Mozgalmas hónapok előtt a szakma és a kamara
A gyógyszerészi szakma többéves "exodusa" után tavaly ősszel bekerült az új alapszabályba egy olyan fejezet, amely a kitűzött célokat rögzíti. Ezek között szerepel a gyógyszertárak működési feltételeinek javítása és többségi gyógyszerészi tulajdonlása, a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségének megteremtése, a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése és a beosztottakkal való kapcsolattartás is. Nem meglepő tehát, hogy a kamara legmagasabb döntéshozói testülete által elfogadott dokumentum szellemében tárgyalhattak nemrég a kormányfővel a kamara vezetői. Hankó Zoltán köztestületi elnökkel az interjú első részében a miniszterelnökkel folytatott júliusi konzultáció részleteiről beszélgettünk, most elsősorban a többi aktualitásról és az elkövetkező időszak főbb tennivalóiról esik szó.
- Mint az interjú első részéből is kiderült, a kormányfővel az árrés-korrekció kérdését is megtárgyalták. Mit mondott erről a miniszterelnök?
- Indokoltnak tartotta és elmondta, hogy a kormány támogatja a patikák számára kedvező változásokat az árrés-rendszerben. Úgy tudom, hogy a kamarai találkozót megelőző kormányülésen is téma volt az árrés-korrekció, ahol a rendelet megjelenésének felgyorsításáról kormányhatározat született. Az árrés-korrekcióra a miniszterelnök kitért a találkozót követő sajtótájékoztatón is.
- És hogyan látja ön az augusztusi árrés-korrekciót?
- A korrekcióra egy hosszabb folyamat részeként tekintek, amelynek most legalább két aspektusát érdemes figyelembe venni. A degresszív árrés-rendszer 1993. január 1-jei bevezetése óta eltelt majdnem húsz év alatt csupán kétszer volt valorizációs irányú árréskorrekció. Először 1997. januárban a patikaprivatizációra tekintettel kb. 0,5%-os korrekcióra került sor, melynek éves kihatása akkor kb. 0,6 milliárd forint volt. Majd 2004. január 1-én a hatósági árak 2003. tavaszi bevezetéséhez kapcsolódó konfliktusok zárásaként a dobozdíjat 850 forintra emelték, ennek az éves kihatása akkor kb. 4,5 milliárd volt. Közben persze bevezették a 630 Ft-os dobozdíjat ennek éves mínusza 4,2 milliárdot tett ki és folyamatosan egyre drágább lett a gyógyszerek átlagára. Mindezek összegződéseként a patikai árrés-százalék a felére csökkent: a degresszív árrés-rendszer bevezetését megelőzően felülről számolva kb. 22%-os árrés a közfinanszírozott gyógyszerek körében az idei év elejére jóval 11% alá csökkent. Ha tehát a kormány az árrés-korrekciót 2012 nyarán indokoltnak látta, annak minden forintját meg kell becsülni.
Sokszor volt már szó arról, hogy a Széll Kálmán-tervvel párhuzamosan tavaly tavasszal megfogalmaztunk bizonyos ellensúlyozó lehetőségeket, mert a korábbi liberalizáció miatt kivéreztetett patikák több forráskivonást nem bírnak el. Olyan kompenzációs intézkedéseket kértünk, amelyek egyben csökkentik a már létező gondokat és fokozzák a gyógyszertári betegellátás hatékonyságát. Ez év januártól generikus ösztönzőt vezettek be a patikák számára, amelynek negyedévenkénti összege 900 millió forint. Az ösztönzőben minden patika részesülhet, ugyanakkor a rendszer a legnehezebb helyzetben lévő kis- és közepes forgalmú gyógyszertárakat preferálja. A generikus kompenzáció a jövő évi költségvetésben 3,6 milliárd forinttal szerepel, tehát továbbra is biztosítottnak látszik a negyedévenkénti 900 millió forint. Ugyancsak januártól növekedett többszörösére a kisforgalmú gyógyszertárak vissza nem térítendő működési célú támogatása. Ehhez idén a források döntő hányadát még a nagy forgalmú patikák szolidaritási díjas befizetései adják, 2013-ban azonban ez a "különadó" már kivezetésre kerül, és a költségvetés teljes egészében magára vállalja a kispatikák támogatását. Kamarai nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy a kis patikák pénzt kapnak, a nagyok pedig visszakapják a pénzüket. A likviditási problémák csökkentésére idén 1,2 milliárdra sikerült növelni a kispatikák kamatmentes támogatás-előlegének az összegét, és ez a támogatás a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel igényelhető. Ennek a több elemből összeálló rendszernek a részeként tekintek az árrés-korrekcióra.
