2013. szeptember 19-én újabb kamarai miniszimpóziumra került sor Budapesten, melyet a Hivatal közreműködésével tartott a Kamara Etikai Kollégiuma és az országos szervezet Etikai Bizottsága. A miniszimpózium (és ez a rövid összefoglaló) különösen azoknak fontos, akik etikai ügyekben részt vesznek a döntések meghozatalában.
A felkért elÅ‘adók dr. Nagy Anita (FÅ‘városi Közigazgatási és Munkaügyi BÃróság) és dr. Márton Gizella (Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma) bÃrók voltak.
A hallgatóság betekintést kapott a bÃrósági ügyintézés folyamatába, különös tekintettel a kamarák etikai ügyeikre. Több olyan kérdésre kaptunk választ, amelyek a jogban kevésbé járatos, laikusnak számÃtó gyógyszerészeknek eddig nem voltak egyértelműek. A bÃrónÅ‘k elÅ‘adásaikban felhÃvták a figyelmünket arra, hogy alapvetÅ‘ és elengedhetetlen a bizottságok által meghozott határozatok megfogalmazásakor az alaki elÅ‘Ãrások hiánytalan betartása. Mindenképpen javasolják, hogy ezeket jogi szakértÅ‘vel fogalmaztassuk meg. A bÃrósági ügyek jelentÅ‘s része alaki hibák illetve eljárási hibák miatt keletkeznek.
Az elÅ‘adók rávilágÃtottak a Kamara Etikai kódexének néhány olyan pontjára, amelyek eljárásbeli pontosÃtása indokolt. Az eljárási rendünkbe be kell venni, hogy a bizottsági tagok döntéshozatalkor nem tartózkodhatnak, és a döntést minden jelen lévÅ‘ tagnak aláÃrásával meg kell erÅ‘sÃteni. Csak a kiadmányozás esetében elég az elnök, vagy a meghatalmazottjának az aláÃrása. Tisztáztuk, hogy a hatóság, a kamara etikai bizottsága mikor és hogyan indÃthat el hivatalból eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén. PontosÃtottuk a „tudomásra jutás” fogalmát és azt, hogy milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy eljárás induljon ilyen esetekben? Például, ha nincs bejelentÅ‘, de a kamara tudomást szerez etikai vétség megvalósulásáról és bizonyÃtékok is rendelkezésre állnak, ezenkÃvül egyértelmű az etikai vétség elkövetÅ‘jének a személye, akkor a kamara indÃthat eljárást hivatalból is, nem kell konkrét panaszosnak lennie.
Szóba került, hogy a bizottságok milyen feltételek mellett rendelhetnek el zárt tárgyalást. Megtudtuk, a tárgyalás alatt a nyilvánosság kizárását csak az ügyfél kérheti. A bizottság csak akkor rendelheti el, ha az adatvédelem ezt indokolttá teszi. A szakértÅ‘k rávilágÃtottak arra is, hogy az etikai bizottságoknak a kamarai törvény alapján nincs lehetÅ‘ségük méltányosságra utalni határozataikban.
Ezt a csütörtök délutáni megbeszélést a jelenlévÅ‘k egyöntetűen nagyon hasznosnak tartották, köszönetüket fejezték ki megszervezésért. Én ezúton köszönöm meg minden résztvevÅ‘nek, hogy idÅ‘t és fáradságot nem kÃmélve eljöttek erre a megbeszélésre.
Â
Köszönöm!
Dr. Pintér László
Â
Â
mgyk.hu