalmas, bürokratikus, a gyógyszertárak néha csak hónapokkal később értesülnek róla, hogy egy-egy tranzakció sikertelen volt.
A cafeteriarendszer átalakÃtása a patikák bevételét is érzékenyen érinti, Ãgy nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara együttműködési megállapodást kötött az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ). Ennek részleteirÅ‘l, a várható haszonról dr. Sohajda Attila alelnököt, a módszertani nagybizottság vezetÅ‘jét kérdeztük.
– A mostani megállapodásnak nyilván volt valamilyen előzménye. Milyen kapcsolat van a gyógyszertárak és az egészségpénztárak között?
– A gyógyszertárak mintegy húsz éve állnak az egészségpénztárakkal szerzÅ‘déses kapcsolatban. Eleinte kevés gyógyszertár vállalta az ezzel járó plusz adminisztrációt, de ma már alig van olyan gyógyszertár, ahol nem lehet egészségpénztári kártyával fizetni. A teljes patikai forgalom 5-8 százaléka (30-40 Mrd Ft) bonyolódik ezen az úton, ennek nagyobbik részét vényköteles gyógyszerek teszik ki, a másik rész egészségápolási, gyógyhatású készÃtmények, gyógyászati segédeszközök. Az elszámolás termékhez kötött, minden esetben számlát kell kiállÃtani, beküldeni, amit a pénztárak ellenÅ‘riznek, és ezt követÅ‘en utalják át a tranzakció ellenértékét. Ez az elszámoló rendszerek informatikai fejlesztése ellenére is hosszadalmas, bürokratikus, a gyógyszertárak néha csak hónapokkal késÅ‘bb értesülnek róla, hogy egy-egy tranzakció sikertelen volt.
– Milyen forgalomkiesést jelenthet a cafetériarendszer változása?
– Jelenleg az évi 60 Mrd forintos egészségpénztári befizetés 2/3-a munkáltatói támogatás. Ez 40 Mrd forint, ennek közel 2/3-a kerül gyógyszertári felhasználásra. Ha ez a munkáltatói támogatás a felére csökken, az a gyógyszertáraknál kb. 13 milliárd forintos bevételkiesést jelenhet. Persze ez pusztán matematika, számos tényező befolyásolhatja a kiesés mértékét, amelyet hozzávetőleg 10-20 milliárd forint közzé tehetünk, reményeink szerint legkevésbé a gyógyszertárakban csapódik majd le mindez.
– Mi a mostani együttműködési megállapodás célja, pontosabban miért volt szükség rá?
– Az együttműködésnek három fÅ‘ célkitűzése van. Egyrészt a gyógyszertárak és az egészségpénztárak kapcsolatának folyamatos monitorozása és kontrollja, az esetleg felmerülÅ‘ problémák áttekintése. Látható ugyanis, hogy jelenleg jelentÅ‘s szerzÅ‘déses aszimmetria áll fenn a gyógyszertárak és az egészségpénztárak között. A gyógyszertárak vagy elfogadják az egyes egészségpénztárak egymástól is különbözÅ‘ szerzÅ‘déses feltételeit, vagy lemondanak az egészségpénztári forgalomról. Több területrÅ‘l, több gyógyszertártól érkezett felkérés, hogy a Kamara közvetÃtsen e tekintetben.
Másrészt a cafeteriarendszer 2017-es átalakÃtásával az egészségpénztári rendszer is alapvetÅ‘ változások elÅ‘tt áll: csökkenni fog a munkáltatói támogatás mértéke, növekszik az egyéni befizetés jelentÅ‘sége, az öngondoskodás súlya, ennek megfelelÅ‘en kell mind a gyógyszertáraknak, mind a pénztáraknak átalakÃtani a saját gyakorlatukat. Erre közösen kell felkészülnünk. A kialakult helyzet okozta következmények csökkentése és ezzel kapcsolatban az államigazgatás felé történÅ‘ fellépés összehangolása is a célok között szerepel. Ezen belül célul tűztük ki továbbá a gyógyszertárban forgalmazott termékek teljes körű elszámolhatóságát. A gyógyszertár az egyetlen szolgáltató ahol az egészségmegtartó termékekhez, étrend-kiegészÃtÅ‘khöz szakmai kontroll, megfelelÅ‘ alkalmazási ismeret, tájékoztatás, és nem utolsósorban logisztikai biztonság mellett lehet hozzá jutni. Ezt Å‘sztÅ‘l egy önszabályozó piaci rendszer szavatolja, amelyben a gyártók, a nagykereskedÅ‘k, a gyógyszertárak a hamisÃtás elleni hatósággal (HENT) közösen vesznek részt, Ãgy a patikákban forgalmazott ezen termékeknél a lakosság biztos lehet abban, hogy a készÃtmény az adekvát összetevÅ‘ket tartalmazza, a hozzá kapcsolódó alkalmazási tájékoztató szakmailag ellenÅ‘rzött, gyártása, tárolása, forgalmazása az elÅ‘Ãrásoknak megfelel, Ãgy szakmailag minden akadály elhárul az elÅ‘l, hogy egészségpénztári elszámolással is forgalmazható legyen.
Úgyszintén közös cél a lakosság egészségtudatos magatartásának erÅ‘sÃtése, amelyet összehangolt programokkal és kommunikációval igyekszünk elÅ‘segÃteni. A Szövetség és a Kamara is tudatában van ez ezzel kapcsolatos társadalmi felelÅ‘sségének.
– Mondhatjuk, hogy ez a megállapodás a gyógyszertárak, illetve a betegek közös érdekét szolgálja?
– Egyrészt a Szövetség és a Kamara közötti egyeztetési folyamatban olyan érdekérvényesÃtési lehetÅ‘séghez juthatnak a gyógyszertárak, amelyet egyedül, külön-külön nem tudnak elérni. A szolgáltatásbÅ‘vÃtéssel kapcsolatban pedig: ma nagyon sok gyártótól, forgalmazótól számtalan készÃtmény van forgalomban, amely csak egy adminisztratÃv regisztráción esett át. A gyógyszertárak egyenként képtelenek arra, hogy ezek közül kiszűrjék a rossz minÅ‘ségű, nem valid összetételű készÃtményeket, és ezen – gyógyszernek látszó – készÃtmények forgalmazása jelentÅ‘sen rombolja a lakosság gyógyszerbe, gyógyszertárba vetett hitét. Mindemellett az is valószÃnű, hogy a gyógyszertárak étrend-kiegészÃtÅ‘ forgalma a fenti rendszer bevezetésével jelentÅ‘sen növekedhet, miközben az adminisztrációs kötöttségek is megszűnhetnének. A lakosság pedig biztos lehet benne, hogy megfelelÅ‘ minÅ‘ségű készÃtményhez jut, pontos tájékoztatás mellett, ráadásul reményeink szerint mindezt egészségpénztári szolgáltatás keretében.
– …és mi a helyzet a pénztárakkal?
– Az egészségpénztári tagok a teljes befizetés közel 2/3-át gyógyszertárakban költik el. A szolgáltatási kör bÅ‘vülésével várhatóan nagyobb hajlandóság mutatkozna a lakosságban, hogy az egyéni befizetésekkel pótolják a kiesÅ‘ munkáltatói támogatásokat, az adminisztráció lehetséges csökkenésével pedig jelentÅ‘s megtakarÃtásokat érhetnek el.
B. Zs