A június 10-i Patikanapon a kecskeméti Hunyadi János Gyógyszertárban tartott ünnepi megnyitó után szakmai konferenciára került sor, ahol a címben megfogalmazott kérdésre keresték a választ – több oldalról is megközelítve.

Az Országos Patikanap szakmai rendezvényének a kecskeméti Gáspár András Technikum adott otthont az ünnepi megnyitót követően. A „Mit kíván a magyar beteg a gyógyszertárban?” mottójú rendezvényen az országos elnökség és a Területi Elnökök Értekezletének tagjai, a helyi és a környező megyékből érkező gyógyszerészek és számos érdeklődő vett részt. A szakmai program moderátora dr. Horváth-Sziklai Attila volt.

A konferencia előadói – betegegyesületek együttműködési fórumának vezetője, cukorbeteg-egyesületek szövetségének elnöke, beteg szervezet vezetője, közvélemény-kutató, gyógyszerészek és kamarai vezetők – a mottóban megfogalmazott kérdést több oldalról is körbejárták. A cél az volt, hogy közös szakmai álláspontot alakítsanak ki arra, hogyan csökkenthetők a gyógyszertárak és a gyógyszerészek munkája révén radikálisan az elégtelen vagy hibás gyógyszerválasztás és gyógyszerhasználat, valamint az egészségműveltség hiányosságai miatt bekövetkező egészségkárosodások. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az állam és a betegek gyógyszerekre és egészségügyi ellátásokra fordított kiadásai csökkenjenek. De arra is választ kerestek, hogy a betegigények kielégítésére mennyire állnak készen a gyógyszerészek, és miként segítheti ezt a tevékenységet a gyógyszerellátás struktúrája.

 

Dr. Pogány Gábor elnök, Nemzeti Betegfórum

Mit kíván a beteg a gyógyszertárban? – tette fel a kérdést az első előadó, dr. Pogány Gábor (elnök, Nemzeti Betegfórum) is, e mondat egyben előadásának címe is volt. Válaszában elmondta, hogy ugyanazok az igények, mint bárhol máshol: gyorsan, jót, olcsón. Ne legyen hiánycikk, ne kelljen helyettesítő generikumot kapnia betegnek, a patikus pedig kérdés esetén tudjon segíteni. Az említettek részletezése során kitért a gyógyszerészi gondozásra, aminek a kiszélesítését fontosnak tartja – ehhez viszont elengedhetetlen a patikusok kompetenciahatárainak kiszélesítése. Szükségesnek tartotta továbbá egy netes adatbázis létrehozását az orvosok számára a hiánycikkekkel kapcsolatban. A gyógyászati segédeszköz használatára történő betanítás, az egészséges életmódot hirdető kampányok, az OTC gyógyszerekkel kapcsolatos kommunikáció támogatása – jó lenne, ha ezek mind a gyógyszerészi gondozás feladatkörébe tartoznának. Segíteni az étrend-kiegészítő választásában, betegtájékoztató kiadványokat adni a betegeknek – sorolta tovább azokat a lehetőségeket, amelyek a gyógyszerészi gondozás keretében sokat segítenének a betegeknek.  

Nemcsak arra kereste a választ, hogy mit tehet a gyógyszerész, hanem kitért a betegek együttműködésére is, hangsúlyozva az edukáció fontosságát. Azt, hogy mennyire elengedhetetlen az együttműködés, egy korábbi IQVIA felmérés alapján mutatta be, ahol a terápia hatástalanságának legfőbb okait vizsgálták. Legfőbb okként a terápiahűség, az adherencia hiányát említette. Kiemelte: az adherencia nem cél, hanem eszköz. Példával támasztotta alá, hogy a változó adherencia hogyan befolyásolja a hatásosságot és a biztonságot. Mindezekből következik, hogy biztatni kell a beteget arra, hogy merjenek kérdezni. „Csak legyen rá idő! De a gyógyszertárban még mindig több idő van rá, mint az orvosnál” – hangzott el. Egy felmérésben vizsgálták az egészségértéssel, tudatossággal kapcsolatos kérdéseket is. E tekintetben a hazai adatok nem rosszabbak az európai átlagnál, de gondok azért bőven vannak. Hangsúlyozta a helyzet javítása szempontjából az életmódváltás szükségességét – ebben a betegszervezeteknek lehet szerepük.

