Kitért a társadalom-, az egészég- és a gyógyszerpolitika kapcsolatára, ahogy a gyógyszerellátás szereplőinek viszonyát is elemezte. Végezetül bemutatta azokat a kérdéseket, amelyekre a konferencián választ keresnek.
Június 19-én a Kamara székházában miniszimpózium keretében vitatták meg a népegészségüggyel, illetve a gyógyszerellátással kapcsolatos főbb aktuális kérdéseket.
Az esemény dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, aki egyben az összejövetel moderátora is volt. Vitaindító gondolatai során szólt az összejövetel megrendezésének szükségességéről, majd idézte a gyógyszer-gazdaságossági törvény azon részét, ami a gyógyszertár egészségügyi feladataival foglalkozott. Kitért a társadalom-, az egészég- és a gyógyszerpolitika kapcsolatára, ahogy a gyógyszerellátás szereplőinek viszonyát is elemezte. Végezetül bemutatta azokat a kérdéseket, amelyekre a konferencián választ keresnek.
– Hogyan befolyásolják az egészségpolitika céljait és eszközrendszerét a mindenkori Kormány társadalom- és gazdaságpolitikai törekvései?
– Melyek az egészségpolitikán belül a népegészségügyi célok és milyen eszközök állnak rendelkezésre
– Hogyan integrálható a népegészségügyi és prevenciós tevékenységbe a lakossági gyógyszerellátás rendszere?
– Milyen feltételeket kell biztosítani a gyógyszerellátásban ahhoz, hogy a gyógyszerészet a népegészségügyi és prevenciós elvárásoknak meg tudjon felelni?
– Mit tehet a Kamara a fentiek érdekében?
A vitaindítók sorát prof. dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár kezdte „A társadalom- gazdaság- és egészségpolitika összefüggései: az egészség, mint versenyképességi tényező” című előadásával. Bevezető gondolatai között kiemelte, hogy „nincs egészséges gazdaság egészséges társadalom nélkül, ezért az egészség nem magánügy, hanem közügy”. Az egyes nemzetek versenyképességével foglalkozott, ami napjainkban három tényezőtől függ: humánvagyon, innovativitás és szervezeti rugalmasság. A továbbiakban a társadalompolitika és az egészségpolitika definícióját, feladatait mutatta be, kiemelve, hogy a lakosság egészségi állapota gazdasági kérdésnek is tekinthető. Ezt követően felhívta a figyelmet egy OECD tanulmányra – Health at a Glance 2023 –, majd bemutatta azokat az adatokat, amelyek alapján hazánk nemzetközi összehasonlításban rosszul áll. Ilyen például a várható élettartam, a megelőzhető halálozás, a dohányzás vagy a légszennyezés miatti halálozás, a kielégítetlen egészségügyi igények, illetve az egészségügyi ellátások minősége. Hazánk ugyanakkor jól áll az 100 ezer lakosra jutó orvostanhallgatók száma, valamint a gyógyszerhelyzet tekintetében. Néhány további magyar és nemzetközi adat bemutatása után összefoglaló gondolatait, illetve az a hallottakból levonható következtetéseit osztotta meg a hallgatósággal. Kiemelte, az egészségügy nem magánügy, valamint az egészségpolitika egy nagyobb rendszer, a társadalompolitika része, ami pedig a nemzeti fejlődési irányt befolyásolja, azaz a fejlesztéspolitika része.
Dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár az egészségügy aktuális kérdéseivel foglalkozott. A jelenlegi helyzet bemutatása után célként tűzte ki a lakosságközeli ellátások, a digitalizáció és az üzemgazdaságosság-ellátás szervezés javítást az alapellátás, a járóbeteg-ellátás és a kórházi ellátás területén is. A továbbiakban azalapellátás főbb kérdéseit vette górcső alá: szerkezetátalakítás, orvosi ügyelet és tapasztalatai. Előadásának következő blokkjában népegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Sorra vette a COVID-dal kapcsolatos tapasztalatokat, a népegészségügyi programokat, az Egészségfejlesztési Irodákat, majd végezetül a szűrésekkel fontosságával foglalkozott.
A következő előadó, Bertókné Tamás Renáta az NNGYK főosztályvezetője a „Prevenció – régi és új kihívások, megoldási lehetőségek” című vitaindítójában szintén a megelőzés, pontosabban a szűrésekkel kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a résztvevőkkel. 
Mindezekkel kapcsolatban bemutatta a vezető halálokokat és a civilizált világ legégetőbb problémáit. A szűrések biológiai alapjainak ismertetése után felhívta a figyelmet arra, hogy a szűrővizsgálat nem egyenlő a diagnosztikus vizsgálattal, majd ismertette a rendelkezésre álló szűrővizsgálat típusokat. Ezt követően az ún. Wilson & Jungner kritériumokat, amelyek a szűrővizsgálatok sikerességéhez nélkülözhetetlenek. Szólt az egyes szűrések módszertanáról és fejlesztési lehetőségeiről, végezetül pedig a gyógyszerészekkel történő együttműködés lehetőségeiről ejtett szót.
Dr. Somogyi Orsolya, az MGYK Szakmai Állandó Bizottság elnöke „A közvetlen lakossági gyógyszerellátás részeként gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzésről” egészségügyi szakmai irányelvvel kapcsolatos tudnivalókról számolt be. Ismertette a szakmai irányelvek alkalmazásának hazai feltételeit. 
Kiemelte, hogy az alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében a gyógyszerelési problémák (GYP) egységes azonosítását, kategorizálását dokumentált formában szükséges elvégeznie a gyógyszerésznek! Bemutatott egy ehhez szükséges dokumentációs űrlapot is. Emlékeztetett a Semmelweis Egyetem egy korábbi felmérésére, ahol 755 polifarmáciás beteget vizsgáltak. A felmérés eredményéből egyebek mellett megállapítható, hogy több mint a felénél interakciós kockázat állt fenn. A továbbiakban ismertette a GYP-k feltárásának feltételeit. Összefoglalásként, a GYP-k feltárásának javítása érdekében felhívta a figyelmet a központi finanszírozás, az EESZT, az egységes hazai gyógyszerészi adatbázisok, az országos szintű társadalmi érzékenyítés, ismeretterjesztés és a SZEBB-program, illetve az ehhez hasonló gyógyszerbiztonsági kampány fontosságára.
A vitaindítók sorát dr. Hankó Zoltán zárta. Mondandóját a termodinamika 2. főtételére való hivatkozással kezdte, miszerint egy rendszer fenntartásához energiára van szükség. E nélkül a rendszer entrópia maximum, azaz a rendezetlenség állapotába kerül. A továbbiakban az adherencia fejlesztésével foglalkozott. Mint mondta, ez kiemelt patikai program. Hangsúlyozta, „a gyógyszerhasználati adherencia javításának egyik legfőbb letéteményese a gyógyszerész”. Ahhoz, hogy tevékenysége eredményes legyen, több előfeltételt kell biztosítani. Ezek ismertetése után az ezzel kapcsolatos jogokkal, kötelességekkel, lehetőségekkel és képességekkel foglalkozott.
Az egyenként kb. 25-30 perces vitaindítókat követően a résztvevők kérdéseket, észrevételeket fogalmazhattak meg.
mgyk.hu
Fotó: dr. Nagy Vilmos
