Figyelő - 2019.10.24. (68,69. oldal)
A XXI. század tudásalapú társadalmai az egészségügyi döntéshozatallal kapcsolatos paradoxonnal néznek szembe. Akik egészségtudatosan igyekeznek élni, azt tapasztalják, hogy egyre nehezebb navigálniuk magukat a komplex egészségügyi rendszerek terén, továbbá a korlátlanul elérhetÅ‘, egymásnak sokszor ellentmondó információk tengerén. Ugyanakkor a társadalom nagyobb része az egészségtelen életmódot népszerűsÃtÅ‘ reklámok hatására cselekszik, mivel a jelenlegi oktatás ritkán képes felkészÃteni az embereket az egészséggel kapcsolatos információk elérésére, értelmezésére, valamint használatára.
...Az egészségértés fejlesztése és a társadalom egészséges életmód melletti elkötelezÅ‘dése szorosan összefügg, s vannak konkrét, kipróbált eszközök, amelyekkel ösztönözhetÅ‘. A munkáltató a helyes életmódot támogató programok és egészségügyi szűrések bevezetésével, az egyén egészséges életmóddal és kiegészÃtÅ‘ biztosÃtás megkötésével, a rendszer pedig az egészségügyi öngondoskodást premizáló szolgáltatáscsomag kidolgozásával segÃtheti a betegségek elkerülését. Ebbe az ingyenes szűrÅ‘program, az öngondoskodás terén elkötelezettek számára például az olcsóbb gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, az orvos- és intézményválasztás lehetÅ‘sége, az idÅ‘pontra egyeztetett ellátás mind belefér. Hogy miért? Mert mindezek eredményeként csökken az ellátórendszerre nehezedÅ‘ nyomás, kevesebb a feleslegesen szedett gyógyszer és mellékhatás, kisebb az önkezelésbÅ‘l eredÅ‘ orvosi ellátási igény, kevesebb a szövÅ‘dmény és a haláleset. Ez összességében jelentÅ‘s pénzügyi forrásokat takarÃt meg az ágazatnak...