Dr. Pogány Gábor előadása után dr. Hankó Zoltán elmondta, hogy a betegszervezetek jelentős részét tömörítő egyesülettel korábban már volt szerződéses kapcsolata a kamarának, azonban a COVID-járvány az együttműködést blokkolta, Közös cél, hogy az együttműködést intézményesített keretek között megújítsák – ezt a célt szolgálta dr. Pogány Gábor meghívása is.

 

Kicsi Dóra közgazdász piackutató – NMS Hungary

Kicsi Dóra (piackutató, Magyarország NMS Hungary Kft.) következett ez után, aki „A gyógyszertárak szabályozásával, tevékenységével és szolgáltatásaival kapcsolatos lakossági felmérés eredményei” címmel ismertette a kamarai felkérésre végzett kutatás eredményét. Miután bemutatta a felmérés módszertanát, elmondta, a lakossági attitüd vizsgálat mellett céljuk volt a patikalátogatási szokások és preferenciák felmérése is. Az 1000 fő részvételével végzett, online, önkitöltős kérdőívet olyan 18 éven felüliek töltötték ki, akik a gyógyszervásárlásban „döntéshozók”, és az utóbbi egy évben legalább kétszer voltak gyógyszertárban. Kutatásuk három fő területre terjedt ki: (1) patikával szembeni elvárások (2) a patikus szerepe és a (3) szabályozás és patikai szolgáltatások.

A patikával szemben általános elvárásként legtöbben a kiszolgálás megfelelő színvonalát fogalmazták meg (mind szakmai, mind nem-szakmai szempontból), emellett a megfelelő és elérhető kínálat, azaz a vásárolni tervezett készítmények elérhetősége meghatározó jelentőségű. Rákérdeztek arra is, hogy véleményük szerint milyen az ideális patika. A válaszadók szerint a legfontosabb jellemzői a vásárolni tervezett készítmény rendelkezésre állása, a kiszolgálás szakmai minősége, valamint a kedvező árszínvonal. Egy „tipikus mai gyógyszertár”jellemzésére is kérték a válaszadókat, akiknek a többsége szerint ez inkább kereskedelmi egység jelleggel bír, és kevésbé egészségügyi szolgáltató intézmény. Ideális esetben az elvárások szerint az egészségügyi szolgáltató intézmény irányába való eltolódás indokolt lenne.

A patikusok szerepével kapcsolatban a vásárlók kisebb hányada preferálja, hogy kizárólag gyógyszerész végzettségű szakember szolgálja ki. Ugyanakkor proaktív információátadást várnak el a gyógyszerek hatóanyagát, illetve azok egymást befolyásoló hatását illetően. Panaszok esetén inkább problémáik patikai megoldását és vény nélküli készítmény ajánlását igénylik, mintsem orvoshoz irányítást.

A szabályozás és patikai szolgáltatások kérdésköre szempontjából a túlnyomó többség szükségesnek tartja, hogy a gyógyszerek vásárlásához felkészült szakember segítsége elérhető legyen. A patikai egészségügyi szolgáltatások iránti igény meghatározó. A papír alapú recepthez a többség nem ragaszkodik. Az állandó gyógyszert szedők fele tapasztalt már nehézséget a szokásos recept felíratásakor az orvos elérhetőségének nehézkessége miatt. A túlnyomó többség (több mint 80%) igényli, hogy közvetlenül a patikából szerezhesse be a rendszeresen használt gyógyszereket anélkül, hogy az orvossal fel kelljen íratnia. A kutatásban vizsgált szakmai jellegű szolgáltatások közül az egyszerűbb szűrővizsgálatok iránt a legnagyobb a nyitottság – hangzott el.

Összegzésként a második előadó is feltette a kérdést: Mit vár el a beteg? A válaszokból kiderül, hogy elsősorban megbízható szakértelmet: a patikus legyen kellően felkészült szakember, akinek a véleményére bátran hagyatkozhatnak. Elvárják a proaktív információátadást, mindenekelőtt a gyógyszerek hatóanyagáról, illetve a potenciális interakciókról. Egészségügyi panaszok esetén inkább vény nélküli készítmény ajánlását, mintsem orvoshoz irányítást és/vagy életmód-tanácsokat igényelnek. A szakértelem mellett az udvarias kiszolgálás áll a második helyen, harmadikként pedig az állandó, megfelelő készletszintet várják, tehát a keresett készítmények rendelkezésre állását: legyen elérhető, amire szükség van, ne kelljen később visszamenni vagy más patikába is elmenni.

