Újra 12 pontról… 3. rész

A közelgő vándorgyűlés alkalmából beszélgetés-sorozatot indítottunk dr. Hankó Zoltánnal az új 12 ponttal kapcsolatban – ennek soron következő részét olvashatják most.

– Beszélgetésünk első részében azt jártuk körbe, miért és hogyan készült el 2010-ben az első, illetve 2014-ben az új 12 pont. Majd a második részben arról ejtettünk néhány szót, hogy konkrétan mit tartalmaz az új 12 pont, illetve részleteztük, hogy az egyes pontok miért kerültek be a programba. Most pedig elsősorban arra lennénk kíváncsiak, történt-e valami érdemi elmozdulás a program megalkotása óta és van-e olyan elem, ami már megvalósult a célkitűzésekből? Először azonban azt szeretném tudni, hogy a két 12 pont között van-e valamifajta kontinuitás, hiszen korábban Ön úgy fogalmazott, hogy az első 12 pontban foglaltak jórészt megvalósultak?

– Szerintem a kontinuitás kézzelfogható a mostani időszak és a korábbi évek munkája között. Ugyanis nem egy olyan feladatunk van, amelynek a megvalósításán már korábban is dolgoztunk. Ilyen például a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése, a menedzsment jogok napi gyakorlatban való érvényesítése vagy a képzés, szakképzés, továbbképzés rendszerének az újragondolása. Úgyszintén régóta téma a patikai profil felülvizsgálata, ahol az elveket évekkel ezelőtt kidolgoztuk és a konkrét javaslatainkat is megfogalmaztuk. E szerint potenciálisan minden, az egészség megőrzésével, helyreállításával és a betegségek kezelésével összefüggésbe hozható termék – természetesen megfelelő minőségi garanciával és információs háttérrel –, beleilleszthető a patikai profilba. Másrészt mindazon termékkörök esetén, amelyek patikai forgalmazása az utóbbi évtizedekben sérült, a gyógyszertári kompetenciák helyreállítása reálisan vállalható célkitűzés. A rendeleti háttér módosítása mindez idáig váratott magára, az első lépésre azonban idén év elején már sor került. Példaként említhető az állatgyógyászati szerek, a tápszerek, a kozmetikumok patikai forgalmazási feltételeinek a bővülése – és ez az új 12 pontban megfogalmazottak visszaigazolását is jelenti. Ugyanígy jelzés értékűek például az étrend-kiegészítők igazgatási-hatósági felügyeletében bekövetkezett intézményi változás, ugyanis évek óta jeleztük, hogy a korrekcióra szükség van. A célunk ezzel kapcsolatban is a meglévő problémáink csökkentése volt.

– Kiadványaikat, honlapjukat olvasva több olyan írással is találkozhatunk, amelyekből arra következtethetünk, hogy a 12 pontból levezethetően az említetteken kívül több más eredményről is beszámolhatnak…

– Az, hogy eredménynek minősül-e, később dől el, de például elkészültünk az ügyelettel kapcsolatos koncepcióval, és tavaly decemberben átadtuk az egészségpolitika irányítóinak. Egy közelmúltbeli egyeztetésen kaptam visszajelzést, hogy áprilisban el tudjuk kezdeni az érdemi egyeztetéseket. Ugyancsak elkészültünk az oktatással kapcsolatos kamarai álláspont kidolgozásával. Alapkérdésnek tekintjük ugyanis, hogy a gyógyszerészek mielőbb alkalmasak legyenek az új 12 pontban velük szemben megfogalmazott négyes elvárásnak: a gyógyszerszakértői szerep mellett legyenek a gyógyszeralkalmazás szakértői, a gyógyszertári vállalkozások felelős irányítói és a népegészségügyi programok hozzáértő közreműködői. A képzéssel kapcsolatos kérdésekben elindultak az egyeztetések az MGYT-vel és a négy gyógyszerészképző hely dékánjának a segítségét is kértük. Elkezdtük a kötelező továbbképzések rendszerének és gyakorlatának az áttekintését, és ha ezzel is megleszünk, a szakképzés következik. Ez utóbbival kapcsolatban szeretnék emlékeztetni arra az évekkel ezelőtti kezdeményezésünkre, amely ma is aktuális, és ami a szakképesítéshez rendelt kompetenciák rendezésére irányult: javaslatunk szerint, felmenő rendszerben, átmeneti idő beiktatásával, intézeti és közforgalmú gyógyszertárat csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógyszerész vezethessen.

– Ez a kezdeményezés a gyógyszerészekkel szemben ugyan többletkövetelményt támaszt, azonban a célkitűzéseik jelentős része azzal kapcsolatos, hogyan tudnák segíteni a gyógyszertárakat, gyógyszerészeket…

