A közelgő Köztestületi Napok alkalmából részletek adunk közre a közforgalmú gyógyszertárakkal kapcsolatos kormányjelentésből. Tesszük ezt azért, mert ennek ismerete nemcsak a szakmai és szakmapolitikai vezetők, hanem a gyógyszerészek számára is fontos lehet.
Összeállításunk első részben a jelentés keletkezéséről, szerkezetéről, illetve a 2006-os szabályozásról ejtünk szót.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006 . évi XCVIII. törvény (a továbbiakban : Gyftv .) 86/B. §-a elrendeli, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a 2011. január 1. és 2014. július 1. közötti időszakra vonatkozóan a Kormány 2014. október 1. napjáig jelentést terjesszen az Országgyűlés elé.
A jelentés elkészült, amit 2014. október 27-én nyújtottak be az Országgyűléshez B/1764 számon. Elkészítésében segítséget nyújtott az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK).
A jelentés bemutatja a 2010-ben elfogadott, a közforgalmú gyógyszertárak működési feltételeire vonatkozó szabályozásváltozásokat, azok kiváltó előzményeit, illetve a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzetéről is tájékoztatást ad (A jelentés készítésekor a 2013. évi mérlegbeszámolók adatai még nem voltak elérhetőek.). A következőkben az alább látható tartalomjegyzéke alapján ugyanazt a számozást követve próbálunk betekintést nyújtani a kormányjelentésbe.
BEVEZETÉS
ÖSSZEFOGLALÓ
I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - A 2010-BEN BEVEZETETT, A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEIT ÉRINTŐ ÁTALAKÍTÁS ELŐZMÉNYEI
1. 1. A gyógyszertári szabályozás jellemzői 2006-ig
1. 2. A szabályozás változása 2006-ban
1. 3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs időszak végén
II. A 2010-BEN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK FINOMHANGOLÁSAI
II. 1. Jelentősebb jogszabály módosítások
II.1.1. Patikaalapítási moratórium
II. 1. 2. Új gyógyszertár létesítési szabályrendszer
II.1. 3. Demográfiai és geográfiai kritériumok
II.1. 4. Országos pályázat rendje
II.1. 5. Minimális gyógyszerészi tulajdon
II.1. 6. Személyi jogos gyógyszerész önálló képviseleti és menedzsment joga
II.1. 7. Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalma
II.1. 8. További módosítások
II. 2. Megjegyzések a deliberalizációs intézkedésekkel kapcsolatban
II. 3. A gyógyszerészek tulajdonnövelését támogató intézkedések
II. 3. 1. A Patika Hitelprogramról
II. 3. 2. A Patika Tőkeprogramról
II. 3. 3. Az elővásárlásról
III. A KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁS HELYZETE MA III. 1.1 . A gyógyszertárak gazdasági helyzete
III. 1.1. Legfontosabb gazdasági adatok
III. 2. A gyógyszertárak működésével összefüggésben nyújtott támogatások
III. 2.1. Közforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatása
III. 2. 2 . Finanszírozási előleg
III. 2. 3. Gyógyszerészi generikus ösztönző
III. 2. 4. Gyógyszertárak árrésrendezése
III. 2. 5. Gyógyszertári szolgáltatási díj
III. 3. Fontosabb tények és adatok a hatósági gyakorlat köréből
III. 4. A gyógyszertárak szakmai helyzete
III. 4.1. Személyi jog rehabilitálása, szakmai kompetenciák fejlesztése
III. 4. 2. Alapszint ű gyógyszerészi gondozás
III. 5. Egyéb fontos szakmai változások
III. 5.1. Személyi minimumfeltételek bevezetése és képzés
III. 5. 2. Marketing szabályok szigorítása
III. 6. Jelenlegi kihívások, problémák
Összeállításunk első részében az I. fejezetben foglaltak közül a 2010-ben bevezetett, a közforgalmú gyógyszertárak működési feltételeit érintő átalakítás előzményeiről lesz szó. E fejezet célja, hogy nagyobb történelmi távlatban mutassa be a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok alakulását, annak érdekében, hogy nyilvánvaló legyen az, hogy a 2006 és 2010 között lezajlott liberalizációs folyamat törést jelentett az ágazati szabályozás fejlődésében.
I.2. A szabályozás változása 2006-ban
A jelentés megállapítja, hogy 2006 előtt a meghatározott földrajzi és demográfia szükségletalapon szervezett lakossági gyógyszerellátás rendszere feladatai ellátására alkalmas volt és egyenletes gyógyszerellátás t biztosított Magyarországon. A 2006. december 29-én bevezetett szabályozás következtében a közvetlen lakossági gyógyszerellátás minőségének általános javulása elmaradt, sőt a lakossági gyógyszerellátás helyzete folyamatosan romlott, megjelent a hozzáférési esélyegyenlőtlenség, a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertára k esetében pedig megnövekedtek a működtetést veszélyeztető terhek is. Mindezen folyamatok a közegészség védelmének, mint közérdekű célnak a sérülését okozták.
I.3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs időszak végén
A jelentés szerint összességében elmondható, hogy a szükséglet-alapú szabályozási rendszer lazításának következtében a számon kérhető felelősségű szereplőkkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai kamara mint köztestület) szemben 2006-2010 között megerősödött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe. A megváltozott szabályozási környezet a gyógyszerellátás struktúrájának változását is magával hozta. Ez részben jelentette a szakmai (gyógyszerészi) döntéshozatalt befolyásoló külső, elsősorban gazdasági jellegű tényezők előtérbe kerülését , csökkentve a gyógyszerészi döntéshozatal szakmai függetlenségét akkor, amikor kiüresedtek az etikai szempontokat ellenőrző, és gyógyszerészi magatartást védelmező köztestületi jogkörök is. A kötelező kamarai tagság megszüntetése a gyógyszerellátás minőségének biztosítására szolgáló eszközök gyengülését eredményezte.
2010. októberi (J/1323 számú) kormányjelentésre emlékeztetve a gyógyszerellátás szakmai színvonala és megbízhatósága, valamint a költségtakarékosság kapcsán az alábbi megállapításokat teszi a jelentés a 2006-2010 közötti időszakkal kapcsolatban.
A szakmai döntéshozatal feltételeinek változásával kapcsolatban a J/1323 . jelentés az alábbi gyakorlatról számol be.
A jelentés által idézett példák a gyógyszerész szakmai döntéshozatal szabadságának, illetve szakmai függetlenségének korlátozását jelzik. A következő működési elégtelenségekre mutat rá.
Mindezek alapján a 2010-ben hivatalba lép ő Kormány a fenti folyamatok áttekintése után a haladéktalan beavatkozás mellett döntött.
MGYK