Az előadást követően többen hozzászóltak az elhangzottakhoz. A diszkusszió során kiderült: több kérdésben másként értelmezik az eredményeket a közvéleménykutató céggel szemben a gyógyszerészek. A kamarai elnök elmondta, hogy sok olyan hasznos megállapítása van a felmérésnek, amelynek a további mélyelemzése indokolt – ezért is kértek fel egy külső céget a közvéleménykutatásra – és azért, hogy mindenki profitáljon a közvéleménykutatás eredményeiből, a céggel a Kamara az elemző munkát tovább folytatja.

 

Dr. Füzesi Brigitta – CEOSZ elnök

A konferenciának a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) elnöke is meghívott előadója volt, jelezve, hogy nem „általában a betegről” tanácskoznak. Dr. Füzesi Brigitta arról adott tájékoztatást, hogy „Mit várnak a cukorbetegek a gyógyszerésztől?”. Miután bemutatta a Szövetséget, kiemelte, hogy nagyon jó az együttműködés a kormánnyal, de kapcsolatot alakítottak ki az MGYK-val is. A cukorbetegek számának ismertetése utánbemutatta mindazokat a feltételeket, amelyek a betegség jó menedzseléséhez szükségesek. Említést tett egy felmérésről, ami az orvosok szerepét vizsgálta a diabéteszes betegek ellátásában. Az eredmény: a cukorbetegek nagyon bíznak az orvosokban, de a kezelésükben az orvosok súlya csökken, csökkenő bizalom tapasztalható a betegek részéről.Vizsgálták azt is, hogy a betegek mennyire értik az orvos által elmondottakat. E szerint a betegeknek, saját bevallásuk szerint, 35 %-a érti csak az orvos által mondottakat. Azt is vizsgálták, mit várnak a cukorbetegek a gyógyszerésztől?  Sorolta az elvárásokat: például figyelem, érdeklődés, költséghatékony terápia, gyógyszerészeti ellátás, egészségügyi tanácsok, gyógyszerbiztonság… Ezek teljesítése során hosszú távú, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat alakítható ki a beteg és a gyógyszerész között. Ezen előnyök „lojális betegekhez, lojális vásárlókhoz” vezetnek.

A cukorbetegek patikai gondozáshoz való hozzáállásával kapcsolatban kiemelte a betegedukációt. Kérte, hogy a gyógyszerészek kérdezzenek a betegtől, mert a beteg nem mer kérdezni. Felhívta a figyelmet a cukorbetegség genetikai hátterére – e kérdéssel sehol sem foglalkoznak. A patikusokra nagy szerep hátul a családi háttér feltérképezésében. Az új cukorbetegek számára készült készülékek ajánlása, étkezési tanácsok, kiadványok, szűrővizsgálatokra szóló buzdítás – mind-mind a gyógyszerészi gondozás témakörébe tartozik. Végezetül a szervezet eddigi eredményeiről és további terveiről számolt be.

 

Dr. Somogyi Orsolya és Dr. Ambrus Réka – MGYK

„A konzultatív expediálás megvalósulása a betegek szemszögéből” című előadás hangzott el ez után dr. Somogyi Orsolya (MGYK) előadásában, aki a dr. Ambrus Rékával a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre közösen késztett felmérésük eredményeit mutatta be. Bevezetőjében kitért a 2018-19-ben indult Komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztési programra, ennek állomásaira, eredményeire. „Most jutottunk el addig, hogy megnézzük, mindez hogyan valósult meg a gyakorlatban” – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konzultatív expediálás jogszabályi kötelezettség is.

A felmérésben célul tűzték ki, hogy képet kapjanak a gyógyszeralkalmazási szokásokról, arról, honnan szerzik az információkat, milyen minőségű információkat kapnak az expediálás során a betegek, és maguk a betegek milyen gyógyszerelési problémákkal találkoznak.