– Igen, erre külön hangsúlyt fektetünk. Folyik az egyeztetés az államtitkársággal a kisforgalmú vidéki patikák működési célú támogatásának és kamatmentes támogatás-előlegének racionálisabb szabályozásáról. Talán végre elindulhat a patikaalap korrekciójának operatív előkészítése is. Nem akarom elkiabálni, de remélhetően még idén nagyobb számban lehet rá szükség, mint ahogy előzetesen számítani lehetett rá. Sikerült egy kereskedelmi bankkal, nevezetesen az UniCredittel megállapodnunk egy patikacsomagról, amely magában foglalja a gyógyszertári vállalkozások, a gyógyszerészek és a gyógyszertári alkalmazottak kedvező számlavezetését, sőt a megállapodás része, hogy gyógyszertári üzletrészvásárláshoz is legyen elérhető hitel gyógyszerész magánszemélyek számára. Az OTP-vel is újra indultak a tárgyalások. A gyógyszertáraknak gazdasági szempontból lehet előnyös a közelmúltban megalakult könyvelők fóruma, ami – a reményeim szerint – nemcsak a kamara gazdasági elemzéseihez, hanem a gyógyszertárak napi problémáinak megoldásához is operatív segítséget nyújt majd. Már több ilyen téma feldolgozását elindították és úgy tervezzük, hogy a szakmai nyilvánosság előtt az egri vándorgyűlésen mutatkoznak be. Említeni kell továbbá, hogy a legutóbbi elnökségi ülésen már tárgyaltunk arról az összeállításról, amely a gyógyszertárak működése során felgyülemlett problémák feltárását tűzte ki célul. Ebben az adminisztrációs kötelezettségektől kezdve az eszközlistán keresztül sok minden szóba került. A téma az új 12 pontnak már eleve része volt, azonban a közelmúltban az egyik – általam különösen respektált – Nógrád megyei gyógyszerésszel folytatott, mondjuk úgy, hogy impulzív beszélgetésem miatt került hamarabb ütemezésre ez a kérdés az eredetileg tervezettnél. Az elnökség a probléma-feltárást megköszönte és elkezdtük a megoldási javaslatok kidolgozását. A kamara elindítja a továbbképzéseit is. Természetesen nem a klasszikus gyógyszerészeti szakterületeken, hiszen ezek a témák az MGYT-hez és az egyetemekhez tartoznak, de a kamarai kompetenciákhoz tartozó területeken már el kell indulnunk. Az első kreditpontos, tárgyalástechnikával foglalkozó kétnapos továbbképzésre a lehetséges 20 helyére ez idáig 29-en jelentkeztek.

– A gyógyszerészek munkáját nem csak az említettek segítik. Több kérdés merült fel például a gyógyszertári adatbányászattal kapcsolatban…

– Valóban, az elmúlt időszakban több olyan kérdés is előjött, amelyek rendezésével a Kamarának foglalkozni kell. Ilyen például a patikai adatbányászat is, amivel kapcsolatban intenzív háttérmunka folyik. Véleményem szerint jogos igény, hogy a termelési és logisztikai feladatok ellátásához, valamint a marketing hatékonyságának elemzéséhez a gyógyszercégek minél olcsóbban juthassanak releváns információkhoz. Ugyanakkor visszásnak tartom, ha csak akkor kaphat egy gyógyszertár beszállítói kedvezményt, ha egy harmadik cégnek forgalmi adatokat szolgáltat. Folyik a franchise rendszerek ügyében kialakítandó kamarai álláspont előkészítése is. A témában egy miniszimpóziumot már tartottunk, és azt remélem, hogy Egerben is előkerül ez a téma. Az állami fenntartású szociális otthonok gyógyszerellátásáról is elindult az egyeztetés a Kamara és az intézményfenntartó főigazgatóság között. Remélem, hogy Egerben már az eredményéről is be tudunk számolni. Örülnék, ha a kamara a személyi joggal és a gyógyszertárakkal kapcsolatos hatósági, igazgatási döntésekről hivatalból kaphatna tájékoztatást, hiszen csak így tudja tisztességesen ellátni az ehhez kapcsolódó feladatait. A közeljövőben talán itt is elmozdulás várható.

– Több, látszólag kisebb jelentőségű témát is említett. Fölfoghatjuk-e ezeket egy nagyobb rendszer, egy nagyobb cél részfeladataiként?

– Mindenképpen. Amiket az elmúlt néhány hónap történései közül felsoroltam, kivétel nélkül az új 12 ponthoz illeszkednek. Látszólag lehet, hogy nem mindegyik stratégiai jelentőségű téma, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy az új gyógyszerellátási modell előnyei a napi gyakorlatban érvényesülhessenek.

– Ön több interjúban is említette, hogy mára már a gyógyszerésztársadalom is abban a helyzetben van, hogy nemcsak kér, hanem adhat is. Ezzel kapcsolatban is szerepelnek irányelvek a 12 pontban?

– Nem irányelvek, hanem inkább vállalások, ugyanis a gyógyszerellátás új modellje a gyógyszerészek nélkül nem fog működni.  Ebből a szempontból is elindult az építkezés, gondoljunk csak az önkormányzatokkal való kapcsolatfelvételre és a gyógyszerészek helyi társadalomba való integrálására. Említhetjük a népegészségügyi programokba való bekapcsolódást is – az Egészségfejlesztési Intézettel való megállapodás is előkészítés alatt áll, és remélem, hogy a vándorgyűlésig ezzel is elkészülünk. Ehhez kapcsolódik, hogy újragondoltuk a patikanap szervezését is, ugyanis a patikanapi aktivitásunkat a népegészségügyi programokhoz fogjuk igazítani.

B. Zs. 

Az interjú első része itt, a második itt, a 12 pont pedig itt érhető el.