Tisztában vagyok azzal, hogy az eddigi lépésekkel az ágazat problémáit nem sikerült megoldani, de a további romlást fékezni lehetett. És azt is látom, hogy a patikáink számára kedvező döntésekkel szemben vannak ellenérzések is. A generikus ösztönző bevezetése még csak a gyárakkal, a hatóanyag-rendelés pedig már az orvosokkal is érdekkonfliktust generált. Az árrés-átcsoportosítással szemben nagy erőket mozgósítanak a nagykereskedők és arra számítok, hogy a patikai szolgáltatások finanszírozásának bevezetésekor az egészségügy klasszikus szereplőivel is ütköznünk kell majd. Mégis remélem, hogy a folyamat megy tovább, és a miniszterelnökkel történt megállapodásnak megfelelően a gyógyszertárak szolgáltatásfejlesztésére szolgáló források is minél hamarabb a rendelkezésünkre állnak majd.
- Milyen konfliktusokat kellett vállalni a nagykereskedőkkel az árrés-korrekció kapcsán?
- Először is le kell szögezni: a korrekcióval a kormányzat kinyilvánította, hogy a patikáknak többletforrásra van szükségük. Erre azonban idén költségvetési forrás nincs és a gyógyszerkasszában túlköltés várható. Továbbá politikai döntés van arról, hogy a betegterhek nem növekedhetnek. Így nem maradt más lehetőség, mint a nagykereskedők terhére történő átcsoportosítás. Ameddig lehetett, azt az álláspontot képviseltük, hogy a patikai árrés-korrekciót ne terheljék a nagykereskedőkre, azonban a korrekcióról nem mondhattunk le. Erre sem szakmai, sem erkölcsi alapunk nem lett volna!
A nagykereskedők azt sérelmezik, hogy miért nem álltunk ki hangosabban az érdekeikért. Sőt időnként már olyan hangokat is hallok, mintha az árrésük csökkentését is mi javasoltuk volna. A nagykereskedők azoknak a kamarai elemzéseknek a közzétételét is sérelmezték, amelyekben ágazati adatok alapján igyekeztünk tájékoztatni a kollégáinkat, hogy ismerjék a tényeket, ha a beszállítójukkal tárgyalni kezdenek. Pedig fontos volt, hogy miután a nagykereskedők egyoldalúan felmondták a beszállítói szerződéseket, a kollégáink legalább az alapadatokat és összefüggéseket ismerjék.
- A nagykereskedők reakciója kapcsán tulajdonképpen a patikákat is sérelem érte!
- Igen, különösképpen azokat, amelyektől többet akarnak visszavenni annál is, mint amennyi az árrés-átcsoportosítás összege. Más kérdés, hogy többször is végignézve az elmúlt évek spontán árrés-átrendeződését és az árrésolló nyílását, a nagykereskedők 2011-es mérlegeit, bevételeiket, költségszerkezetüket és nagykereskedelmi tevékenységük eredményességét, egyáltalán nem légből kapott a kormány-előterjesztésnek az a megállapítása, hogy az árrés-átcsoportosítás a nagykereskedők számára még elviselhető tehernövekedést okoz. Ez persze akkor már nem okvetlenül igaz, ha pl. egy nagykereskedő a teljes ágazati átcsoportosításhoz hasonló nagyságrendben akarja továbbra is finanszírozni a saját érdekkörébe tartozó veszteséges patikáit.
- Augusztus 23-án tárgyalóasztalhoz ülnek. Mire számít?
- Azt remélem, hogy értelmes és józan mederben tartható konzultációt folytathatunk. Nem ez az első érdekkonfliktus a nagykereskedők és a gyógyszertárak között. Azt szeretném, ha rövid időn belül minden gyógyszertár pozitív szaldóval kerülne ki az árrés-átrendezésből, hiszen a politikai döntéshozóknak is az volt az elsődleges céljuk, hogy a patikai ágazat működési feltételeit javítsák. Az indulatok múlását követően erre számítok, és ezt néhány javaslattal szeretnénk elősegíteni. Látni kell azt is, hogy a kormány nem először hajt végre egymástól függő piaci szereplők között olyan forrás-átcsoportosítást, amellyel a kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezőt akarja kedvezőbb helyzetbe hozni. A nagykereskedők a mostani árrés-veszteséget úgyis ki fogják nőni, az árrésolló pedig rövid időn belül újra nyílni fog, mert a nagykereskedelmi árrés a legfelső sávban ezután is százalékos marad, a patikáké pedig továbbra is fix érték lesz sajnos.
- Nemrég azt nyilatkozta, hogy a gyógyszertárak a beszerzési társulások kiterjesztésével, a gyártókkal való közvetlen tárgyalással is növelhetik a függetlenségüket. Egy piacgazdaságban miért kéne megkerülni a nagykereskedőket?
- Korábbi krízishelyzetekben már létrejöttek gyógyszerészek által tulajdonolt nagykereskedések és beszerzési szövetségek is, ezek egy része a mai napig megmaradt és eredményesen működik. A szövetségek egy része a nagykereskedőkkel áll kapcsolatban, mások már a gyártókkal tárgyalnak egyes gyógyszercsoportok beszerzéséről. Ezt követendő mintának tartom.
- Vajon a patikák képesek-e elérni olyan jó feltételeket, mint a nagykereskedők?