A felmérésből a konzultatív expediálás fejlesztéséhez szükséges fontos következtetéseket tudtak levonni. Egyrészt kiemelkedő a gyógyszertárak és így a gyógyszerészek kommunikációs szerepe az egészségügyi információs aszimmetria csökkentésében! Ezt egyértelműen alátámasztják az interjús betegek és az online kitöltők által adott válaszok, amelyek szerint az orvosi találkozásokat követően nagy arányban maradnak bennük kérdések és általában a gyógyszertárakban kielégítő válaszokat kapnak. E mellett azt találták, hogy szükség van az egységes módszertanú konzultatív expediálás fejlesztésére (pl. IT támogatás) és a speciális gyógyszerészi tanácsadás fókuszpontjainak definiálására.  Fontos megállapítás, hogy az orvos felkeresése előtti gyógyszerészi tanácsadás szükségességét egyértelműen erősíteni kell a betegek és a társadalom körében! Sokan informálódnak ugyanis egyéb felületekről is (pl. OTC-k kapcsán) és meglehetősen sokan önállóan döntenek a vény nélküli készítmények kiválasztásáról. A tanácsadáshoz fontos a személyes gyógyszerész-beteg kapcsolatok kialakítása, illetve a személyes megjelenés a közforgalmú gyógyszertárakban.A negyedik megállapításuk az volt, hogy a gyógyszerelési problémák meglehetősen nagyarányú előfordulása miatt érdemes nagy hangsúlyt fektetni ezek kiszűrésére egységes gyógyszerészi módszertan és eljárásrend segítségével.

 

Dr. Horváth-Sziklai Attila – MGYK

Dr. Horváth-Sziklai Attila (hivatalvezető, MGYK) következett ez után a „Mit tud nyújtani a gyógyszerész a betegeinek?” című előadásával.  A „mit tud nyújtani a gyógyszertár” kérdés helyett helyesebb azt kérdenünk, hogy „mit tud nyújtani a gyógyszerész?” – kezdte mondandóját. Ennek alátámasztására idézte a jól ismert adatokat: naponta 160 ezer betegtalálkozás történik, ami évi 60 milliót jelent. Mindez 2300 ponton, ahol előzetes bejelentkezés nélkül, ingyen találkozhatnak a betegek az egyetemi végzettségű egészségügyi szakemberrel! Ezt vajon használjuk? Vagy mi magunk kihasználjuk? Az egészségpolitika kihasználja? – tette fel a kérdéseket és kereste rájuk a választ a továbbiakban.

Az egészségügyi ellátás része a kórházi, a szakorvosi és a háziorvosi ellátás. És a gyógyszerészi? E gondolattal vezette be, hogy külön orvosi és gyógyszerészi szakmai utak vannak, a fejlesztésük is külön utakon jár. Nincsen integrált szakmai irányelv, nincs egyértelműen meghatározva, hogy mik azok a piros zászlók, amelyek jelzik a beteg kezelésének egyes szintjeit. Noha a lényeg, hogy a betegnek mindenhol ugyanazt a standard kezelést kell kapnia. Ez vajon megvalósul? – kérdezte.

Kitért a kognitív és a disztributív tevékenységekre, amelyeket az ellátás során figyelembe kell venni: míg az előző az egészségügyi szükséglet kielégítését jelenti, az utóbbi a vásárlói igény kielégítését.

A továbbiakban a gyógyszerészi gondozás európai helyzetét mutatta be a kognitív szolgáltatások területén. 21 alapszolgáltatás definiálható, ezek területi eloszlása több kérdést is felvet. Ahol nagy hagyománya van ennek, az angolszász országokban, Portugáliában, Hollandiában, a 21-ből általában 18 valósul meg, hazánkban azonban ez a szám 5. Vajon mi ennek az oka? – kérdezte, majd a továbbiakban azt elemezte, hogy mi a gátja a kognitív szolgáltatások nagyobb elterjedésének. Sorolta a lehetséges gátakat – erőforrások, attitűd, képzés, képesség –, amelyekről megállapította, hogy valójában ezeknek nincs nagyobb szerepük. Alapvető gátként a környezetet, pontosabban a szabályozási környezetet említette. Hiányzó módszertani levél, hiányzószakmai irányelvek és a hiányzó vagy nem elegendő jogszabályok jelentik a legnagyobb gátat – állapította meg.

 

Dr. Hankó Zoltán – MGYK

Az utolsó előadó dr. Hankó Zoltán (elnök, MGYK): „Mire lehet képes a gyógyszerellátás rendszere a betegek elvárásainak teljesítéséért?” című munkájával, arra kereste a választ, hogy mit kell tenniük azért, hogy a gyógyszerellátással kapcsolatos társadalmi igényeknek eleget tudjanak tenni. Fontosnak tartotta kiemeli, hogy különbség van a beteg „érdeke” és a betegek „objektív érdeke” között. A Kamarának a betegek objektív érdeket kell figyelembe venni.

Azoknak a strukturális szempontoknak az ismertetésével folytatta, amelyek fontosak, hogy ezeket a betegigényeket ki tudják elégíteni. Megemlítette azokat az alapelveket, amelyeket figyelembe kell venni: a gyógyszerészi szolgáltatások bizalmi jellegét, a betegjogok érvényesítést, valamint hogy a gyógyszerellátás szervezése és működtetése során törekedni kell a (költség)hatékonyság és a takarékosság érvényesítésére. Kitért a gyógyszerellátás társadalompolitikai céljaira is, ezek teljesítéséhez a gyógyszerellátással, a gyógyszertárral és a gyógyszerésszel szemben is vannak elvárások. A logisztikai, a gyógyszerpolitikai és a szakmapolitikai célok ismertetése után a strukturális rendszerváltással folytatta: a 2010-2017 közötti folyamatban ugyan a gazdasági, szakmai és morális válság kezelése volt a deklarált feladat, azonban ennek célja olyan struktúra kialakítása volt, amely alkalmas lehet a társadalom- és gyógyszerpolitikai célok érvényesítésén keresztül az objektív betegérdekek érvényesítésére a gyógyszerellátásban.

Előadása második részében a szakmai rendszerváltás témáját járta körbe. Emlékeztetett a gyógyszergazdaságossági törvényben foglaltakra, miszerint a gyógyszertárnak egészségügyi – tehát nem kereskedelmi – feladatai vannak. Szót ejtett agyógyszeralkalmazási adherencia jelentőségéről és fejlesztési lehetőségeiről is. „Mi kell ahhoz, hogy az adherencia-programot eredményesen véghez tudjuk vinni? – tette fel a kérdést. Ezek ismertetése után, az előadás harmadik részében rátért a gyógyszertári szolgáltatásokra.

Melyek azok a szolgáltatások, amelyekre figyelemmel kell lennünk az elkövetkező időszak során? – kezdte a mondandóját. A továbbiakban részletesen ismertette az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos tudnivalókat. A gyógyszerbiztonsági validálással kapcsolatos tudnivalók után a Biztonságos étrend-kiegészítő program került szóba, amelynek elindítása az említett törvényi előírásokból következik. Céljuk, hogy minden gyógyszertár kapcsolódjon be a programba – hívta fel a figyelmet. A vis maior helyzetek kezelésével elmondta, hogy a felmérések szerint is igény van rá. A gyógyszerészi gondozási programok és a gyógyszerhasználati adherencia-fejlesztéssel kapcsolatos kérdések folyamatosan napirenden vannak. A népegészségügyi programokba való bekapcsolódást továbbra is folytatni szeretnék. A gyógyszerészek vakcinációban való részvételének lehetőségével jelenleg is foglalkoznak. Az online gyógyszerforgalmazással és a házhoz szállítással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az offline és az online gyógyszerforgalmazás szabályozásának azonos filozófia mentén kell haladnia. A csomagküldés megtiltásra került, az új szabályozás a következő hónapok feladata lesz – hangzott el.

 

***

Az előadások elhangzása után lehetőség nyílt a feltett kérdések megvitatására.; a lehetőséggel – az idő előre haladottsága ellenére – többen éltek.

Az elnök elmondta: a patikanapi ünnepséget és a konferenciát az újrakezdés és a megújulás jegyében szervezték: újrakezdik a COVID-járvány előtt kialakított programokat és együttműködéseket az orvosok és a betegek szervezeteivel, ugyanakkor ezen a területen a járvány tapasztalatait felhasználva a kamarai tevékenység megújítása is indokolt: a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztését illetően elsődlegesen az objektív betegérdekek érvényesülésére kell koncentrálni.

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos

 

 

vissza