- Ez sok mindentől függ. Az egyik működő társulás kb. százötven patikát fog össze, egy másikban ötvennél több gyógyszertár működik együtt. Elmondásuk szerint komolyan veszik őket az üzleti partnerek. Az elmúlt hetekben az ország négy különböző területén indult el hasonló szövetségek szervezése, amihez a kamara minden segítséget megad. Ez sem lesz konfliktusmentes folyamat, hiszen ez a tevékenység is érdekeket sérthet, azonban meg kell ragadni minden eszközt ahhoz, hogy a patikák ereje növekedjen és önállóak lehessenek.
- Kihagyhatatlan a beszélgetésből a kamarai törvény módosítása, mely szerint igen nehéz lesz a választásokat lebonyolítani a magas részvételi küszöb miatt. Milyen technikai feladat vár a gyógyszerészekre?
- Olyan új szabályt fogadott el a parlament, amely a választói gyűléseken érvényességi feltételként a szavazói létszámot első körben 50, majd a második körben 25 százalék fölött határozza meg. A gyógyszerészkamara eddigi történetének ismeretében a területi küldöttgyűléseken és az országos küldöttközgyűlésben ez az arány elvárható és teljesíthető, hiszen eddig is ilyenek voltak az érvényességi feltételek. Ám az új ciklus elején, amikor a területi szervezeteknek először közgyűlést kell tartani, a 25%-os minimum-előírás is komoly kihívást jelent. Például egy nagy megyében akár száz kilométert is kell utazni azért egy olyan tagnak, aki a küldött státuszt sem vállalja, hogy valakire leadja a szavazatát. A törvénymódosítás miatt most hozzá kell nyúlni az alapszabályhoz, a választási szabályzathoz és talán a szervezeti struktúrához is, hogy a soron következő választásokon teljesíthessük ezeket az előírásokat. Talán a térségi beosztás segíthet a probléma megoldásában.
- A törvény a távszavazást is lehetővé teszi.
- Igen, sőt választási időszak meghirdetése is lehetséges. A távszavazás bevezetésénél egyelőre nem látom a garanciát arra, hogy minden tag önként és saját maga szavazhat, a választási időszak bevezetése pedig komoly bizalmi kérdéseket vethet fel. És egyébként is úgy illik, hogy aki a kamarában bármilyen pozíciót be akar tölteni, annak a szemébe nézhessenek a választói. Ez pedig személyes részvételt feltételez. Minden területi elnök megkapta az együtt gondolkodásra felkérő levelet, és valószínű, hogy kora ősszel, még az alapszabály-módosítás tervezetének megfogalmazása előtt ugyanebben a körben meg fogjuk beszélni a lehetőségeket.
- Az alapszabály módosítás érinti-e a kórházi területi szervezet megalakulását?
- Nem, mert az eljárás még a törvénymódosítás előtt kezdődött és a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az új szabályokat csak a módosítás hatályba lépését követően megkezdett eljárásokban kell alkalmazni.
- Hogyan tovább az őszi hónapokban?
- Lépésről lépésre. A kormányzati tárgyalásokra és a jogszabály-korrekciós kezdeményezésekre már nem térek ki, ezek többségével a beszélgetés első részében részletesen foglalkoztunk. Amikor a kamara mai vezetésével elkezdtük a munkát, egyik célként bevételnövelő források bevonását és kiadásracionalizáló lépések kezdeményezését jelöltük meg a patikáknak és a kamaránál egyaránt. Az élet- és balesetbiztosítást már minden tag számára megkötöttük. Ez megteremti a lehetőséget a gyógyszertárak kedvezményes felelősség- és vagyonbiztosításához. További lehetőségeket is vizsgálunk. A kollégák már találkozhattak az elnökségi tájékoztatókkal, amelyek segítenek a gazdálkodásban és a szakmai feladatok megoldásában. Ilyen volt a generikus ösztönzővel, az új munka törvénykönyvével és a biztosítással foglalkozó tájékoztató. Remélem, hogy heteken belül megjelenhet a farmakovigilanciáról egy összeállítás és készül egy ajánlás a patikák minőségügyi kézikönyvéhez, illetve a belső minőségügyi rendszeréhez. Folyik a szervezetépítés: nemsokára megalakulhat a kórházi gyógyszerészi szervezet és megkezdi munkáját az oktatási állandó bizottság is. Napokon belül hatályba lép a szakképzési rendelet, ami új távlatokat nyit a szakgyógyszerészi kompetenciák rendezésében. Ehhez kapcsolódóan megkezdtük egy olyan továbbképzési program kialakítását, amely a gyógyszertár-működtetéshez nyújthat komoly segítséget. Vizsgáljuk az asszisztens- és szakasszisztens-képzés rendszerét és a kamarai részvétel lehetőségét az asszisztensképzésben. Megkezdődött az etikai audit előkészítése és néhány szakmai-etikai ügy is bekerült az illetékes etikai testületekhez. Precedens értékűek lesznek az etikai bizottságok eljárásai és döntései. Megkezdődött a novemberi köztestületi napok szervezése is. Mozgalmas hónapok várnak ránk, csak győzzük energiával.
Niczky Emőke
mgyk.hu